Megfordult az agyelszívás iránya

Egyre súlyosabb tehetséghiánnyal küszködnek a fejlett ipari gazdaságok. A hagyományos gazdasági hatalmaknak most már az eddig inkább szakember-exportjukról ismert, ám mind jobb élet- és munkakörülményeket kínáló nagy felzárkózó gazdaságokkal is versenyezniük kell a magasan képzett munkaerőért.

"Vészes ütemben fogy a fejlett világ képzett szakemberállománya, ahogy a háború után született nemzedék lassan nyugállományba vonul, és a születési ráták drámaian csökkennek" - írja az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző központja tanulmányában. A probléma gyökere kettős: a népesség öregedése, illetve az idősödő korosztály gazdagodása. Az EIU előrejelzése szerint az amerikai gazdaságban 2010-ben már 5,6 millió magasan képzett szakember fog hiányozni, Németországban pedig egyre inkább gyakorlattá válik a már nyugdíjas egykori alkalmazottak visszahívása.

Nehezebb a csábítás

A vizsgálatba bevont 944 vállalatvezető 56 százaléka azt válaszolta, hogy kénytelen külföldön szakképzett munkaerő után nézni. Az amerikai és japán cégek elsősorban Kelet- és Délkelet-Ázsiában toboroznak, a brit és a francia vállalatok Kelet-Európában. A jelentés szerint azonban most már ezeket a tehetségforrásokat sem könnyű megcsapolni, miután a felzárkózó világban is egyre jobbak az életkörülmények és a munkalehetőségek. Az EIU felmérése szerint csak tavaly, és csak Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból 40 ezer indiai információ-technológiai szakértő tért haza, hogy otthon vállaljon munkát.

Az ázsiai fejlődő térség gyors életszínvonal-emelkedésére és következményeire - más összefüggésben - már korábban is felhívták a figyelmet londoni elemző házak. A Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után közkeletű nevén Chatham House - által április végén kiadott átfogó elemzés szerint az elmúlt három évben 83 százalékkal szökött fel a globális élelmiszer-árszint. Ennek fontos összetevője a gyors jövedelemnövekedés az olyan gazdaságokban, mint Kína és India, ami az elmúlt időszak élelmiszerár-emelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta, állt a londoni elemző központ minapi tanulmányában.