Kumin Ferenc: "Egy remek embernek dolgozhatok"

A munkájával járó felelősséget szereti a legjobban, és a közigazgatási rutin megszerzését tartja a legnehezebbnek a köztársasági elnök tanácsadója, Kumin Ferenc politológus, aki az [origo] Vendégszobájában válaszolt az olvasók kérdéseire. A tanácsadó azt is részletezte, miért írta alá az államfő a Gyurcsány-csomagot.

Jó napot Mindenkinek! Várom a kérdéseket!

Sólyom László miért fogadta el a Gyurcsány-csomagot?? [NYÚL *Jimmy*]

- Sólyom László aláírta a törvénycsomagot, egyrészt azért, mert nem győződött meg arról, hogy alkotmányellenes lett volna bármelyik eleme is. Másrészt azért nem küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, mert úgy ítélte, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében több érv szól amellett, hogy késlekedés nélkül kihirdetésre kerüljenek ezek a törvények. Rendhagyó módon viszont kritikus megjegyzéseket fűzött az aláírást bejelentő közleményéhez.

A kritikus megjegyzéssel, amit az államfő a törvénycsomag aláírásakor tett, mire megyünk? [totti-ani]

- Ez egy szokásos kérdés. Közjogi értelemben valóban nincs hatása egy ilyen véleménynek. Viszont az államfő szavára nagyon kíváncsi a közvélemény, érzékeny a média. Ha valamit akár egy ilyen megjegyzésben állít, az napokig meghatározhatja a politikai napirendet, és az ilyen módon vitatott ügyek befolyással lehetnek a döntések valódi meghozóira.

És mi kellett volna ahhoz, hogy Sólyom László visszautasítsa a Gyurcsány-csomagot? [dzsonika]

- Alapvetően két szálon fut kihirdetés előtt a mérlegelés, és ezt a két szálat jó nem összekeverni. Az első az alkotmányosság kontrollja, ha itt hibát észlel az államfő, előzetes normakontrollra küldi a törvényt az Alkotmánybírósághoz, ezzel egyben halasztja is a kihirdetést, az ítélet megszületéséig biztosan. A másik szál, a politikai vétó eszközének megfontolása, azaz hogy megfontolásra visszaküldje a parlamenthez. Ebben a döntésében játszhatnak szerepet politikai megfontolások, itt az elnök mérlegelte a már kialakult költségvetési helyzetet és az ország nemzetközi érdekeit. A politikai vétó halasztó hatása mindenképpen gyengébb az alkotmányossági vétónál, de egy nemrég született alkotmánybírósági határozat értelmében a parlamentnek érdemben újra kell vitatni az ilyen visszaküldött törvényeket. Reálisan ez két hét csúszást jelenthet a kihirdetésben, de másodszor már köteles az államfő kihirdetni az akár teljesen azonos tartalmú törvényt.

Az nem alkotmányellenes, hogy a programjukban teljesen mást ígértek, mint további terhek bevezetése? [Péter27bp]

- Azt tekinthetjük alkotmányellenesnek, ami ellenkezik az Alkotmány valamely rendelkezésével. Az utóbbi hét sajtóvisszhangjaiban is sajnálatosan keveredni éreztem az alkotmányos és politikai megfontolásokat.

Te egyetértesz ezzel a kormánnyal és a reformjaival? Mi tetszik benne és mi nem? [pulcina]

- Nekem, mint az államfői hivatal egyik dolgozójának nem lenne szerencsés, ha ilyen kérdésekben nyilvánosan állást foglalnék. Ez nem jelenti azt, hogy nincs véleményem. A munkámhoz tartozik, hogy követem a napi eseményeket a politikában és szükség esetén tájékoztatom az elnököt. Remélem, hogy valóban képben vagyok, ebben nem csak a sajtó, de külső tanácsadók is segítik a munkánkat.

Lát arra esélyt, hogy egyszer bármilyen ország törvényrendszere eleget tegyen az erkölcsi normáknak is? [játékordas]

- Véleményem szerint a politikának mindig arra kell törekednie, hogy munkája egyik legfontosabb kimenetele, azaz a meghozott törvények összhangban álljanak a megkérdőjelezhetetlen normákkal. A politika szépsége éppen abban áll, hogy egyrészt meghatározzuk ezeket a normákat, másrészt összhangba hozzuk a gyakorlati munka céljaival.