Hamecz István: "Kamatemelés kell"

Vágólapra másolva!
Nincsenek nagy veszélyben a devizahitelesek, de a jenhitel valóban kockázatosabb, mint a frankalapú - mondta a Vendégszobában az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank volt ügyvezető igazgatója. Hamecz Istvánt a közelmúltbeli sáveltörlésről is kérdezték olvasóink, de beszélt arról is, hogy miért volt szerinte jó döntés kivonni a forgalomból az egy- és kétforintosokat, és hosszasan fejtegette, jó-e nekünk, ha a nyugdíjpénztáraink részvényekbe fektetnek.
Vágólapra másolva!

Sziasztok, Hamecz István vagyok, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója és amatőr monetáris politikai szakértő. :)

Ön szerint változott az MNB célja, mióta eljött onnan? [este-reggel]
- Nem. Úgy látom, hogy miközben a kommunikáció legalábbis stílusában változott, tartalmilag a politika célja ugyanaz. Ebben az értelemben az elmúlt hat hónap eseményei amúgy is elég kijózanítóak lettek volna.

Mit szól ahhoz, hogy a sáveltörlés csak pillanatokig erősítette a forintot? [sávozas]
- Nem lepett meg, hiszen a forint rövid távú alakulását számos technikai és nemzetközi tényező befolyásolja. Valójában a döntés egy hosszabb távú stratégiai lépés volt, és a forint rövid távú alakulásának nincs jelentősége.

A kormány ellenállása miért szűnhetett meg a sáveltörléssel kapcsolatban? [sávozas]
- Rájöttek, hogy sokat már nem veszthetnek vele a mai tőkepiaci környezetben, és talán nyerhetnek vele valamit, ha az ország gazdaságpolitikai hitelessége növekszik.

Ön szerint milyen kamatdöntés lenne helyes a következő ülésen? [sávozas]
- Emelés. Azt gondolom, hogy az MNB tavaly nyár óta már így is késésben van, és néhány 25 vagy 50 bázispontos lépésre mindenképpen szükség van. Amennyiben a következő hónapok azt mutatják, hogy az infláció valóban azon a pályán alakul, amit most az MNB előrejelzett, úgy a második félév végétől akár a kamatcsökkentés is megindulhat. A jelenlegi előrejelzések alapján ez az optimális kamatpálya, nem érdemes ennek az első szakaszát "elsunnyogni", mivel az infláció esetleges meglepetései esetén egy még rosszabb helyzetből kellene nekilátni a probléma megoldásának. Ráadásul a piac ezt is várja az MNB-től - egy meglepetést okozó döntés komoly hitelességvesztéshez és ennek következtében pénzpiaci zavarokhoz vezethet.

Egyszer olvastam az újságban, amikor a forint épp erősödőben volt, hogy ha tovább erősödik, az MNB-nek közbe kell lépnie. Miért? [Jason Krueger]
- A forint túlságos erősödése akkor lenne probléma, ha ennek következtében az infláció a megcélzott szintjénél lényegesen alacsonyabb lenne, miközben az erős forint feleslegesen nehezítené a vállalatok életét. Sajnos mostanában nem ilyen típusú problémával küzdünk.

Miben tartja itthon a pénzét, forintban vagy euróban? Melyik éri meg jobban? [Skájvolker 22]
- A múltam miatt az elmúlt több mint tíz évben csak forintban denominált megtakarításokkal rendelkeztem. Ma sok külföldi részvénybe fektető alapom is van, de ezek általában forintra visszafedezett alapok, így ezekkel nem a forintkockázatot akarom csökkenteni, hanem a külső piaci hozamokból szeretnék részesedni.

Mit szól ahhoz, hogy kivonták a forgalomból az 1és a 2 forintosokat? [mérike 34]
- Az MNB-ben évek óta vitatkoztunk ezen a kérdésen. Én amellett az álláspont mellett kardoskodtam mindig is, hogy vonjuk ki ezeket a forgalomból. Az elemzések ugyanis azt mutatták, hogy miközben ennek a lépésnek minimális az inflációs hatása, közben az adófizetők számára milliárdos megtakarítások érhetőek így el. Ez azért van így, mert a kibocsátott 1 és 2 forintosok több mint 90 százaléka minden évben kicsapódik a forgalomból, és ezeknek az érméknek az előállítási költsége darabonként 5 forint felett van.

Lesz recesszió Amerikában? [sávozas]
- Úgy tűnik, hogy már van, de erről hivatalosan 6-9 hónap múlva fogunk értesülni, mert az a bizottság, amely az amerikai recesszió tényét rögzíti, az adatok bizonytalansága miatt ennyit szokott késni.

Mit gondol, az amerikaihoz hasonlóan, lehet magyar hitelválság? Gondolok itt az autó-, lakás- és fogyasztási hitelekre... [!pasi30]
- A magyar lakosság eladósodottsága sokkal kisebb, mint az amerikaié, így ezeknek a hiteleknek a minősége is sokkal jobb, mint azoké. Ezek alapján egy hazai hitelválság kialakulása ma még nem tűnik valószínűnek: sem az ingatlanpiacon, sem máshol nem tapasztalunk hazánkban buborékszerű áralakulást.