Mi előre nézünk, ők viszont újjáépítenék Szodomát

Emlékszünk arra a történetre, amikor Isten elhatározta Szodoma és Gomora elpusztítását? Persze nem mindenkit akart büntetni, ezért két angyalt küldött Lóthoz. Ők figyelmeztették: menekítse el családját, mert az ítélet elkerülhetetlen. Lót habozott, de az angyalok kézen fogva vezették ki őt, feleségét és lányait a városból. Istennek egy feltétele volt: nem szabad visszanézni a múltba, helyette a jövőbe kell tekinteni. Lót felesége ezt megszegte, visszatekintett a lángokban pusztuló városra, és azonnal sóoszloppá változott. De miért jutott ez eszembe? Mert annak ellenére, hogy augusztus 20-án a magyarság ezeréves múltjába néztünk vissza, mégsem merevedtünk sóoszloppá. Ennek oka pedig az, hogy augusztus 20. az előrenézés és a jövő ünnepe, de vannak olyanok, akik újra felépítenék Szodomát itt, a Kárpát-medencében.

Mint ismert, Szodoma a bűn és romlottság városa volt. A visszanézés azt jelentette volna, hogy a menekülők szívükben még mindig kötődnek ahhoz az élethez, amit el kellett hagyniuk. Isten viszont azt akarta, hogy teljesen szakítsanak vele, és előre, a jövőbe, az új élet felé tekintsenek. Vagyis esélyt adott nekik. De persze tudjuk, sajnos vannak olyanok, akik valami módon mégis részei akarnak maradni annak, amit Isten már elítélt és elpusztított.

A jövő ünnepe (Fotó: Illyés Tibor / MTI Fotószerkesztőség)

És valamiért itt érzem helyesnek megemlíteni az ellenzékünket, akik nem hisznek a jövőben

Hiszen a hisztéria idén is bebizonyította, hogy egész egyszerűen nem tudják elengedni a szodomai fertőt, amikor gyűlöletcunamit zúdítottak az államalapítás ünnepére, ezáltal pedig Magyarország ezeréves történelmére.

Ezen persze nem vagyunk meglepődve, csak a szokásos. Bár Dobrev Klára azért idén az eddigieknél jobban belehúzott, amikor azt találta leírni, hogy „nincs mit ünnepelnünk”.

Az ellenzéki sajtó is kitett magáért, amikor Orseolo Péterről Magyar Péter jutott az eszükbe, hiszen az ő Szodomájukban nem lehet nemzeti ünnep vagy állam Magyar Péter nélkül.

Jól látszik tehát, kommunistáink ugyan új zászlók, új jelszavak alatt, de ugyanazok az emberek, ugyanazzal a céllal: az ezeréves Magyarország területén újjáépíteni Szodomát és Gomorrát, és mindörökké tapicskolni a rosszindulatban, a gyűlöletben és az irigységben.

Csak azt egyelőre még nem értették meg, hogy a magyarok tudják: az élet és a jövő nem hátrafelé, hanem előrefelé van.