Itthon
Nagyvilág
Bűnügyek
Választási eredmények
Gazdasági hírek
Tévé
Politikai könyvek
Jogszabályok

A rovat hírei


Medgyessyt még nem védik testőrök

Kiürülhet a Tetra-kassza kormányváltás előtt

Megszűnt a nyomozás a Gresham-ügyben

Gidófalvi sugározhat a Pannon hullámhosszán

 Az SZDSZ még nem döntött a miniszterekről


Gyorskeresés








Aláírták a négypárti megállapodást
2002. május 13., hétfő, 10:30|Utolsó módosítás: 2002. május 13., hétfő, 17:12

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

A négy parlamenti párt frakcióvezetője ünnepélyes keretek között aláírta hétfőn a Parlamentben azt a megállapodást, amely rögzíti az Országgyűlés alakuló ülésének napirendjét, a bizottságok, illetve az abban helyet foglaló képviselők számát, valamint a tisztségek elosztását.

A négy párt képviselői az elmúlt héten folyamatosan zajló egyeztetések után szombaton állapodtak meg egymással. Ennek köszönhetően május 15-én, az alakuló ülésen felállhat a 25 országgyűlési bizottság, és - a házszabálytól való eltéréssel - várhatóan elfogadják az új kormányzati struktúrát is.

A megállapodás értelmében a 25 bizottságból 14-nek kormánypárti, 11-nek ellenzéki elnöke lesz; a kormányzó pártok 35, az ellenzékiek pedig 33 alelnököt delegálnak.

10 bizottságban 2 fős, 14-ben 1 fős lesz a kormánypárti többség, míg a hagyományoknak megfelelően a mentelmi bizottság paritásos lesz. Ellenzéki elnök vezeti majd a költségvetési, az önkormányzati, a külügyi, a szociális és családügyi, a foglalkoztatási, az emberi jogi, a környezetvédelmi, az idegenforgalmi, a számvevőszéki, a nemzetbiztonsági és az informatikai bizottságot. Kormánypárti képviselő irányítja az alkotmányügyi, a gazdasági, a közbiztonsági-rendészeti, a területfejlesztési, a honvédelmi, a kulturális, az oktatási, az ifjúsági, az ügyrendi, a társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizottságot, valamint a mentelmi bizottságot.

A hetenkénti ülésezési rend visszaállítása miatt a pártok abban állapodtak meg, hogy a következő ciklusban több alelnöke lesz az Országgyűlésnek, mint az elmúlt négy évben volt. Az egyezség értelmében a parlament elnökét és egyik alelnökét az MSZP, két alelnököt a Fidesz, egyet-egyet pedig az MDF és az SZDSZ delegál majd.

A pártok megállapodtak abban is, hogy 3-3 jegyzőt ad az MSZP és a Fidesz, 2-2-t pedig az MDF és az SZDSZ.

Az aláírást követően Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető és Pokorni Zoltán, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője egyaránt a kompromisszumkészség fontosságát emelte ki. Az MSZP frakcióvezetője közölte: a szocialisták örömmel fogadták a gyors kompromisszumot, mert ez lehetőséget ad a minél előbbi kormányalakításra és a száznapos program megvalósítására. "Éppen ezért már a nyáron be fogjuk nyújtani azokat az indítványokat, amelyek ehhez szükségesek, így az augusztusi kéthavi családi pótlékról, a közalkalmazotti bérek rendezéséről, a diplomás minimálbérről és egyéb vállalásainkról" - mondta.

A szocialista politikus a gyors megállapodás megszületését jó jelnek tartja a parlamenti munkára, illetve arra nézve, hogy - mint mondta - nem értelmetlen politikai hidegháború, hanem kemény, de értelmes és jó megoldásokhoz vezető viták színhelye lesz az Országgyűlés.

Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy egy megállapodáshoz két fél kell, a megegyezés sikere a két fél kompromisszumkészségén, elvszerűségén áll. "Ez a megállapodás azt az elvet tükrözi, hogy a parlamenti pártok szigorúan vett matematikai mandátumarányát el lehet és el is kell téríteni az Országgyűlés és a bizottságok működőképessége érdekében. Ez a kormánypártok javát szolgálja" - mondta a fideszes politikus. Hozzátette, hogy ezt az elvet először négy évvel ezelőtt fogalmazták meg, de - mint megjegyezte - az az akkori ellenzék számára elfogadhatatlan volt.

Pokorni szerint a Fidesz nem azt a politikát kívánja folytatni, mint az előző ciklus ellenzéke, hanem ugyanazt az álláspontot képviseli, mint 1998-ban. Jelezte: azokat az elveket, célokat kívánják megvalósítani, amiket kormánypártként is.

Balsai István MDF-es frakcióvezető kiemelte, hogy ellenzéki munkájuk az értékelvű politizálás mentén folyik majd.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy 1994-ben az akkori ellenzék megkapta azokat a jogosítványokat, amelyek szükségesek voltak az ellenzéki feladatok ellátásához.

Május 15-én alakul meg az Országgyűlés

Az új Országgyűlés szerdai, alakuló ülésén Mádl Ferenc köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, és a képviselők megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit. A napirendi javaslat szerint az ülés a köztársasági elnök beszédével kezdődik, amelyet Ficzere Lajosnak, az Országos Választási Bizottság elnökének és Pintér Sándor belügyminiszternek az országgyűlési képviselő-választásról szóló beszámolója követ.

A képviselők az ünnepélyes eskütétel után titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, alelnökét és jegyzőit. A tervek szerint döntés születik a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló határozati javaslatról is, ha a képviselők négyötöde elfogadja a házszabálytól való eltérést. Ezt követően Orbán Viktor kormányfő, majd - miután a köztársasági elnök megtette javaslatát a miniszterelnök személyére - Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt szólal fel.

A parlament - amennyiben a képviselők négyötöde megszavazza a házszabálytól való eltérést - már alakuló ülésén határozatot hoz a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatról.

Korábban:

Elosztották a bizottsági helyeket

[origo]



Nyomtatható verzió

  Írjon nekünk!  Médiaajánlat  Impresszum  Súgó  
Az [origo] kiadója az Axelero Rt. © Minden jog fenntartva Adatvédelem



Magyarországról

megyék

települések

közigazgatás

politikai szervezetek, pártok

politikusok

magyar lapok, elektronikus újságok

politikai, közéleti és kulturális lapok

televíziós társaságok

médiasztárok

online rádiók

diákszervezetek






UR9403204777335 UR9403204777335 &dc=2" width="1" height="1">