Aáry-Tamás Lajos: nyolcan vagyunk 4 millió emberre

A hivatalba lépő oktatási miniszter javaslatára megváltozott az oktatási biztos kiválasztásának menete, így szeptemberben a korábbi ombudsmannak, Aáry-Tamás Lajosnak is pályázni kellett a posztra. A két pályázó közül az Országos Köznevelés Tanács választása a korábbi oktatási biztosra esett, így újra Aáry-Tamás tölti be az oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülését felügyelő pozíciót.

Minek tulajdonítja, hogy ismét Ön lesz az ombudsman? Átértékelte a harcias véleményét, amit akkor hangoztatott, amikor Magyar Bálint felmentette? (fekpofa)

Aáry-Tamás Lajos: A köznevelési tanács engem javasolt ombudsmannak, és ezt Magyar Bálint elfogadta. Sem régen, sem most nem voltam harcias, csak annyira amennyire egy ilyen személynek harciasnak lennie kell, ha kiszolgáltatottabbak jogait védi.

Úgy értem, akkor súlyos sérelemként élte meg a felmentését, de a végeredmény mintha azt igazolta volna, hogy Magyar tényleg csak az elvi konstrukción akart változtatni. (Fekpofa)

Aáry-Tamás Lajos: Nekem is jogomban áll megsértődni, de a végeredmény az, hogy két úriember meg tudott állapodni a fontos elvi kérdésekben. Nincs bennem sértődöttség a legfontosabb számomra a most létrejött szakmai és politikai bizalom.

Hogyan látja a diszkriminációs problémákat? Mennyire jelentősek ezek? (meszter-r)

Aáry-Tamás Lajos: A hátrányos megkülönböztetés tilos. Annak, akit hátrányosan megkülönböztetnek, lehet hogy ez az élete legfontosabb ügye, és ebben joggal vár el segítséget. Senki sem szereti, ha háttérbe szorítják, ha másodrendűnek tekintik. ezért a kérdést jelentősnek tartom.

Jól emlékszem, hogy ön Romániából települt át? Ha igen, hogyan látja a Tőkés-RMDSZ vitát? (Fekpofa)

Aáry-Tamás Lajos: Miért lennének a romániai magyarok jobbak, mint a magyarországiak? Senki sem szokott azon megütközni, hogy a magyarországi nagy politikai vezérek összecsapnak. Igazából az lenne a gyanús, ha Erdélyben minden kérdésben nagy lenne az egyetértés.

A kormány az erdélyi magyarok helyben maradását, helyben segítését propagálja. Ön nem maradt helyben - miért? A maradás áldozat, kötelesség, véletlen, vagy csak az marad, akinek nincs lehetősége elmenni? (Fekpofa)

Aáry-Tamás Lajos: Sokan döntenek úgy erdélyi magyarok, hogy gazdasági megélhetési okok miatt Magyarországon maradnak. Velem az történt, hogy magyarországi tanulmányaim során szerelmes lettem egyetemi csoporttársamba, aki pesti lány. Egyszerűbbnek tűnt nekem itt érvényesülni, mint neki megtanulni románul. Hosszú ideig nem kérvényeztem a magyar állampolgárságomat, mert az volt a célom, hogy az egyetem után hazatérek, de a szerelem keresztülhúzza az ember racionális számításait.

Jövőre megyek (remélem) egyetemre, és sok történetet hallok a professzorok "szivatásairól", hogy ha valakit kinéznek maguknak, akármennyit tudhat, bukik. Ez ellen lehet-e tenni valamit? Önnek van-e befolyása az egyetemeken? (Flimo)

Aáry-Tamás Lajos: Van hatásköröm az egyetemek eljárására, ritkán találkoztam ilyen esettel. Az egyetemi szabályzatok lehetővé teszik, hogy a hallgató háromtagú bizottság előtt adjon számot tudásáról. Ez alkalmas arra, hogy az antipátiát ki lehessen iktatni a rendszerből. Természetesen száz százalékos megoldás ebben az esetben sincs, de akkor az már nem egyetem lenne, hanem számítógépek párbeszéde mondjuk.

Ki védi a gyakorlatban a tanárok, diákok érdekeit ma Maragyországon? Elkeserítőnek találja a helyzetüket úgy általában? Mi lenne az első dolog (kívánságszerűen), amit megváltoztatna a közoktatásban? (Cache)

Aáry-Tamás Lajos: Én a jogokat védem, a tanárok érdekeit elsősorban a pedagógus szakszervezetek hivatottak védeni. A diákok majd minden iskolában létrehozták a diákönkormányzatot, és számos civil szervezet jött létre az elmúlt időszakban. Úgy általában nem tartom elkeserítőnek a helyzetet, természetesen nagyon sok olyan jelenséggel találkozom, amit megváltoztatnék. Ilyen az a helyzet, amikor a diákokat eltanácsolják az iskolából ilyen-olyan okkal. Az ilyen esetekben a diákok nincsenek partneri viszonyban az igazgatóval, nem egyenlő az erőviszony. Amit megváltoztatnék kívánságszerűen: sokkal több tájékoztatás és információ, olyan konfliktuskezelő technikák, amelyekkel a vitákat kulturáltan rendezni lehet, és egy kicsit több játék abban, amit oktatásnak nevezünk.

Milyen előnyökkel jár most a nemzetközi érettségi megszerzése? (sn00py)

Aáry-Tamás Lajos: Leginkább azzal, hogy számos országban külön eljárás nélkül elfogadják. A jelenlegi magyar érettségit, ha valaki mondjuk Németországban szeretne továbbtanulni, külön honosíttatni kell.

Úgy hallottam, hogy a siketeknek országos jeltolmács hálózatot akarnak kiépiteni. de mi lesz az integrált oktatásban részt vevő siket gyerekekkel? (Zsolti)

Aáry-Tamás Lajos: A cél az, hogy az integrált oktatást, nevelést végző pedagógusok ismerjék a jelnyelvet, így képesek annak az egy-két gyereknek is leadni az anyagot. Sok pénz és idő kell ehhez.

Elképzelhető-e a siketek jelnyelvét elfogadják anyanyelvként? (Zsolti)

Aáry-Tamás Lajos: Sokan úgy gondolják, hogy igen. Bár ismerek olyan álláspontot is ami szerint a jelnyelv nem nyelv, ugyanis ha két magyar siket jelnyelvvel kommunikál, akkor megértik egymást, de ha egy magyar, egyébként nem beszél spanyolul, akkor a jelnyelv segítségével nem érteti meg magát spanyol sorstársával.

Korábban egy másik chaten azt ígérte, hogy eljár a távoktatásos hallgatók érdekében, mely alapján a távoktatásos hallgatók is részesülhessenek utazási kedvezményben. Mi lett a kezdeményezésből? (Tavoktatas)

Aáry-Tamás Lajos: Nem egyformán vélekedünk erről a kérdésről az oktatási minisztérium szakembereivel. Mint nagyon sok más Magyarországon, az ilyen támogatás is a gazdaság teljesítőképességétől függ. Jogi értelemben nincs hátrányos megkülönböztetés, hiszen az államnak az a kötelezettsége, hogy a felsőoktatás állami rendszerét működtesse, és az ebben résztvevő hallgatókat különböző támogatásokkal segítse. Ezen túlmenően nincs kötelezettsége az államnak.

A fiam jóvoltából rálátásom van egy pesti gimnáziumra. Diákönkormányzat van, de a tanári hatalom teljesen elnyomja, mit lehet ilyenkor tenni? (Mcload)

Aáry-Tamás Lajos: Szerintem a diákok kérjenek tanácsot olyan gimnáziumban járó társaiktól, ahol jól működtetik a diák-önkormányzati rendszert. Ehhez segítségül hívhatják a számítástechnikát. Veszprémben működik egy elektronikus panaszlánc, ahol a diákok segítséget kérnek egymástól olyan ügyek megoldásához, amellyel nem boldogulnak. Az ügy így az oktatás szféráján belül marad, de lehet, hogy a szomszéd utcában van a jó megoldás

A legtöbb diák azért nem nyújt be panaszt, mert nincsenek rendesen informálva, így nem tudják, hogy van-e joguk panaszt tenni, sérelmezni, esetleg ezzel megváltoztatni ezt-azt. Fognak tenni lépéseket egy hatékonyabb információáramlást lehetővé tevő rendszer kialakításában? Ha igen, hogyan tervezik? (Cache)

Aáry-Tamás Lajos: A hivatalról szóló tájékoztatót 35 ezer példányban küldtem ki az iskoláknak. Minden évben ki fogunk küldeni ennyi darabot. Az internetes honlapunkat úgy terveztük, hogy az is panaszt gépelhet be, akinek nincs levelezőprogramja. Megállapodást kötöttünk a Teleház Szövetséggel, így a honlapunk elérhető a legkisebb településen is. Többszázezer tankönyv belső borítóján megtalálható az elérhetőségem. Ezt a fajta tájékoztatást folyamatosan végezzük. Azért nem egyszerű mindenkihez gyorsan eljutni, mert az oktatás közel 4 millió embert érint közvetlenül. Mi meg csak nyolcan dolgozunk.