Itthon
Nagyvilág
Bűnügyek
Választási eredmények
Gazdasági hírek
Tévé
Politikai könyvek
Jogszabályok

A rovat hírei


Medgyessyt még nem védik testőrök

Kiürülhet a Tetra-kassza kormányváltás előtt

Megszűnt a nyomozás a Gresham-ügyben

Gidófalvi sugározhat a Pannon hullámhosszán

 Az SZDSZ még nem döntött a miniszterekről


Gyorskeresés








Vitatott kormánydöntések a választások után
2002. május 6., hétfő, 13:02|Utolsó módosítás: 2002. május 6., hétfő, 14:52

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Az állami földek eladásáról, a külső üzletrészek további kifizetéséről, a fagykárok enyhítéséről és a nyugdíjak emeléséről döntött a kormány az elmúlt hetekben. Kovács László szocialista pártelnök azt ígérte, hogy az új kormány felülvizsgálja a választások első fordulója óta született kormánydöntéseket.


Négy kormányülés volt a választások első fordulója óta, és ezeken több fontos döntés is született. Egyelőre nem lehet tudni, hogy melyeket semmisítené meg az MSZP, de a legvalószínűbb, hogy az állami földek eladásával kapcsolatos elképzelés kerülhet veszélybe.

Április 30-án, már a második forduló után, a választási vereség ismeretében Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a kormány döntését az állami földek eladásáról. Ennek értelmében a kormány eladná a még állami tulajdonban lévő földeket, akkor is, ha haszonbérleti szerződéssel terheltek. Orbán szerint ezzel a hatalmas földéhségen lehetne enyhíteni. A földeladásokra a kormány versenytárgyalásokat szeretne kiírni, és azt remélik, hogy a helyben lakó, eddig is földműveléssel foglalkozó gazdák szerezhetik meg az állami földeket. A Nemzeti Földalaphoz tartozó földterületből 360 000 hektárt érint a kormány döntése.

A választások utáni kormánydöntések közül ez gerjesztette a legnagyobb vitákat, az MSZP és az SZDSZ is határozottan elutasította a döntést. Az új kormány valószínűleg meg fogja változtatni rendeletet. A szocialisták és a szabad demokraták attól tartanak, hogy a Fidesz azoknak a vállalkozóknak akarja eladni az állami földeket, akik a közelmúltban vásárolták meg a 12 nagy állami mezőgazdasági részvénytársaságot. Kis Zoltán, az SZDSZ mezőgazdasági szakértője szerint ezeknek a társaságoknak elővásárlási joguk van a most felkínált földekre. Az MSZP és az SZDSZ már a privatizáció idején azzal vádolta a kormányt, hogy Fidesz közeli vállalkozók (akiket ők narancsbáróknak neveznek) kapták meg a 12 részvénytársaságot. Kis egyenesen nérói ámokfutásnak nevezte a kormány döntését. Németh Imre, az MSZP földművelési miniszterjelöltje is tiltakozott a földeladásokról szóló kormánydöntés ellen, így valószínű, hogy az új kabinet ezt a döntést megsemmisíti majd.

A Fidesz azonban bízik abban, hogy júniusban már elkezdőnek a versenytárgyalások. Orbán azzal indokolta az utolsó pillanatban hozott döntést, hogy szerinte most kell a gazdákat földhöz juttatni, mielőtt az MSZP spekulánsoknak engedi át a földeket. A fideszesek szerint hatalmas erkölcsi kárt okozhat az MSZP-nek, ha a földre váró gazdáktól mégis elveszi a birtokszerzési lehetőséget.

Szintén április 30-án döntött arról a kormány, hogy megpróbálja fölgyorsítani a tárgyalásokat a MOL Rt.-vel, hogy még a hatalom átadása előtt megvásárolhassa az állam a társaság gázüzletágát. Erre azonban az idő rövidsége miatt Orbán Viktor szerint is kevés az esély. A tervet a baloldal határozottan ellenzi. 

A választások második fordulója után foglalkozott a kormány a baloldal által korábban kifogásolt külső üzletrészek kifizetésével is. Mivel a kifizetések nagy része megtörtént vagy folyamatban van, ezt valószínűleg már nem állítja le az MSZP. Legutóbb a kormány a már felszámolt termelőszövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak kifizetésével foglalkozott, a többi tulajdonos földjeinek megvásárlásáról már régebben döntöttek.

A gyümölcsösökben keletkezett fagykárok végleges kárpótlása lehet, hogy már a következő kormányra vár, a kormány egyelőre 30 ezer forintot hagyott jóvá hektáronként a gazdáknak. Várhatóan ezt a döntést nem támadja meg a Medgyessy-kormány, ahogy az első forduló utáni nyugdíjemelésről szólót sem. Az április 9-én bejelentett 4,5%-os nyugdíjemelés a kormány szerint nem kampányfogás volt, mert mértékét egy 1997-es törvény már előre meghatározta. A baloldal is inkább az időzítést (két nappal az első forduló után), mint a döntés tartalmát kritizálta.

Született néhány, az Európai Unióval kapcsolatos döntés is a választások óta. Ezek közül a legvitatottabb egy tervezet lehet, amelyet azonban nem hagytak jóvá, így igazából elvi jelentősége van. A kormány azt tervezi, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó korlátozásokat a jelenlegi hét évről 10 évre hosszabbítja, amennyiben a földárak hét év után is jelentősen alacsonyabbak az európai átlagnál. Ezt azonban el kellene fogadtatni az Európai Unióval is, ráadásul az erről szóló fejezetet már lezárta a magyar kormány az EU-val. Néhány kisebb EU-jogharmonizációs döntést valószínűleg nem változtatna meg az új kormány sem (állatvédelmi bírsággal, csomagolási hulladékhasznosítással kapcsolatos rendeletekről van szó).

A fentieken túl egyetlen komoly összeget megmozgató döntés született még: a kormány elfogadta, hogy 2002 utolsó negyedévében milyen formában lehet pályázni Phare-támogatásokra. A kormány már utódja nevében vállalta, hogy a 200 millió eurós keret negyedét kifizeti. 
 

[origo]



Nyomtatható verzió

  Írjon nekünk!  Médiaajánlat  Impresszum  Súgó  
Az [origo] kiadója az Axelero Rt. © Minden jog fenntartva Adatvédelem



Magyarországról

megyék

települések

közigazgatás

politikai szervezetek, pártok

politikusok

magyar lapok, elektronikus újságok

politikai, közéleti és kulturális lapok

televíziós társaságok

médiasztárok

online rádiók

diákszervezetek






UR9403204777335 UR9403204777335 &dc=2" width="1" height="1">