Kovács: nem kívánom elhagyni a magyar politikai életet

Vágólapra másolva!
Kovács László külügyminisztert, az MSZP elnökét az [origo] Társalgójában elsősorban az EU-csatlakozásról faggatták olvasóink. Kovács elmondta: legalább annyi mandátumra számít az Európai Parlamentben, mint amennyit a Fidesz szerez. Ha mégis a reméltnél rosszabbul teljesít az MSZP, szerinte az sem jár semmilyen következménnyel.
Vágólapra másolva!

Kovács László: Köszöntöm a felhasználókat!

Ön szerint miért fontos az Uniónak Magyarország felvétele? Mit tudunk nyújtani hosszzútávon az Uniónak? (yellowstone)
- Elsősorban a bővítés fontos, és ezen belül természetesen mind a tíz most csatlakozó ország. A bővítés néhány következménye: a huszonöt tagállam együttes GDP-je eléri majd az Egyesült Államokét, az EU lesz a világ legnagyobb, 450 milliós egységes piaca, növekedni fog szerepe a globális folyamatok, a világgazdaság és a világpolitika alakításában. Növekedni fog az Unió versenyképessége, az új tagok gazdagítani fogják az Unió tudományos és kulturális értékeit. Magyarország sem üres kézzel csatlakozik, magunkkal visszük népünk alkotókészségét, amit a 13 Nobel-díj is bizonyít, gazdag és sajátos kultúránkat, életrevalóságunkat. Ez utóbbira mondják azt szerte a világban, hogy a magyar az, aki utolsónak lép be a forgóajtón és mégis elsőnek lép ki belőle.

Mire számít az EP-választásokkal kapcsolatban? (yellowstone)
- Legalább annyi mandátumra, mint amennyit a Fidesz szerez, de az sem baj, ha eggyel többet kapunk.

Ha az Európa Parlamenti választásokon vereséget szenvednek, akkor lesz előrehozott választás? Hiszen a vereség azt is jelenti, hogy az emberek bizalma megrendült a kormányban. (Hungaro2)
- Ha a reméltnél rosszabbul szerepelnénk, amit nem hiszek, annak sem lennének ilyesfajta következményei. Az EP-választások ugyanis nem a kormány iránti bizalomról szólnak, hanem arról, hogy a választók kikre bíznák legszívesebben Magyarország képviseletét az Európai Parlamentben. Érdekes és kicsit mosolyogni való hungarikum, hogy ismereteim szerint az EU egyetlen tagállamában sem vetődött fel az ellenzék részéről olyan igény, hogy ha jobban szerepelnek mint a hivatalában lévő kormány, akkor kerüljön sor előrehozott választásokra.

Hogy tudja majd összeegyeztetni pártelnöki tevékenységét az esetleges EP-képviselőséggel? (szinkopakope)

Fotó: Fábián Évi
Fotó: Fábián Évi

- Nem tudnám összeegyeztetni, és ezért azzal nem is próbálkozom. Amikor elvállaltam az MSZP listájának vezetését, egyértelművé tettem, hogy a nevemet, az ismertségemet adom a listához, de nem kívánom elhagyni a magyar politikai életet. Tehát maradok itthon, egy ideig még irányítom a pártot, és a következő választásokig, sőt reményeim szerint azon túl is a magyar diplomáciát.

Mit szól a miniszterelnök kijelentéséhez, hogy az uniós belépés után nem kell meghalni a munkától?? (snoopy22)
- Én is így gondolom. Az uniós csatlakozás nem több, hanem jobb minőségű munkát követel, és abba még senki nem halt bele. Egyébként minden eredményért, minden sikerért meg kell dolgozni, és ez igaz a gazdaságra, a kultúrára, a sportra, sőt még a politikára is.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon a magyarok miért nem verték az asztalt további jogosultságokért , ahogy a lengyelek? Miért bólintottak rá mindenre, miért nem próbáltak jobb feltételeket kiharcolni? (dudaway)
- A csatlakozási tárgyalásokon az elérhető legjobb feltételeket harcoltuk ki. Lengyelország sem tárgyalt eredményesebben, mint mi. Megtévesztő lehet az, hogy egyes támogatási formákban az országok sorrendjében Magyarországot több ország is megelőzi. Ez azonban nem a tárgyalási taktika eredményességét jelzi, hanem a gazdasági fejlettségi szintet. Az Unió ugyanis a kevésbé fejlett országokat a csatlakozáskor is nagyobb mértékben támogatja, mint a fejlettebbeket, és ez így lesz a csatlakozás után is. Ha valaki csak a számokat nézi, akkor úgy tűnhet számára, hogy például a svédek, finnek, osztrákok sokkal rosszabbul tárgyaltak, mint annak idején a görögök, spanyolok vagy portugálok, amiről persze szó sincs.