Távol még a magyar euró bevezetése

Eltérő eredményességgel haladnak az euró bevezetése felé az Európai Unió új tagállamai az Európai Bizottság értékelése szerint. A vizsgált kilenc ország közül Magyarország az egyetlen, amelyiknek semmilyen tekintetben nem sikerült még megfelelnie az euró-bevezetéshez szükséges kritériumoknak.

A kilenc értékelt ország, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és a régebbi EU-tag, de ebbe a kategóriába tartozó Svédország "eltérő ütemben, de eredményeket ért el" - állapítja meg a kétévente készülő összefoglaló. Nem tér ki a jelentés az euróbevezetésre már alkalmasnak talált Szlovéniára és a nemrég külön vizsgált Litvániára.

A bizottság emlékeztet arra, hogy az euró bevezetésének érdekében egy országnak magas fokú fenntartható konvergenciát kell elérnie az árstabilitás, a költségvetés egyenlege, az árfolyamstabilitás és a hosszú távú kamatlábak tekintetében, valamint gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők legyenek az unió alapszerződéssel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Bank alapokmányával. Ez lényegében azt jelenti, hogy a központi bankról szóló törvény megfelel-e az EU-normáknak.

Az éves átlagos inflációs ráta csupán négy ország esetében maradt a 2006. októberben 2,8 százalékos referenciaérték alatt: a Cseh Köztársaság, Ciprus, Lengyelország és Svédország mutatója. Magyarországon a ráta a jelentés szerint 3,5 százalék volt.

A költségvetési egyenlegre vonatkozó kritérium akkor teljesül, ha a hiány nem haladja meg a hazai össztermék 3 százalékát. A kilenc vizsgált tagállam közül jelenleg négy ország, nevezetesen Észtország, Ciprus, Lettország és Svédország teljesíti ezt a kritériumot. Magyarországon 10,1 százalékos hiányt jelzett a jelentés, és a közadósság mértékét a hazai össztermékhez képest 67,6 százalékra tette, magasabbra a 60 százalékos elvi küszöbnél. A bruttó hazai termék (GDP) 60 százalékánál kisebb közadósságot az idei évre Csehországnak, Észtországnak, Lettországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és Svédországnak valószínűsített a brüsszeli bizottság a most vizsgált, konvergenciaprogram-követésre kötelezett EU-tagországok közül.

A jelentés megismételte, hogy Magyarországon az elmúlt években immár tartósan jóval a 3 százalékos küszöb fölött maradt a hiány, így sürgős konszolidációra és óvatos költségvetési politikára van szükség.

A kilenc vizsgált ország közül csak Magyarország nem teljesíti a kamatláb-kritériumot, amely szerint a vizsgálat előtti évben az átlagos hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az árstabilitási szempontból legjobban teljesítő három ország kamatlábait. Az egyéves átlagos hosszú távú kamatlábak Csehországban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Máltán, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban mind elmaradtak októberben a 6,2 százalékos referenciaértéktől. Magyarországon ez az érték 7,1 százalék volt az Európai Bizottság szerint.

A jogszabályok összeegyeztethetőségére vonatkozó előírásoknak a jelentés készítésekor csupán Észtország felelt meg, noha "meg kell említeni, hogy Ciprus és Málta októberben, illetve novemberben a még meglévő akadályokat eltávolító jogszabálytervezeteket terjesztett a nemzeti parlament elé".

Az árfolyam-stabilitási feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át egy megadott "normális" ingadozási sávon belül kell maradnia, jelentősebb zavarok és főként az euróval szembeni leértékelés nélkül. A kilenc vizsgált ország közül Észtország az egyetlen, amely teljesíti az árfolyam-stabilitási kritériumot.