Majtényi László: Olykor a bűnüldözőktől is meg kell védeni a szabadságot

Vágólapra másolva!
Március 6-án Majtényi László adatvédelmi biztosnak tehettek fel kérdéseket az [origo] olvasói. Majtényi László beszélt többek között az internetes adatkezelésről, az információszabadság és az üzleti titok viszonyáról. Magánéleti kérdésekre csak szűkszavúan válaszolt, mivel azok, - mint mondta - a magántitok részét képezik.
Vágólapra másolva!

Figyeli a különböző európai országok adatvédelmi biztosainak munkáját? Hasonló problémákkal kerülnek ők is szembe, mint ön? (freee)

Majtényi László: Nagyon hasonlóak a kihívások. Egyfelől érdekes az, hogy párhuzamosan szinte szövegszerűen azonos ajánlásokat, illetve állásfoglalásokat teszünk, legutóbb pl. az egyik német kolléga ajánlásában találkoztam azonos állásponttal, mint amit a köztéri és magáncélú, magánterületen folytatott videózással kapcsolatban kiadtam. A nyugat-európai és részben észak-amerikai tapasztalatok azért is fontosak, mert a viszonylagos elmaradottságunk miatt alkalmazni tudjuk azokat a válaszokat, amelyeket az időben korábbi kihívásokra a nálunk fejlettebb régióban a jogvédők alkalmaznak. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában honos megközelítése az elektronikus privacynek meglehetősen különböző. Európában nagyobb hangsúlyt kap a törvényi jog, Észak-Amerikában jobban bíznak a privacy-barát technológiákban.

Ön szerint van-e esélye arra, hogy újra megválasszák adatvédelmi biztosnak? (Krumplipeti)

Majtényi László: Ez az esély nem zárható ki teljesen, de az adatvédelmi biztosnak, ha becsülettel végzi a munkáját, soha nem szabad azt figyelembe vennie egy állásfoglalás kibocsátásakor, hogy valamelyik képviselőnek, miniszternek vagy bárkinek az tetszeni fog-e, vagy sem.

Mit gondol, támogatja-e majd Önt és Gönczöl Katalint, valamint Kaltenbach Jenőt a Fidesz, ha lejár a hivatali idejük? (Poltpeti)

Majtényi László: Adatvédelmi biztos vagyok, nem pedig jós.

Ön szerint nem lenne-e szükség egy új adatvédelmi törvényre, amely szigorúbban és konkrétabban határozza meg, hogy mi tekinthető közérdekű információnak? Lásd: Országimázs, az FKGP titkosította a megyei elnökök listáját. (Krumplipeti)

Majtényi László: A magyar az első törvény Európában, amelyik a két információs szabadságjogot együtt szabályozza. Információszabadság törvényként egyike a legradikálisabbaknak, a leginkább szabadságpártiaknak a világon. Ha érdekli, megmondom, miért. A probléma az, hogy a magyar társadalom sokkal kevésbé elkötelezettje az információszabadságnak, mint az adatvédelemnek. Sokkal kevesebb indítványt kapok e tárgykörben. A törvényt két irányban kellene módosítani - ezt kérdezte -, egyfelől kellene egy elektronikus információszabadság törvényt elfogadni, másfelől pontosítani kellene az információszabadság és az üzleti titok viszonyát úgy, hogy az információszabadság elsőbbsége érvényesüljön a közpénzek dolgában.

Lát-e veszélyeket abban, ha egy "kormánypárti személy" kerül az adatvédelmi biztosi székbe? (Poltpeti)

Majtényi László: Az adatvédelmi nem kormánypárti és nem ellenzéki. Nekem az a szerencse jutott osztályrészemül, hogy két különböző oldalon álló pártszövetség kormányát bírálhattam. Amíg politikusok választják az ombudsmant, az a veszély fennáll, hogy valamelyik kedvencüket szeretnék látni az ombudsman székében. A jó ombudsman olyan, mint a jó futballbíró. Ha kell, egymás után megad három tizenegyest is. Arra büszke vagyok, hogy úgy nem vádoltak elfogultsággal, hogy amellé bizonyíték is került volna. De általában sem merült fel igazán az elfogultság vádja.

Mi az Ön álláspontja Keller Lászlónak az Országimázs Központ ellen indított perével kapcsolatban? Joga van az országgyűlési képviselőnek betekintenie az Országimázs Központ által kötött szerződésekbe? Keller szerint ugyanis ez közérdekű információ, mivel állami pénzekről van szó. (Chipmunk)

Majtényi László: A törvény megtiltja, hogy folyamatban lévő bírósági eljárásról vagy bírói ítéletről állásfoglalást tegyek. Az Országimázs Központ adatkezelését indítvány alapján korábban magam is vizsgáltam, és kifejtettem azt, hogy a közpénzek elköltését közérdekű adatnak kell tekinteni, a szerződésekbe addig a határig kell a köznek betekintést biztosítani, ami lehetővé teszi a közpénzek elköltésének a társadalom és a társadalom tagjai általi ellenőrzését.

Úgy tűnik, hogy Önnek van a legkevesebb esélye az ombudsmanok közül az újraválasztásra. Ön szívesen maradna? Ha nem sikerül, mihez kezd? (Fekpofa)

Majtényi László: Azt gondolom, hogy ha a politikai elit úgy véli, hogy még hat évig el akar viselni, nem fosztom meg ettől az örömtől. Ha nem így gondolja, azt tudomásul veszem. A terveim a magánélet védelme alatt állnak.

Az adatvédelmi biztosnak csak ajánlási lehetőségei vannak, így az Ön észrevételeivel eddig sem nagyon törődtek az aktuális hatalom emberei, miért gondolja, hogy szükséges az ombudsmani hivatal léte? (Poltpeti)

Majtényi László: A munkámat a legkevésbé sem éreztem feleslegesnek. Biztos vagyok abban, hogy ha a mindenkire kötelező bírói ítéletek hatályosulását összehasonlítjuk az adatvédelmi biztosi állásfoglalások érvényesülésével, nem állok rosszabbul, mint egy átlagos bíróság. A munkámat sikeresnek gondolom. Bár előfordul, hogy figyelmen kívül hagyják a véleményemet, ebben az esetben az az elégtétel marad, hogy nyilvánosság előtt elmondtam, és ez sokkal fontosabb, mint sokan gondolnák.

Ön készített-e javaslatot ebben az ügyben: információszabadság szemben az üzleti titokkal? (Krumplipeti)

Majtényi László: Több állásfoglalásom van ebben a tárgykörben. Az alapprobléma az, hogy az információszabadság nem hallott az üzleti titokról. Először a Horn-kormány idején a privatizációért felelős miniszter asszonynak fejtettem ki a privatizációs szerződésekkel kapcsolatban az üzleti titok és közérdekű adat alkotmányos elhatárolásával kapcsolatos véleményemet. Néhány eredményes törvénymódosítást is elértem. A jelenlegi igazságügyi miniszter az én álláspontommal konform módon terjesztette elő a koncessziós törvénymódosítással kapcsolatos javaslatát, amit a parlament el is fogadott, és a koncessziós törvény ma meghatározza a koncessziós szerződések közérdekű adattartalmát.

Ez azt jelenti, hogy Ön szerint a közérdekű adatok esetén nem lehet hivatkozni üzleti titokra? (Krumplipeti)

Majtényi László: Az üzleti titok mögé bújva nem lehet, nem szabad közérdekű adatot eltitkolni. Az információszabadság alkotmányos jog, az üzleti titok védelmét nem helyezhetjük ilyen magas polcra. De van eset, amikor védeni kell az üzleti titkot, még akkor is, ha közhatalmi szerv birtokában van, számos ilyen állásfoglalást tettem önkormányzatok és kormányzati szervek tekintetében. Amikor közhatalmi szerv fellép a piacon, nem kerülhet csak azért hátrányos helyzetbe, mert őt kötik a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatok szabályok. Amikor egy önkormányzat szemétszállításra szerződni készül, nem kell nyilvánosságra hoznia, hogy mennyi pénze van erre. Ekkor ugyanis ennél kedvezőbb ajánlatot valószínűleg nem kap.

De ha már megkötötte a szerződést, akkor nyilvánosságra kell hozni az adatokat, hisz akkor már nincs az a veszély, hogy emiatt rosszul járna. (Krumplipeti)

Majtényi László: Pontosan, ahogy mondja.

Ön szerint miért van az, hogy önnek volt a legtöbb vitája a mostani kormánnyal? (Krumplipeti)

Majtényi László: Az adatvédelem, de különösen az információszabadság érinti legközvetlenebbül talán a politikai érdekeket. Én megpróbáltam egyszerre hajlékony és intranzigens (hajthatatlan) lenni. Ha a címzettnek van hajlama arra, hogy másokat is meghallgasson, és humora is, biztosan nem sértődött meg.

Önnek az előző kormánnyal kevesebb vitája volt. Ön szerint azért, mert az MSZP-SZDSZ koalíció jobban tiszteletben tartotta az információs szabadságot és az adatvédelmi törvényt? (Krumplipeti)

Majtényi László: Nekem mindegyik demokratikus kormány egyformán kedves. Nem számolgatom az esetleges sérelmeket, illetőleg a kormányok ugyancsak esetleges előzékenységét. Voltak igen éles vitáim az előző kormánnyal is, szeretném Önt emlékeztetni pl. a bős-nagymarosi megállapodásra, a politikusok tudományos műveinek a nyilvánosságára, de akár az állítólag jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Xénia-láz Egyesület működésével kapcsolatos vitáimra.

Mit gondol a most felállított szervezett bűnözés elleni információs központról? (Poltpeti)

Majtényi László: Az a véleményem, hogy nemcsak a bűnözőktől, olykor a bűnüldözőktől is meg kell védeni a szabadságot. Általában rendkívül veszélyesnek tartom az új és új adatbázisokat integráló integrált adatbázisokat és az ezeket integráló metaadatbázisokat. Ezek mind nehezítik az információs önrendelkezési jog gyakorlását.

A politikai érdekeken a politkusok érdekeit érti? Hisz a politikai érdekeket az általános ombudsman ajánlásai legalább annyira érintik. (Krumplipeti)

Majtényi László: Ez nem sportverseny, ellentétben a tömegfutással. Úgyhogy nem is hirdetnék eredményt.

Milyen lehetősége van a nyilvánosságnak figyelemmel kísérnie azt, hogy a kormány mennyire tartja tiszteletben az adatvédelmi jogokat ? (PSX)

Majtényi László: Tessék olvasni az adatvédelmi biztos honlapját, www.obh.hu-t ugyanez a címe a két másik ombudsmani hivatalnak is. Az éves jelentésben részletesen kifejtem a kormány magatartásával kapcsolatban is az álláspontomat, legközelebb március utolsó napján kerülhet nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos állásfoglalásom.

Említette, hogy jelenleg az üzleti titok védelme erősebb, mint az információs szabadságé. Miért? (Krumplipeti)

Majtényi László: Jog szerint nem erősebb. Inkább az üzleti érdek tűnik néha erősebbnek. A büntető törvénykönyvben olvasható: a közérdekű adatok eltitkolása bűncselekmény. Azonban nem indulnak ilyen büntetőeljárások.

Egyáltalán nem indult még büntetőeljárás közérdekű adat eltitkolása miatt? (Krumplipeti)

Majtényi László: Tudtommal nem.

Havonta hány panasz érkezik önhöz internetes adatvédelemmel, adatkezeléssel kapcsolatban? Mi a legtipikusabb panasz? (Indy)

Majtényi László: Évente néhány tucat internettel összefüggő indítványt kapok, tipikusnak mondható pl. az, hogy az e-mail cím személyes adat-e, a rendőrség miképpen férhet hozzá a userek adataihoz, milyen adatokat tarthatnak nyilván a különböző szolgáltatók. Direkt marketing az interneten, és így tovább..

Mennyit internetezik, mit jelent Önnek az internet? (Frrreee)

Majtényi László: Meglehetősen keveset, mert kevés időm van. Általában újságként, illetőleg könyvtárként használom az internetet.

Ön is úgy látja, hogy erősödőben van a magyar spam a neten? (Indy)

Majtényi László: Idén kiadtam egy ajánlást az internettel összefüggésben, nem ez volt az első, ebben néhány korábbi ajánlásom tartalmát is igyekeztem összefoglalni, de ebben szerepel először a spam problémája. Az az érdekes, hogy a direktmarketing-törvényből a kéretlen üzleti célú üzenetek műfaj kimaradt. Az én álláspontom szerint ezért a spamminget ma Magyarországon nem tekinthetjük egészen jogszerűnek. Valamikor a jogi szabályozásnak is válaszolni kell erre, és biztosítani kell legalább azt, hogy az üzenetet fogadni nem kívánó felhasználók számára tilos legyen ezt elküldeni, vagyis Robinson-listára kerüljenek azok, akik nem óhajtanak ilyen üzeneteket kapni. A másik követelményként pedig biztosítani kellene azt, hogy a címzett számára az ilyen üzenet felismerhető legyen. Ez egyébként az EU egyik irányelvével is összhangban van, amelyet 2000-ben fogadott el az Európai Unió.

Konkrét példa: feladok egy apróhirdetést a weben, mire két másik szolgáltatótól kapok levelet, hogy vegyem igénybe erre a célra őt is. Ez ma csak elvben ítélendő el, vagy törvényileg is megfogható? (Indy)

Majtényi László: Már mondtam, hogy az e-mail cím személyes adat. Ha jogosulatlanul átadják, akkor megsértették a személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Ennek alapján kártérítési igénye lehet, nem vagyoni kárt is érvényesíthet, súlyosabb esetben akár büntetőfeljelentés is tehető. A hirdetési címmel való visszaélés talán nem ez utóbbihoz tartozik.

Majtényi úr, indul-e idén is a Dreher maraton váltófutáson? (Guest01248)

Majtényi László: Még ennél nagyobb terveket is dédelgetek.

Csak nem nagyobb távra (42,196 km) készül? (Guest01248)

Majtényi László: Magántitok. Kérdezzék meg edzőmet, Feri bá'-t!

[origo]