A tizedik menet

Kilenc alkalommal már tisztázták, de az álláspontok nemigen közelednek. Csaba nem érti, miről beszél Anett, Anett nem érti, mit nem ért a lovász, mi meg azt nem értjük, Segal és Milo miért  nem veszi észre magát és miért nem hagyja ott a párocskát, mely olyan témát elemez, mely nem rájuk tartozik.

Anett - Csaba, mi nagyon jó barátok leszünk, de nem lesz köztünk semmi. Te azt hiszed, hogy annyira jó pasi vagy, hogy nem tudnék neked ellenállni?
Segal - (röhög) Te annyira jó pasi vagy, Csaba, mégsem járnék veled.
Milo - (csak néz, mint egy hal)
Anett - (sopánkodva) Csaba, miért nem vártad meg, hogy bejövök? Mire én bejöttem, szinte már együtt jártunk. Én megmondtam, hogy nem akarok többet.
Csaba - Szerintem nem így történt.
Segal - (Mintha róla szólna a beszélgetés) Mi tartottunk egy lépés távolságot, hátha kialakul köztetek valami.
Anett - De nekem ezért sz.r volt első nap. Egy fiú és egy lány között nem lehet barátság, ha az egyik többet akar a másiktól. Ma reggel miért mentél vissza? Kijöttél, megláttál engem és visszamentél! Miért?
Csaba - (füllent) Eszembe jutott, hogy álmos vagyok.
Anett - Rám néztél és inkább bementél, mert én kint voltam.
Csaba - Te is hitetlen vagy.
Milo - (nevetgél)
Anett - Jó, akkor ezt zárjuk le!