Pléh: Nem fogunk mindannyian angolul beszélni

Pléh Csaba a Mindentudás Egyetemének nagy sikerű előadója volt a Társalgó vendége. A neves nyelvész-pszichológus beszélt a gondolkodás és a nyelv tyúk-tojás problémájáról, a modern farkasgyerekekről, a nyelv-nemzet kérdéséről, a Mindentudás Egyetemének kameráiról és a hiúságról.

Pléh Csaba: Szeretettel üdvözlök mindenkit, aki szeretne többet megtudni a gondolkodás világáról! Most a képernyő előtt próbálok gondolkodni, ami nem teljesen egyszerű, mert gondolataink néha még gyorsabbak, mint a gépek.

"Egyikünk se mindentudó"

Mi mindent lehet ott megtanulni azon az Egyetemen? (GyavaOroszlan)

Pléh Csaba: Erre azt tudom válaszolni, hogy a Mindentudás Egyeteme megpróbálja egy év alatt bemutatni a mai tudomány legforrongóbb területeit. Azt, hogy mit lehet tanulni, megnézheti mindenki a mindentudás honlapon (www.origo.hu/mindentudasegyeteme/index.html)

Mi a célja ennek az egész egyetemnek? (Fox)

Pléh Csaba: Két célja van, az egyik megmutatni a szélesebb közönségnek, hogy milyen "új tudomány" van ma Magyarországon, a másik pedig hogy kielégítsük a tudomány iránt láthatóan megnövő érdeklődést.

Honnan jött a neve az iskolának? Valamelyik alapító neve volt ez talán? (GyavaOroszlan)

Pléh Csaba: Egy francia mintából származik, a millennium évében szerveztek Franciaországban hasonló, de mindennapos előadás-sorozatot ezzel a címmel.

Aki elvégzi, az mindentudó lesz???? ;>>>> (GyavaOroszlan)

Pléh Csaba: Egyikünk sem mindentudó, de hogyha sokat merítünk mások tudásának kínálatából, akkor megtanuljuk, hogy milyen módszerekkel szűkíti le az ember a nagyon általános kérdéseket.

Önt nem zavarják a kamerák és az óriási érdeklődés? (Tudor)

Pléh Csaba: Az érdeklődés a hiúságnak imponált, a kamerákra pedig, bevallom, nem is figyeltem, megkérdezték tőlem, hány kamera volt, s nem tudtam válaszolni... :)

Milyen érzés ennyi ember előtt beszélni? (ertuintre)

Pléh Csaba: A hiúságnak mindenképpen hízeleg. Egyébként a szemkontaktust egy-két emberrel tartja az előadó, és így észre sem veszi, hogy sokkal több ember előtt beszél.

Nyelvében gondolkodik-e az ember?

A nyelvünk határozza meg a gondolkodást, vagy a gondolkodás az elsődleges, és a nyelvünk csak ezt tükrözi? (Sipos_Laszlo)

Pléh Csaba: Sok példa támasztja alá azt, hogy a mai embernél a gondolkodás fejlődése határozza meg a nyelvet, pl. a siketnémák, akik más jelrendszereket tanulnak, és ugyanolyan gondolati mintákat fejlesztenek ki, mint a beszélők. Ezzel együtt az emberi gondolkodás keletkezésében sok tízezer évvel ezelőtt alapvető jelentősége volt annak, hogy kialakult a beszélt nyelv, ez biztosította ugyanis, hogy az egyes emberek fejében levő gondolatok gyorsan átkerültek mások fejébe is.

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? (GyavaOroszlan)

Pléh Csaba: Értem a kérdés élét, valójában az emberré válás során a tyúk (a gondolkodás) és a tojás (a közlési rendszerek) együtt alakultak ki.

Ha az emberi beszédet vesszük, engem is érdekelne, hogy azok az emberek, akiket e szenzitív periódusban nem ért beszédinger (tehát 1-3 eves korukig), és később esetleg igen, mennyire szenvednek kárt a gondolkodásukban és a személyiségfejlődésükben? (eponine)

Pléh Csaba: Van egy-két ilyen kirívó modern "farkasgyerek-eset"; a nyelvet illetően szegényes nyelvtanú nyelvet tudnak csak elsajátítani, s mivel többnyire érzelmi károsodás is éri őket az elhanyagoltság miatt, nehezen tudnak a konvenciókkal teli társas viselkedéshez igazodni.

Mi az oka annak, hogy a világon nagyon sok ember nem tud írni és olvasni, de gyakorlatilag mindenki megtanul beszélni? (Sipos_Laszlo)

Pléh Csaba: A konzervatív becslések szerint 2-5% az, aki az alfabetikus nyelvek tanulása során olvasási nehézségekkel küzd. Számos elmélet próbálja magyarázni ezt, egy részük a nyelv és a látványfeldolgozás kapcsolatát, egy részük pedig a nyelvi képességek egy részének a fejletlenségét okolja ezért.

Az agyunk körülbelül hány gondolatszálat tud egyszerre kezelni úgy, hogy nem keverednek a gondolatok? (ZeDDy)

Pléh Csaba: Vannak olyan felfogások, melyek szerint mindig számos szálat követünk, de ebből csak egy tudatosul. A mai agykutatás egyik feloldatlan vitája, hogy a párhuzamos szálak között hol történik meg az egyik fonal kiválasztása. Egyenes válasz a lehetséges szálak számára még nincsen.

Hogy lehetséges az, hogy rengeteg ember gondolkozik hasonlóféleképpen, ha minden ember más, és minden ember különbözik a másiktól? (ZeDDy)

Pléh Csaba: Az eltérések alapvetően befolyásolják gondolkodásuk tartalmait. Ugyanakkor mind a környezet, mind az idegrendszer szerveződésének számos invariáns vonzata van, ennek köszönhetően gondolkodásunk szerveződése többé-kevésbé egyetemes, nem akarom persze elbagatellizálni a kérdést, igazából a gondolkodásmódok különbsége az egyik legizgalmasabb személyiség-lélektani kutatási téma.

Nyelvében él a nemzet? (Sipos_Laszlo)

Pléh Csaba: Ennek több változata van, a magyar kulturális közösségre ez igaz, de gondoljuk például az írekre, akik átvették az angol nyelvet, s eközben megtartották nemzeti identitásukat. Vagy gondoljunk a különböző német nyelvű kultúrákra. Európán belül is több változata van ennek.

Ha Magyarországon ezentúl mindenki csak angolul beszélne és gondolkodna, akkor beszélhetnénk még magyar nemzetről? (Sipos_Laszlo)

Pléh Csaba: A kultúrákat összetartó igen fontos tényező a nyelv. Nem hiszem, hogy fennáll az az veszély, hogy mindannyian csak angolul fogunk beszélni, a jövő egyik lehetősége inkább az anyanyelv és a funkcionális második nyelv kettősségéből kialakuló kétnyelvűség.

Az igaz, hogy a magyarok azért jobbak gyerekkorban pl. matekból, mert a nyelvünk használata során állandóan kombinálnunk kell? (ertuintre)

Pléh Csaba: Nehéz ezt eldönteni, hiszen a hasonló kombinációt nélkülöző kínai nyelv beszélői is igen jók matekból.

Másképpen fog-e gondolkozni a felnövekvő nemzedék, amely kevesebbet olvas, ideje nagy részében tévét, számítógépet néz? (deadfish)

Pléh Csaba: Másképpen fog gondolkozni, mint a negyven évvel ezelőtti gimnazisták. csakhogy ne feledjük, hogy negyven évvel ezelőtt a lakosságnak nagyon kis százaléka volt gimnazista. Nem szabad az egész népességre egy kiemelt réteg egykori helyzetével történő szembeállításokat alkalmaznunk. Ezzel együtt izgalmas kérdés, hogy a képi kultúra előtérbe kerülése mennyire fogja megváltoztatni szokásrendszerünket. Nem tudjuk, olyan ez mint a könyvnyomtatás feltalálása.

Ön szerint van értelme adott esetben egy mesterséges nyelvet létrehozni egy ország számára, ha az ott élők különböző nyelveket beszélnek, vagy inkább az egyik nyelvet kellene kiemelni és azt állami nyelvvé tenni? (qwer)

Pléh Csaba: Tkp. a kérdés első felére az a válaszom, hogy én helyesebbnek tartom a létező, egy kultúrához tartozó nyelvek második nyelvként való tanulását. Idegen nyelvet állami nyelvvé tenni pedig nem helyes, számos érzelmet kavaró és az integrációt megnehezítő gyakorlat lenne.

"Ma már túlkoros vagyok..."

Kvantumfizikával is foglalkoznak? (RealWordl)

Pléh Csaba: 2003. január 20-án pl. Mihály György A folytonos és a kvantált c. előadása, de számos más modern fizikai előadás lesz - legközelebb a fizikai tudás határai (Kroó Norbert okt. 21-én).

Miért ment el az ELTE-ről? (ertuintre)

Pléh Csaba: Ennek már négy éve, valójában azért, hogy segítsem a szegedi egyetemen akkor induló pszichológusképzést. Másik oka, hogy azt reméltem, hogy tudok valamilyen témára specializálódó fiatalokból álló kutatói közösséget szervezni magam köré.

Van ma élő magyar példaképe? Ki az? Kit tart a legnagyobbra? (ertuintre)

Pléh Csaba: Fiatal koromban példaképem Grastyán Endre volt, a pécsi fiziológus, nagyszerű kísérletező és elméletalkotó képességei és gazdag olvasottsága miatt. Ma már túlkoros vagyok, hogy őszintén beszélhetnék ma élő példaképeimről.
Sajnos órára kell mennem, szeretnék mindenkitől elbúcsúzni és további kérdésekre szívesen válaszolok a [email protected] címen. A viszont ... olvasásra!