A műszívvel esélyt adtunk az életre - vendégünk volt Merkely Béla kardiológus professzor

Nulláról ötven százalékra emelkedett a túlélési esélye annak az 58 éves férfinek, aki elsőként kapott műszívet Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján. A páciens lépésről-lépésre javul, de maximum fél-egy év van arra, hogy igazi, átültethető szívet találjanak neki. A tapasztalatok szerint ennek sikerülnie kell - mondta az [origo] Vendégszobájában Dr. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, akit a betegről, a műtétről és a jövő műszíveiről is kérdeztek olvasóink.

Dr. Merkely Béla: Köszöntünk minden érdeklődőt! Várom a kérdéseket!

Hogy érzi magát a beteg?
A beteget intenzív osztályon kezeljük. A lélegeztetőgépről már lekerült, állapota lépésről-lépésre javul. Gyógyulni szeretne, ágyban tornázik, de továbbra is szakszerű intenzív ellátást igényel.

Mi a beültetett műszív feladata?
A szív pumpafunkciójának helyettesítése. Abban a reményben, hogy majd időben megtörténhet a szívtranszplantáció.

Mennyi az esélye a betegnek az életben maradásra?
Annak a betegnek, aki ilyen szívfunkciók mellett nem kap műszívet, semmilyen esélye nincs túlélésre. A műszív az életben maradás esélyét adja meg. Nemzetközi statisztikák készültek, amelyek szerint körülbelül a nulláról 50%-ra emelkedett ez az esély.

Egy műszív mennyi ideig tudja helyettesíteni az igazi szívet?
Néhány hónapig, maximum fél-egy évig.

Ha fél évig nem találnak szívet, akkor mit fognak tenni? Erre van forgatókönyv?
Nagyon bízunk benne, és az eddigi statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy ennyi időn belül lehet új, vércsoportban és testsúlyban megfelelő szívet találni. A műszívvel most életet mentettünk.

Hányan és milyen szakorvosok vettek részt a műtétben?
A műtétet szívsebész kollégák végezték, szám szerint öt szívsebész. A műtéti hátteret két aneszteziológus (altatóorvos) és három kardiológus biztosította.

Lehet-e többet megtudni a betegről azon kívül, hogy 58 éves férfiről van szó? Miért ő kapta az eszközt, voltak más betegek is?
A műszív 2007 novembere eleje óta állt rendelkezésünkre. Ő volt az első beteg, aki minden szempontból alkalmas volt a műtétre. Az állapota kritikus volt, ugyanakkor a kardiológiai vizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy a sikeres műszív-beültetést követően a szívátültetés elvégezhető. Részletesebben a betegről etikai okok miatt nem szeretnék nyilatkozni.

Milyen további kezelést kap a beteg?
A legfontosabb a véralvadás óvatos fékezése, valamint a fertőzés megakadályozása. Az ilyen betegeket a műszív segítségével jobb állapotba kívánjuk hozni, javítani kell a korábban nem megfelelő vérellátást kapott szervek működését.

Hogyan kerülhet fel valaki a szervtranszplantációs listára?
A szívátültetésnek meghatározott feltételei vannak. Az egyik oldalról ilyen, ha a szívelégtelenséget már hagyományos, gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerekkel, például pacemakerrel nem lehet tartósan kezelni, és a beteg mindennapi tevékenységében jelentősen korlátozott. A másik oldalról fontos laborvizsgálati paramétereknek kell megfelelni. Bizonyos fertőző betegségek kizárják az átültetést. Nagyon fontos emellett a tüdőkeringés viszonylagos épsége. Az a lényeg, hogy a beteget a területi korház küldi valamelyik szívcentrumba, ahol a vizsgálatok alapján a transzplantációs listára rákerül.

Transzplantációs híd: valódi szívre várva

Európában mióta végeznek ilyen műtétet? Mennyire elterjedt ez a technika?
Az első, még nagyon kezdetleges műszívet az 1980-as évek elején alkalmazták. Azóta a technológia sokat fejlődött, mindig újabb és újabb, drágább és drágább műszíveket fejlesztettek ki. Európában kizárólag úgynevezett transzplantációs hídként alkalmazzák ezt a rendkívül összetett, intenzív ellátást igénylő műtétet.

Mi a különbség a most alkalmazott külső, illetve a testbe ültethető műszív között?
A teljesen beültetett készülék még az USA-ban is csak olyan betegek esetében kerül alkalmazásra, akinél a transzplantáció nem jöhet szóba. Ez a készüléktípus még a külsőnél is 5-10-szer drágább.

Hol helyezkedik el a műszív? Hiszen gondolom, térfogata nagyobb az eredeti szívnél.
Ennél a típusnál a szívet megkerülő csövek nagyobbik része a mellkason belül helyezkedik el. Ezeket a csöveket köti össze a mellkason kívül elhelyezkedő két úgynevezett műkamra, amely a véráramot biztosítja. A műkamrát pedig sűrített levegő és vákuum szabályozza.

A műszív tud reagálni az ember idegi változásaira? Vagy csak egységesen, ütemesen dolgozik?
A műszív általánosan a nyugalmi igényt kissé meghaladó, állandó teljesítményt ad le.

Mi történik akkor, ha esetleg kilökődik a beültetett szív? Ilyen esetben visszakerülhet a beteg a műszívre?
Elméletileg igen, azonban nagyon nagy a fertőzésveszély.

40-60 helyett 20-22 szívátültetés évente

Évente átlagosan hány szívátültetést végeznek ma Magyarországon, és mennyire lenne igény?
Évente 20-22 transzplantációt végeznek. Jelenleg 18-an vannak a várólistán. Nemzetközi adatok szerint 10 millió lakosra nézve évente 40-60 szívátültetésre van szükség.

Melyek azok a súlyos szívelégtelenségek, ahol elkerülhetetlen ez a beavatkozás, illetve a transzplantáció?
A leggyakoribb okok a súlyos koszorúérbetegség, szívizomelfajulás (kötőszövetes átalakulás). A szívelégtelenség lényege, hogy az életfontosságú szervek számára, mint a vese, a máj nincs elegendő oxigénben gazdag vér, ezért ezen szervek funkciója is fokozatosan károsodik.

Mi a legnagyobb kockázat egy ilyen műtét alatt? És mennyi ideig tart?
A műtétet követően a legnagyobb kockázat a mellkason belüli vérzés, amely a szívelégtelenség miatt már tartósan károsodott májfunkció miatt igen gyakran fordul elő. Későbbiekben a legsúlyosabb szövődmény a fertőzés. Többek között ezért is fontos a beteg folyamatos ellenőrzése, monitorozása.

Lehet-e gyerekekbe is műszívet ültetni, és van-e erre nemzetközi gyakorlat?
Igen, van. Ugyanaz az indikáció, mint a felnőtteknél. Transzplantációs hídként lehet csak alkalmazni, de szerencsére lényegesen kevesebb gyerek igényli, mint felnőtt.

Van most olyan magyar beteg, akinek szüksége lenne műszívre? Mikor lesz a következő beültetés?
Jelenleg nem tudunk ilyen betegről. Amennyiben szükség lenne erre, a klinikán rendelkezésre áll még egy műszív.

Egy ilyen műtét mennyibe kerül? Vagy sajnos ezt is csak azoknak találták ki, akik módosabbak?
Minden rászorulónak biztosítani fogjuk ezt a terápiát. Éves szinten 4-8 ilyen műszívbeültetésre lehet szükség. Egy ilyen beavatkozás teljes költsége - az intenzív ellátást magába is foglalva - 15 millió forint. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a finanszírozás kérdését részletesen meg fogjuk tárgyalni. Az eddigi megkeresésekre mindig pozitív választ kaptunk. A betegnek ez a beavatkozás nem kerül semmibe.

A jövő: műszívek egész életre

Fogjak-e idővel alkalmazni a külföldön már használatos, fejlettebb keringéstámogató eszközöket a hazai műszív-beültetéseknél is?
Hazánkban olyan műszívet használtunk, amilyet Európában a nagy centrumokban használnak. Az úgynevezett teljesen mellkasba ültethető eszközöket az Egyesült Államokban is olyan betegeknek engedélyezik a rendkívüli költségek miatt, ahol transzplantáció nem kivitelezhető. Ugyanakkor a szívátültetés hosszú távú eredményessége jelentősen meghaladja a teljesen a mellkasba ültethető műszívekkel elért eredményeket.

Folynak-e kutatások olyan műszív kifejlesztésére, ami egész életre helyettesíthet egy valódi szívet, és beültetve 100%-os gyógyulást eredményez?
Ez egy nagyon jó kérdés. Ez a kutatások fő iránya. A szív egy olyan szerv, amelynek legfőbb feladata a keringés fenntartása, azaz egy döntően mechanikus funkció. Elképzelhetőnek tartom, egy-két évtizeden belül a tudomány eljut oda, hogy műszíveket véglegesen, hosszú távra tudunk majd beültetni. Ezzel párhuzamosan lecsökkenthetőek lesznek a véralvadási zavarokból és a fertőzés veszélyéből adódó lehetséges komplikációk. Az Európában és az Egyesült Államokban észlelhető csökkenő donoraktivitás biztosan tovább serkenti ezt a kutatást.

Magyarországon igen magas az infarktusban meghaltak száma más országokhoz viszonyítva. Ön szerint mi ennek az oka?
Ennek genetikai és környezeti okai vannak. A magyar populáció ér- és szívrendszeri rizikója sokszorosa egy mediterrán európai országénak. A veleszületett fantorokon kívül a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség magas aránya szerepel legfőképpen. Egyébként az akut szívizominfarktus kezelésében az európai átlagot meghaladó színvonalú szívkatéteres terápiát széles körben tudunk biztosítani az arra rászorulóknak.

Dr. Merkely Béla: Köszönjük szépen az érdeklődést! Viszontlátásra!