Ha jól emlékszem régebben mindenféle komoly emberek voltak a NATO főtitkárai, abból az egyszerű okból, hogy a hidegháború idején egy katonai szervezet vezetője mégsem lehetett egy „hülye civil”. Aztán ezt a pozíciót is elfoglalták a liberálisok, Rutte is ennek a kritériumnak a mentén lett megbízható. Ideológiailag szilárd, katonailag analfabéta, az oroszokat nem érti és nem is szereti, ideális választás.

Rutte is azok közé tartozik, aki nem fogta fel az oroszok álláspontját
Mindenki jókat röhög az oroszok különleges katonai műveletén, amely már négy éve különleges. Iszonyatos mennyiségű kárt okoztak és rengeteg ember halt meg mindkét oldalon, ez a különlegességhez biztos elég. Az azonban tény, hogy az ukránokat nem győzték le úgy, ahogy azt eredetileg elképzelték. De ha az orosz háborús célokról az a feltételezésünk, hogy tudjuk és értjük őket, akkor mi volt az ukránok és a nyugat háborús célja? Ezt azért kérdezem, mert 2021 végén és 2022 elején az amerikaiak nem voltak hajlandóak érdemben tárgyalni az oroszokkal, a háború kezdete óta pedig sem az európaiak, sem az ukránok és Trump megjelenéséig az amerikaiak szintén nem tárgyaltak az oroszokkal. Amikor az ukránok a háború elején egyszer igen, akkor azt állítólag az angolok vagy valakik nyugatról megtorpedózták. Ezért hát melyek is azok a Nyugat és az ukránok számára tárgyalásos úton nem elérhető háborús célok?
Azt ugye adottnak vehetjük, hogy a háborús céloknak reálisnak kell lenniük, tehát valós katonai erőnek, gazdaságnak és eltökélt társadalomnak kell állniuk mögöttük. A háború előtti nyugati, NATO cél az volt, hogy Oroszországot katonai értelemben nyugati irányból elszigeteljék, és NATO-csapatok legyenek gyakorlatilag lőtávolságban az orosz magterületektől. Ezt a célt szolgálta volna Ukrajna kilátásba helyezett NATO-tagsága és az oroszbarát vagy legalábbis mindkét irányba nyitott ukrán kormányzat amerikai pénzen történő megpuccsolása. A projekt alapja az volt, hogy az oroszok gyengék, a Krímen kívül más régi területüket nem lesznek képesek visszaszerezni. Az oroszoknak a nyugati várakozások szerint el kellett volna tűrniük, hogy Ukrajna az amerikaiaké lesz. Hát nem tűrték. A nyugati „nem tárgyalunk” álláspont mögött mindig is az a gondolat húzódott meg, hogy az oroszok gyengék, és a nyugati logisztikai és fegyver támogatásokkal felturbózva az ukránok megverik az oroszokat, a szégyen miatt Putyin megbukik és az orosz birodalmat akár fel is lehet osztani. Mert azt talán még a nyugati liberális politikusok sem gondolták, hogy az ukránok beveszik Moszkvát. De végül nem csak az oroszok nem nyerték meg ezt a háborút, hanem a Nyugat sem nyerte meg. Az ukránok meg biztos elvesztették, de ez már rég lényegtelen.
És négy év után miket mondott Mark Rutte amikor tegnap beszédet mondott az ukrán parlamentben?
„Amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatás is biztosítva lesz Ukrajna számára.”
Tehát megtörténne mindaz, ami miatt az oroszok elkezdték a háborút. Nekem ez úgy hangzik, hogy a Rutte száján keresztül beszélő brüsszeli elit és amerikai demokraták az orosz területi igények ellensúlyozására akarják használni az ukránok biztonságát garantálni hivatott európai „békefenntartó” erőt. Rutte homályosan beszélt, innen lehet tudni, hogy nem akarnak megegyezést az európai NATO-tagok, hiszen azt sugallják az ukránoknak, ha lemondanak a már elvesztett területeikről, akkor lesznek NATO- (nyugati) csapatok az országuk területén. De mitől is különbözik ez a NATO-tagságtól, aminek a fenyegetése miatt elindították a háborújukat?
Az EU-NATO-ukrán megállapodások nem kötelezik az oroszokat, Rutte mégis úgy beszél, mintha az oroszokat rá lehetne kényszeríteni a fő háborús céljuk feladására, az ukrán NATO-csatlakozás eltűrésére. Nem akarnak ezek békét, ilyen egyszerű ez.