Vágólapra másolva!
A gazdasági válság jelentősen átalakíthatja a magyar-kínai kapcsolatokat, hiszen jelentősen visszaesett a kétoldalú kereskedelem. A nálunk működő tízezer kínai vállalkozás közül akár háromezer is csődbe mehet a krízis következtében, de ettől még nem lehet arra számítani, hogy csökken az ázsiai boltok és termékek jelentősége Magyarországon. Új szereplők is feltűntek nemrégiben a piacon, egy évi 154 milliárd dolláros exportot bonyolító kínai tartomány tervezi magyarországi megjelenését.
Vágólapra másolva!

A kínai gazdaság idén az első negyedévben 6,1 százalékos növekedést mutatott, ami a Xinhua, a hivatalos állami hírügynökség szerint egy évtizede a legrosszabb GDP-bővülési statisztika. A globális válság tehát jelentősen hat Kínára is, igaz, Európával, Észak-Amerikával és Japánnal szemben ott nincs gazdasági visszaesés, hanem "csak" a növekedés lassult le.

Különösen súlyosan érintette ugyanakkor a válság a kínai exportágazatokat. A China Daily című lap szerint a kivitel ötödik hónapja esik, márciusban 17,1 százalékos volt a zuhanás az egy évvel azelőtti exportteljesítményhez képest. A Magyarországra irányuló kínai export is visszaesett idén az első két hónapban, majdnem 14,3 százalékkal mérséklődött a kínai import a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.

Az onnan érkező import ebben az időszakban 587,5 millió eurót tett ki, amivel Kína a harmadik legnagyobb partner a behozatalban, sőt Tajvannal és Hong Konggal együtt a második helyen szerepel Németország mögött, megelőzve Oroszországot. A teljes magyar kivitelben ennél sokkal kisebb Kína szerepe, a 20. hely körül áll.

Háromezer kínai cég mehet tönkre

Ugyanakkor a világválság Magyarországot a kétoldalú kapcsolatokban is negatívabban érintette: a Kínába irányuló magyar kivitel ugyanis még nagyobb mértékben esett, 18,4 százalékkal, így bilaterális viszonylatban a magyar deficit megközelítette a 141 milliárd forintot.

A válság azonban nem feltétlenül jó minden kínai kereskedőnek sem. Soós Eszter, az újpalotai ázsiai kereskedelmi központot üzemeltető AsiaCenter Kft. üzletfejlesztési igazgatója elmondta például, hogy a Magyarországon működő tízezer kínai cég közül a krízis miatt - becslések szerint - akár háromezer is tönkremehet.

A versenyt tehát nehezen bírják a kisebb cégek, az életben maradó nagyobbak viszont most és a válság után kihasználhatják majd a hirtelen megnyíló újabb üzleti lehetőségeket.

Sokrétű jelenlét, egyértelmű trendek

A kínai jelenlét Magyarországon kifejezetten sokrétű - annak ellenére, hogy sokak számára csak a sarki kínai boltban, illetve kínai vendéglőben ölt testet. Az ázsiai cégek jelentős beszállítók is, azaz sok esetben akkor is kínai, illetve ázsiai gyártású terméket veszünk, ha a származási országra nem utal a bolt elnevezése. "A kínaiak közül sokan kínai üzletben árusítanak, de vannak piacosok, de sokan a nem kínai ruházati boltoknak is beszálítanak" - mutatott rá Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A Magyarországon tevékenykedő kínai, illetve ázsiai cégeket a válság általános hatásain túl hátrányosan érintheti a forint gyengülése is, hisz ezek a válalatok komoly importot bonyolítanak le, a magyar pénz gyengülése pedig növeli a költségeiket. "A forint gyengülése tény, de nem írja felül a világgazdasági trendeket" - tette hozzá Vámos.

Vámos szerint az ázsiai termékek versenyelőnye abból adódik, hogy jóval alacsonyabb előállítási költségek mellett készülnek, mint a nyugati, illetve akár a magyarországi gyártásúak, és bár a forint értékvesztése gyengítette az Ázsiából importáló cégek pozícióit, de ez csak egy rövid távú hatás. "A magyar gazdaság erősödésével a forint is erősödhet, aminek következtében visszaállnak majd a régi erőviszonyok" - fogalmazott a szakértő, aki szerint a fogyasztási cikkek egyre nagyobb hányadban kötődnek majd az ázsiai térséghez.

A gazdasági válság természetesen minden régióra hat, de a jelek szerint Ázsia a nyertesek között lehet. Vámos szerint nem is érdemes szembe menni a trendekkel, a magyar piac ugyanis nem tudja kivonni magát a globális hatások alól, a prblémát inkább az okozza, hogy "a csatornák egy része fekete, ami káros azok számára, akik betartják a szabályokat".

Fontosak az európai piacok

Kína a mostani válság során is erősen függ a külföldi exportpiacoktól, ezért várhatóan továbbra is egyeztet majd a világ más vezető gazdasági hatalmaival - mondta az [origo]-nak Székely-Doby András, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető-helyettese, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa. A kínaiak számára ugyanis nagyon fontosak az európai és amerikai piacok.

Ezt bizonyítja, hogy Kína nemcsak Afrikában és Dél-Amerikában aktivizálja magát. A napokban Budapestre, az AsiaCenterbe látogatott például egy Csöcsiang (Zhejiang) tartománybeli gazdasági delegáció, amelyben állami vezetők mellett nagy magáncégek és egy állami cég vezetői is ott voltak. Csen Rufang, a tartomány külkereskedelmi és gazdasági együttműködési irodájának főigazgató-helyettese elmondta, hogy érdeklődnek a magyarországi lehetőségek iránt.

Kína élénkítő csomagot dolgozott ki

Kínában a "mindössze" 6 százalékos növekedést látva, máris erélyes gazdaságélénkítő csomagot fogadtak el, amely 4000 milliárd jüan, azaz 586 milliárd dollár értékű állami beavatkozást jelent a gazdaságba. Éppen a napokban érkezett a hír, hogy hárommillió új állást akar teremteni a pekingi kormány a könnyűiparban, méghozzá az exportkiesés miatt most inkább a belső kereslet növelésével. Elsősorban a 900 millió vidéki lakost szeretnék rábírni könnyűipari termékek vásárlására.

A sokak szemében a kínai gazdaság egészét jelképező könnyűipar alatt az ázsiai országban kissé más fogalmat értenek mint Európában: Kínában a színestévék és a műanyagok gyártását is magába foglalja például ez az ágazat, nemcsak például a textilipart. (A könnyűipar a kínai GDP 8,7 százalékát teszi ki, az exportból pedig több mint 21 százalékos a részesedése.) Szintén pekingi hír, hogy 2011-ig jelentősen, 18 százalékkal növelni akarják a kőolaj-feldolgozást Kínában.

Kína elsősorban azokban az országokban aktivizálja jelenlétét, amelyek az ipar, a feldolgozóipar számára fontos erőforrások miatt stratégiai jelentőségűek - teszi ehhez hozzá Székely-Doby. Így Afrikában és Dél-Amerikában növekszik a kínai érdeklődés, elsősorban még nem pénzügyi területen jellemző ez, hanem inkább nagyberuházásokat hajtanak végre - mondta a közgazdász kutató.

A Kína délkeleti részén, Sanghajtól délre fekvő, 50 milliós lakosságú tartomány évente 154 milliárd dolláros exportot bonyolít le, és most állítólag azt vizsgálják a helyi vezetők, nyissanak-e magyarországi kereskedelmi képviseleteket. Erről persze a privát cégek fognak dönteni, a 2004 óta kizárólagos Strabag-érdekeltségben működő AsiaCenter azonban érdekelt a kétoldalú kapcsolatok ilyen jellegű fejlesztésében. Elsősorban a márkás termékeket gyártó kínai vállalatokat várják az újpalotai központba - mondta a kínai gazdasági fórum után Rudolf Riedl, az AsiaCenter Kft. ügyvezetője.

Felkeltette Rufang figyelmét, amit Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára mondott az [origo] kérdésére a fórum utáni sajtótájékoztatón a záhonyi térség fejlesztéséről. Rufang egyetértett ugyanis Varjuval abban, hogy a magyar-kínai kereskedelmet megkönnyítheti, ha bővülne a vasúti szállítás kapacitása Ázsia és Európa között. Ebben pedig komoly szerep juthat a záhonyi átrakóállomás bővítésének.

Erdélyi László, a konstancai kikötő magyarországi képviseletét vezető logisztikai szakértő szerint az Európa és Ázsia közti kereskedelmet elsősorban vízi úton bonyolítják, ezért a tengeri kijáratokhoz vezető vasútvonalakat kéne fejleszteni. Elsősorban persze a romániai Konstanca (Constanta) felé vezető vasútvonalak korszerűsítését emelte ki Erdélyi, hiszen Konstanca egyre fontosabb szerepet tölt be az európai szállítmányozásban, Magyarország számára pedig potenciálisan a legjobb kikötői elérhetőséget jelenti az ázsiai piacok szempontjából.

Visszaesett a forgalom

Ugyanakkor Erdélyi is megerősítette: a válság miatt visszaesett az ázsiai és a kínai forgalom Konstancában is, de hosszabb távon továbbra is stratégiai fontosságú szerinte a Budapest-Konstanca vasútvonal fejlesztése és az al-dunai folyamszakasz hajózhatóságának javítása.

A nagy európai uniós kikötők közül - amelyek Magyarország számára elérhetőek - Konstanca fekszik a legközelebb Kínához, és itt, a Fekete-tengeren tudnak a legnagyobb konténerszállító hajók is dokkolni. Márpedig a kínai-európai kereskedelem elsősorban konténerszállításon alapul.

Ezt erősítette meg Csen Rufang is, amikor az [origo] a kínai gazdasági szakembert kérdezte: Rufang elmondta, hogy Csöcsiang tartomány is elsősorban vízi úton juttatja el exportját külföldre. Soós Eszter, az AsiaCenter üzletfejlesztési igazgatója is azt hangsúlyozta: azért van szükségük az ázsiai cégeknek európai képviseletre, mert a konténerek szállításában túl sok a bizonytalansági tényező, ezt otthonról, például Kínából nehezen lehet kontrollálni, szükség van egy európai bázisra is.