Bojár Iván András: Budapest, Milánó, Madrid...

Vágólapra másolva!
Az "Építészet Hónapja" fesztiváligazgatója, művészettörténész, az OCTOGON építészeti folyóirat főszerkesztője és az SZDSZ fővárosi képviselője válaszolt az [origo] Vendégszobában feltett kérdésekre.
Vágólapra másolva!

Jó napot, szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit! Bár sejtem, a városfejlesztés nem a legszaftosabb téma, de bízom benne, hogy érdekes lehet, hiszen mindenkit érint.

Miért akartok Budapestből üvegvárost csinálni, amikor nem ez a város meghatározó stílusa? Politikai koncepció? [lélekszex]
- Az építészetben jó száz évvel ezelőtt lezajlott egy technológiai forradalom, ennek a következménye, hogy a modern városok vasbetonból, acélból és üvegből épülnek. Természetesen ez sem kizárólagos, de tény, a régi, sok ezer éven át kőből meg fából meg téglából épülő házak után egy új korszakban vagyunk. Politikai irányról szó nincs, és igazából arról sem, hogy kizárólag üvegházak tudnának, vagy akarnának épülni Budapesten.

Sokkal több felhőkarcoló kéne Magyarországra, azért Sanghai jól elhúzott az elmúlt 15 évben.[Levikeeee]
- Hát tényleg, Sanghai olyannyira elhúzott, hogy azt mi soha nem fogjuk behozni. Ez talán nem is baj, meg lehet szokni, hogy mögöttünk nem áll egy másfél milliárdos dübörgő gazdaság. Azért gazdasági dinamika, társadalmi fejlődés - minden nehézség mellett is - határozottan van Magyarországon is, ez pedig úgyis kitermeli a maga építészetét. És bizony, ez lehet akár toronyház vagy felhőkarcoló is. Hogy pontosan mennyi felhőkarcoló "kell", ezt mindenki eldöntheti maga. Engem érdekelne, hogy Levikeeee hányat szeretne?

Mit tud mondani az új, leendő kormányzati negyed megépüléséről? [wowel]
- Egyértelműen nagyon jelentős, dinamizáló szerepe van. Bármelyik terv valósul is meg, mindenképpen megmozdul tőle a város. Itt most elsősorban urbanisztikai, építészeti és gazdasági mozgásra gondolok.

Tény, hogy a modern építészeti irányelvek arról szólnak, hogy vasbeton, acél és üveg válik meghatározóvá. De mi lesz akkor a régi épületekkel, amelyek már - már műemléknek számítanak? [GMESIT]
- Magyarország az elfogadott nemzetközi műemlékvédelmi elvek és dekrétumok alapján végzi a műemlék felújításokat, szakmailag kiemelkedő, ám gazdaságilag korlátozott lehetőségek között. Van néhány nagyon látványos projekt, például a Nemzeti Múzeum, Parlament, Visegrádi Királyi Palota, Mátyás templom, amelyek megújításában az államnak nagy szerepe van. Van egy sor olyan épület, amelyet a privát szektor újított fel példás módon. Ilyen a Gresham palota, az Adria Biztosító, most Meridien Hotel, a New York palota, és egy sor belvárosi, meg Andrássy úti palazzo. Úgyhogy azt érzem, történnek itt dolgok, sőt látványos eredmények is születnek, csak éppen az a kb. tízezer budapesti bérház, ami a város eklektikus karakterét megadja, újulgat fel egy kicsit lassan. Megjegyzem, azért az utóbbi két évben mintha itt is ritmusváltás történt volna, és pl. az Újlipótvárosban, de másfelé is nagyon sok régi ház külső képe változott meg az előnyére.

Miért van az, hogy most mindenki budapesti felhőkarcolókról beszél, pedig csak kétszáz méter felett minősül egy épület felhőkarcolónak? Most nem arról szól a vita, hogy lehessen 55 méternél magasabb is egy ház? [etzel]
- Az előző főépítész, Schneller István, valóban 55 méterben limitálta a körúton kívüli területekre építhető legnagyobb épületek magasságát. Az, hogy ezen változtatni lehetne, nem csak a "galád" ingatlanfejlesztők mániája, de léteznek azért józan városképi, urbanisztikai megfontolások is. A pesti oldal kiegyenlítetten lapos, amire mondhatjuk, hogy ez a mi városunk szeretett látványkaraktere. Éppen ezzel tér el mondjuk Barcelona, London, Berlin, Bécs vagy Párizs látványkarakterétől. De mondhatjuk azt is, hogy mindez azért van, mert ez a laposság fejezi ki a társadalom és gazdaság fejlődésében lévő fél évszázados hiányt, ami bennünket ezektől a városoktól elválaszt.