Gyorsan öregszik Kelet-Európa

Vágólapra másolva!
"Harmadik rendszerváltás" zajlik Kelet-Európában és a volt Szovjetunió országaiban: a következő másfél évtizedben gyorsul az öregedés folyamata. Ennek kezelését nehezíti, hogy ez időben egybeesik a politikai és gazdasági rendszerváltással - írták a Világbank elemzői "A változás színei - vörösből szürkébe;  A'harmadik rendszerváltás': Kelet-Európa és a volt Szovjetunió öregedő népessége" című, szerdán megjelent tanulmányukban.
Vágólapra másolva!

Húsz éven belül, 2025-ben több mint minden ötödik bolgár állampolgár 65 év feletti lesz - ez a mutató 1990-ben még csak 13 százalék volt. Ukrajna népessége több mint egyötödével csökken 2000 és 2025 között. Az átlag szlovén 47,4 éves lesz 2025-ben - az egyik legidősebb a világon. Magyarország a lakossága 8 százalékos csökkenésére számíthat. Fiatalodás csak Albániában, Törökországban és a térség legkeletibb végein várható, a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban: Tádzsikisztán lakossága például várhatóam 42 százalékkal nő 2000 és 2025 között.

Ez a harmadik átmenet - a vörösből a szürkébe - teljesen egyedi, írták a Világbank elemzői. A népesség más országokban is gyorsan öregszik, és már 2010-re a népességszám csökkenése várható olyan iparilag fejlett országokban is, mint Franciaország, Olaszország és Japán. De csak a keleti térségben van kettős hatás: a népesség gyorsan öregszik, ugyanakkor viszonylag szegény is. Az öregedő népességű országok közül Grúzia a legszegényebb: az előrejelzések szerint népessége 800 ezer fővel csökken a következő húsz év során, és 2004-ben az egy főre jutó bruttó hazai összjövedelem mindössze 1060 dollár volt. A világ többi országának nem kell azzal a kettős kihívással szembenéznie, hogy népessége gyorsan öregszik, ugyanakkor az érett piacgazdaságra való átmenet nem zárult le, ami lehetővé tenné, hogy felvegyék a harcot az öregedés negatív gazdasági hatásaival.

Az elöregedés mégsem okozza feltétlenül a gazdasági növekedés lassulását. A szokásos nemzetközi mérési adatokra rácáfolva, néhány kivételtől eltekintve, az új közép-európai EU-tagállamokra igaz az állítás, hogy a megtakarítások demográfiai okokra visszavezethető csökkenését ellensúlyozza a gyors gazdasági növekedés korábbi éveiből származó magasabb jövedelem és a cégek képessége, hogy a nemzetközi tőkepiacokról elégítsék ki beruházási igényeiket.

Nem fenyeget a munkaerő-utánpótlás csökkenésének veszélye sem, mert egyértelmű politikai ráhatással megnövelhető a térség legtöbb országára jellemző, nemzetközi összehasonlításban alacsony munkapiaci részvétel. A mennyiségi hiányt bőven ellensúlyozhatja a munkaerő termelékenységének fejlődése, és ha a politika megengedi, a munkaerő mennyiségi hiányát könnyen pótolhatja a térségen belüli migráció - nagyjából úgy, ahogyan ma a közép-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók hozzák azt a tudást és készségeket, amelyekre néhány nyugat-európai országban szükség van.

A térség számos országában szembe kell nézni azzal, hogy lényegesen megnőnek az egészségügyi és nyugdíjkiadások és az idősgondozás költségei. De a tanulmány szerint három tényező mérsékelheti ezt a hatást. Az öregedés közvetlen hatása az összkiadásokra amúgy is kis mértékű, mert az egészségügy költségeinek nagy része olyan technológiai tényezők következménye, amelyek nem függnek össze az életkorral. A népesség öregedése következtében csökkennek az oktatási költségek. A legtöbb országnak van ideje, több mint két évtized, hogy olyan reformokat indítson el, amelyek racionalizálják az egészségügy szerkezetét és kiadásait, olyan rugalmas politikai eszközöket alkalmazzon, amelyekkel kezelhetővé válik a megromlott egészségű idősek hosszú távú gondozása, és olyan nyugdíjreformot valósítson meg, amely fenntartható nyugdíjrendszer mellett megfelelő jövedelmet biztosít a nyugdíjas évekre.

A térség országainak népessége eltérő ütemben öregszik, de óriási különbségek vannak a "második" (gazdasági) rendszerváltás haladásának ütemében is. Az öregedés sebessége és az intézményi átalakulás szélessége és mélysége fogja meghatározni azt, hogy az egyes országok hogyan tudnak megfelelni a gazdasági kihívásoknak.

A Világbank elemzése három csoportra osztja az érintett országokat. Az első, "a fiatal népesség, késlekedő reformok" elnevezésű csoportba tartozik négy szegény közép-ázsiai ország: a Kirgiz Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Ezekben az országokban a népesség száma a következő húsz évben emelkedik. Jelentős politikai kihívásokkal kell szembenézniük, de később kezdték meg a fejlett piaci intézményekhez vezető átmenet első lépéseit.

A második "öregedő népesség, korai reformok" elnevezésű csoportba tartozik az a tíz ország, amely a közelmúltban csatlakozott az Európai Unióhoz, valamint Albánia és Horvátország. Népességük gyorsan öregszik, de eléggé elöl járnak a gazdasági intézmények reformjában. Ha a reformok jelenlegi üteme nem törik meg, ezek az országok jó helyzetben lesznek a várható kihívások kezelésében.

A harmadik "öregedő népesség, késlekedő reformok" elnevezésű csoportba tartozik a legtöbb volt szovjet köztársaság, valamint több nyugat-balkáni ország. Az öregedés veszélye ezeket fenyegeti a legjobban - nem csak a társadalom demográfiai átalakulása miatt, hanem azért is, mert reformjaik nem tartanak lépést e változással, és nem lesznek képesek az öregedés hatásainak ellensúlyozására.