ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


Györkös Péter: A mindennapokra is kihat az EU-alkotmány
2004. november 19., péntek, 18:20|Utolsó módosítás: 2004. november 21., vasárnap, 14:56

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Október 29-én aláírták Rómában az EU-alkotmány létrehozását szolgáló szerződést. Ez az első olyan alapszerződés az integráció történetében, amelynek kidolgozásában és elfogadásában Magyarország teljes joggal vett részt. Az [origo] olvasói arról is kérdezték Györkös Pétert, a Külügyminisztérium főcsoportfőnökét, az EU-alkotmány szakértőjét, hogy az alaptörvénynek milyen hatása lesz a mindennapokra.


Több évig tart a ratifikáció 1/2. oldal >>

Fotó: Fábián Évi
Ajánlat
Aláírták az EU alkotmányát

Mi történik akkor, ha a huszonöt tagországból egy nem ratifikálja az alkotmányt, mert népszavazáson elutasítják azt? (fulesh)
- Az alkotmányszerződés ratifikációja a jelenlegi szabályok szerint történik, azaz akkor lép életbe, ha mind a 25 tagállam a maga alkotmányos előírásainak megfelelően lezárta a ratifikációt és az ezt igazoló okmányt letétbe helyezi az olasz kormánynál. Néhány héttel az aláírás után nem célszerű abból kiindulni, hogy ez az egyébként minden bizonnyal nehéz ratifikációs folyamat kudarccal végződne. Egyúttal jelenleg is szerepel egy olyan kitétel a záróokmányban, miszerint ha 2006. november 1-ig a tagállamok négyötöde ratifikálja, de a megerősítés egy vagy több tagállamban nehézséget okoz, akkor az ügyet az Európai Tanács elé terjesztik.

Szabályozza-e az alkotmány az EU-ból való kilépést? Lehetővé válik-e? (titakat)
- Igen, már a jelenlegi szerződés is tartalmaz egy olyan klauzulát, miszerint az unió alapértékeinek tartós megsértése esetén egy tagállammal szemben kezdeményezhető a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése. Új elemként megjelenik az önkéntes kilépés lehetősége is. Az első rész 59. cikke szerint egy tagállam a maga kilépését kezdeményezheti, az ügyet az Európai Tanács elé terjeszti, majd tárgyalások kezdődnek a kilépés jogi, pénzügyi és intézményi feltételeiről. Amennyiben ezek a tárgyalások lezárulnak, akkor erről a tanács, azaz valamennyi tagállam minősített többséggel dönt, amit megelőz az Európai Parlament egyetértése. Én személyesen azzal számolok, hogy ennek gyakorlati alkalmazására nem kerül sor, hiszen az európai integráció eddigi története azt bizonyítja, hogy az eltérő nézetek ellenére mindig és minél több ország akart teljes jogú taggá válni.

Hogyan hat az alkotmány az állampolgárok mindennapi életére? (titakat)
- Az alkotmányszerződés önmagában nem változtatja meg a belső piac működésének a szabályait, semmilyen tekintetben nem módosít a jelenlegi közös agrárpolitikán. Ugyanakkor kidolgozása és elfogadása felszabadíthatja azokat a politikai energiákat, amelyek eredőjeként az unió ezeknek a konkrét kérdéseknek a mindennapi aktualitásairól és reformjaival foglalkozhat. Konkrét példa: október 29-én Rómában aláírták az alkotmányszerződést, amit egy nehéz egyéves intenzív tárgyalási szakasz előzött meg, amely nem volt mentes a politikai konfliktusoktól sem. Hét nappal később az Európai Tanács, azaz az unió csúcsszerve érdemi vitát folytatott két, mindannyiunkat érintő politikai csomagról. Az egyik az úgynevezett hágai program, ami arról szól, hogy az elkövetkező öt évben a tagállamok és azok közössége mit tesz a határőrizet, a menekültügy, a vízumpolitika és a bevándorlás terén annak érdekében, hogy az unión belül a szabad mozgás teljessé váljon, egyúttal folyamatosan erősödjön az unió és ezáltal 450 millió állampolgár biztonsága. Valamint közösen tudjon szembenézni olyan kihívásokkal, mint a szervezett bűnözés, az illegális migráció vagy akár a terrorizmus általi fenyegetettség. Meggyőződésem, hogy ez mindannyiunkat közvetve és közvetlenül egyaránt érintő ügyek. És ugyancsak érint a minket a csúcstalálkozó másik kiemelt napirendi pontja, amelynek elnevezése nem biztos, hogy könnyen dekódolható mindenki számára: a lisszaboni folyamat, amelynek keretében azokra a kihívásokra kell európai választ találni, hogy az unió és tagállamainak gazdasága mennyiben tudja növelni a versenyképességet, mindeközben megőrizve az európai társadalmi modellt és javítva a környezet állapotát.

Fotó: Fábián Évi

Hogyan definiálja az alkotmány az Európai Uniót? Tapasztalható-e szemléletváltás az eddigi felfogáshoz képest ebben a kérdésben? (cavour)
- Annyiban beszélhetünk szemléletváltásról, hogy ennek a közösségnek a szerződéses rendszerét leegyszerűsíti, átláthatóbbá teszi, megszünteti a pillérrendszert, jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót, és olyan intézményi, és döntéshozatali változásokat vezet be, amelyek a taglétszámát tekintve lényegében megduplázódó unió működését és erősítését szolgálják. Mindeközben nem történik semmiféle olyan változás, ami megkérdőjelezné az eddig is fennálló intézményi egyensúlyt.

Amennyiben nem sikerülne ratifikálni a szerződést, azt visszalépésnek vagy stagnálásnak minősítené? (cavour)
- Ne előlegezzünk meg a negatív forgatókönyveket. De tiszteletben tartva a kérdést, arra azért emlékezhetünk, hogy ilyen típusú problémákkal már szembesült korábban is az Európai Unió, egyrészt a '90-es évek elején Dániában a Maastrichti Szerződés, majd 2001 júniusában Írországban a Nizzai Szerződés megerősítése tárgyában tartott népszavazások negatív kimenetele miatt. Mindkét esetben sikerült az Európai Tanácsnak és az adott tagállamnak olyan politikai megoldást kialakítania, amely második nekifutásra biztosította a két nevezett tagállam esetében a többségi támogatást.

Ön szerint is csak európai állam legyen az EU tagja? (LustaDick)
- A vita ezekben a hetekben konkrétan is napirenden szerepel. Miután december 17-én az Európai Tanács döntést hoz arról, hogy megkezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Egyúttal az alkotmányszerződés kategorikusan leszögezi, hogy itt nem pusztán földrajzi fogalmakról beszélgetünk. Ugyanis ennek az államnak tiszteletben kell tartania az Európai Unió értékeit és célkitűzéseit, és bizonyítania kell elkötelezettségét azok közös érvényesítése mellett. Ezek az értékek az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, valamint az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, tiszteletben tartásának értékei. A tervezetbe bekerültek az alapvető emberi jogok is.

Összességében mi a véleménye, jó lett ez az alkotmány? (LustaDick)
- Egy olyan alapdokumentummal állunk szemben, amelyet jogtudósok, integrációs szakértők, parlamenti képviselők terveztek meg, de amelyet végső formába 25 tagállam kormánya öntött. Márpedig 25 tagállam érdekei sajátos szempontjainak kellő mértékű figyelembe vétele nem történhet meg másképp, mint kompromisszumok formájában. Ezért meggyőződéssel vallom, hogy ennek az adottságnak a figyelembe vételével ez egy jó, prezentálható és képviselhető kompromisszum mind Európa, mind Magyarország szempontjából. Egyúttal abban is biztos vagyok, hogy a következő évtizedekben a közös gondolkodás és cselekvés eredményeként ez az alkotmányszerződés további javító jellegű továbbfejlesztésen fog átesni. De ez sem lesz új jelenség, hiszen 1957 óta folyamatosan került sor az alapító szerződések reformjára, megújítására.


1/2 következő oldal >>

1. Több évig tart a ratifikáció

2. Mindenki számára érthetőbb lesz az alkotmány lényege



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor