Az állam hitelt ad az OTP-nek és az FHB-nak

Az állam hitelt nyújt az OTP-nek és az FHB-nak - jelentette be Veres János pénzügyminiszter a bankok vezetőinek jelenlétében szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Az érintett felek az erről szóló szerződést szerdán írták alá. Az állami hitelt a bankok az Államadósság Kezelő Központ közbeiktatásával kapják meg.

A magyar állam az OTP Banknak több mint 400 milliárd forint (1,4 milliárd euró), az FHB Jelzálogbanknak két részletben mintegy 120 milliárd forint (400 millió euró) összegű kölcsönt nyújt piaci kamatozással. A 400 milliárdos hitel az OTP mérlegfőösszegének - több mint 9400 milliárd forintnak - mintegy négy százalékát teszi ki az [origo] számításai szerint.

Az OTP abból a pénzből kap állami forrást, amelyet az IMF bocsátott a magyar állam rendelkezésére tavaly ősszel, ameikor a pénzügyi válság elérte Magyarországot. Az IMF, a Világbank és az Európai Unió összesen 20 milliárd eurós kölcsönt adott Magyarországnak, és ennek a hitelnek az egyik deklarált, kimondott célja volt a hazai bankrendszer megsegítése.

A gazdasági visszaesést enyhítik

- Az OTP Bankot nem kell megmenteni, a bankmentő csomagra nem az OTP Banknak van szüksége, hanem a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy a gazdasági válság ne legyen mélyebb a vártnál - mondta még tavaly novemberben Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese. Tavaly tehát az OTP még elutasította a kormány által kidolgozott bankmentő tervet, most azonban a piaci feltételek mellett nyújtott hitelt elfogadta a pénzintézet.

Most szerdán Urbán viszont azt hangsúlyozta: a megállapodás érdemben segíteni fogja a magyar vállalkozások hitellel való ellátottságát, és ezzel enyhítheti a magyar gazdaság visszaesését.

Az OTP Bank a megállapodás szerint vállalja, hogy a rendelkezésére bocsátott összeget magyarországi ügyfelek, ezen belül legalább 200 milliárd forint forrást a vállalati finanszírozás bővítésére használ fel. Az így folyósított hitelek kockázatát és a tőkeköltséget a bank állja. Urbán László hangsúlyozta: a hitelezés bővülésével járó plusz tőkeszükségletet a bank biztosítani tudja, hiszen konszolidált (csoportszintű) tőkemegfelelése 15 százalék a minimálisan előírt 8 százalékkal szemben.

Milliók euróban, fontban, jenben és dollárban

Az OTP-nek nyújtott hitelcsomag (500,8 millió euró, 135 millió angol font, 20,1 milliárd japán jen és 818,2 millió dollár) piaci árazású, a banknak benchmark + 250 bázispont felárat kell fizetnie (a benchmark az adott devizához kapcsolódó bankközi kamatláb). Az OTP arra törekszik, hogy erre csak a minimális tőke-, kockázati és működési költséget rakja rá. Nem ebből a kihelyezésből akar a bank profitot realizálni - hangsúlyozta Urbán László. Hozzátette: az említett 200 milliárd forintot elsősorban kis- és középvállalkozások (kkv) számára tervezik folyósítani.

Az állam tehát az OTP hitelezésével részben a vállalati szektort akarja fellendíteni. Ezt erősíti az a februári nyilatkozat, amelyet Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tett a bank gyorsjelentésének közzétételekor. Csányi ekkor ugyanis így fogalmazott: "A bankot megmenteni nem kell, de jelenlegi likviditási helyzetünkben nem tudjuk biztosítani a magyar gazdaság megsegítéséhez szükséges forrásokat." A bankvezér már ekkor is jelezte: az OTP keresi a lehetőségeket, hogy hozzájusson az IMF biztosította forrásokhoz.

Nem az osztrák mintát követik

Az OTP első emberének korábbi nyilatkozata szerint a bankmentő csomagoknál az osztrák modell abban különbözik az angolszásztól, hogy feltételek nélkül biztosítja a bankoknak a kiegészítő likviditást, ami így jut el a gazdasághoz. "Az osztrák példához közelállót szeretnénk" - mondta februárban Csányi.

Ezzel szemben a mostani magyar hitel nem mentes a kikötésektől. A magyar állam ugyanis egy delegáltat küldhet a bank felügyelőbizottságába és az auditbizottságba is. Az [origo] úgy tudja, hogy ez a személy ugyanaz lesz, hiszen az auditbizottságot a felügyelőbizottság tagjaiból választják az OTP-nél. Az új tag nem automatikusan kerül be az OTP vezetőségébe, hanem erről a bank igazgatósága fog előterjesztést készíteni az április 24-ei rendes közgyűlés számára. Az OTP részvényesei tehát április végén dönthetnek ebben a kérdésben.

A forintra is pozitívan hathat a megállapodás

A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint a mostani hitelmegállapodásra az OTP-nek nem azért volt szüksége, mert nincs likviditása. Azért kellett ez a kölcsön, mert így az OTP könnyebben tud új hiteleket kihelyezni. A magyar tulajdonú hazai bankoknak ugyanis nincs olyan anyabankjuk, amely pluszforrásokat bocsáthatna rendelkezésükre. Suppan hangsúlyozta: az OTP-nek nem tőkepótlás kellett, hanem az állami hitel a gazdaság számára fontos, elsősorban kis- és közepes vállalkozások hitelezését segítheti.

Minthogy devizával látja el az OTP-t és az FHB-t az állam, mindez a forint számára is pozitív hír. Suppan hangsúlyozta, hogy a pénzügyi rendszer erősítése eleve a tavalyi IMF-hitel egyik célja volt. Az, hogy az OTP az úgynevezett benchmark, vagyis a mértékadó nemzetközi kamatláb fölött 2,5 százalékkal kapja a hitelt, szintén kedvező. Jelenleg ugyanis a magyar országkockázat miatt a benchmark+5 százalékos hitelek érhetőek el a piacon. Így az OTP olcsóbb és hosszabb lejáratú forrásokhoz jut hozzá, vagyis nem kell a banknak drága rövid lejáratú forrásokból finanszíroznia működését.

Szárnyalt az elmúlt napokban az OTP árfolyama

Az OTP árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén szerdán 5,58 százalékkal emelkedett, 2080 forintot ért záráskor a bankpapír. Ez az idei mélyponthoz képest jelentős emelkedés, hiszen március 5-én még csak 1355 forintot ért az OTP részvénye a börzén.

Az FHB árfolyama 5,18 százalékkal emelkedett szerdán, és 568 forintot adtak a bank részvényéért.

Az FHB lakáshiteleket ad majd

Az FHB a tőzsde honlapján tette közzé a hitelnyújtásról szóló hírt. Eszerint a magyar állam az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján, az államháztartási törvény alapján, a Nemzetközi Valutaalaptól származó forrásból két részletben, összesen 400 millió euró összegű kölcsönt nyújt a társaságnak.

A kölcsönt a magyar állam piaci árazással és piaci feltételek mellett adja. Ez azt jelenti, hogy a hitel a kamatait az Euriborhoz és az Eurepóhoz igazítják, felárral. (Az Euribor az a kamatláb, amelyen a bankközi piacon a bankok egymásnak euróban hiteleznek, ez a lehető legalacsonyabb kamatszint euróhiteleknél.)

Az állam által az FHB-nak nyújtott kölcsön lejárata 2012. november 11. A társaság a kölcsönt - egy 2010 novemberéig tartó türelmi időszak lejártát követően - nyolc negyedév alatt egyenlő részletekben fizeti vissza.

A kapott forrásból az FHB Bankcsoport elsősorban lakossági hiteleket (lakáshiteleket) folyósít majd. Mindemellett kis- és közepes vállalkozásoknak is ad kölcsönöket.

Nem csökkenti aktivitását az FHB

Az FHB csoport vállalja, hogy hitelezési aktivitását nem csökkenti, hitelállományát a 2008 decemberi szinten tartja - mondta a szerdai sajtótájékoztatón Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója.

Az FHB igazgatóságában jelen vannak a magyar államot képviselő tagok. Az FHB azt vállalta, hogy amennyiben megbízatásuk a kölcsön lejárta előtt megszűnik, az új igazgatóság és fb megválasztásakor javaslatot tesz az állam által megjelölt tag megválasztására.