A régió villamosenergia-piacainak egységesítésére volna szükség, tekintettel az egyes országok önmagukban csekély piacaira, illetve a piaci résztvevők és az áramkereskedelem határokon átívelő szerepére. Ez is elhangzott a térségben működő piacok szakértőinek beszámolói, továbbá a kereskedelemben érintett jelentős cégek (többek között az E.On, RWE, CEZ, EdF Trading) képviselőinek előadásain.
A piaci szereplők számos, általánosnak tekinthető probléma megoldását sürgették az egyes nemzeti szabályozások tekintetében. Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal képviselői arra mutattak rá, hogy a kereskedőcégek anyavállalatai nem mindig egyértelműen a piacélénkítés mellett lépnek fel a régióban.
Az együttműködő szereplők a tervek szerint a Budapesti Értéktőzsde és az EXAA, az osztrák energiatőzsde, valamint az MVM és a MAVIR - jelentette be Kiss Péter, a KPMG igazgatója.
Általános véleményként fogalmazható meg, hogy a működő áramtőzsdék pozitív szerepet játszanak nemcsak az átlátható piaci folyamatok megteremtésében, hanem a határkeresztező kapacitások szűkösségének kezelésében is. Más kérdés, hogy mikor és milyen módon alakulhat ki a régió egészére kiterjedően tevékenykedő energiatőzsde.
A REKK projekt célja a közép-kelet-európai régió (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia, Magyarország) energiapiacai fejlődésének vizsgálata, illetve a regionális piacot gátló tényezők (műszaki, üzleti, jogi) azonosítása és a továbblépést célzó javaslatok előkészítése - tájékoztatott a Magyar Energia Hivatal.
Magyarország vonatkozásában arra a megállapításra jutott a Világbank és a MEH által szponzorált vizsgálat, hogy önálló hazai áramtőzsde létesítése nem tűnik életképes üzleti vállalkozásnak, de ésszerűen megvalósítható, ha perspektivikusan betagozódik egy regionális szervezett piacba - ismertette a tanulmány előzetes eredményeit Vajdovich Árpád, a MEH munkatársa.