ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


El Kazovszkij - Aláírás helyett kutya
2005. február 9., szerda, 16:34|Utolsó módosítás: 2005. február 22., kedd, 18:39

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb


"Nem tudom, miért akarnak érvényesülni ..." << 3/3. oldal

Forrás: [origo]

Melyik izmus vagy művészeti ág volt a legnagyobb hatással az ön pályafutására? (karl_boro)
- Nyolc-tíz éves korom óta Antonello da Messina (XV.század), Caravaggio(XVI-XVII.század) és George de la Tour (XVII.század). Ezen kívül elsősorban a románkori művészet, itt Európában. Ha a XX. századról beszélünk, akkor a magyar festészetben Farkas István és Román György állnak hozzám a legközelebb, ezen kívül a német expresszionisták, és nagyon fontos közeli festő számomra az angol Francis Bacon.

 

A könnyűzene mely területeit kedveli? (Ian_Stuart)
- A rockon belül a legkeményebb punkot, mindig is az elejétől kezdve ezt szerettem és most is ez maradt elsősorban. Magyarországon az utolsó ilyen együttes az Auróra volt.

 

Hallgatsz még néha-néha Kinopuskint? Emlékszel? (napos)
- Persze, hogy emlékszem, de nem hallgatok.

 

Persze változunk együtt a világgal, de odabenn vannak dolgok, értékek, amik változatlanok! Ha akkoriban együtt hallgattuk, most mit ajánlasz? Mit hallgatsz ma (mert ugye alkotni zene nélkül ...)? (napos)
- Zenét folyamatosan, mindig hallgattam egészen kisgyerekkoromban és most is, de nem feltétlenül rockot, én például nagy operarajongó vagyok egészen kisgyerekkorom óta, meg egyébként is a XIX. századi zenénél régebbi zenét különösen szeretem, a barokkot és a még korábbit is. Vagy, számomra mindig is nagyon fontos volt a népzene, de főleg a távol-kelet zenéje. Nagyon sokat utazok, és rengeteg kazettát hozok mindenhonnan ez elsősorban Indonézia, Ceylon, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, India, de csak az igazi népzene érdekel, semmilyen keveréket nem bírok meghallgatni, főleg azt, ha az európai zene megpróbálja beilleszteni a keleti hatásokat. De egyébként a Sex Pistolst mostanában is sokszor hallgatom - na jó, vannak újabb zenekarok is, amiket szeretek:)

 

Hogyan vélekedik az 'amatőr' művészekről. Kérem, ez nagyon fontos lenne. (pupa23)
- Ez egy nehéz kérdés, mert egyáltalán nincs olyan, hogy általában művészet, ezek mindig konkrét művek, és nagyon jó érzés lehet festeni csak magunknak, úgy, hogy azt egyáltalán nem kell kiállítani. Az amatőr igazából azt jelenti, hogy az ember saját kedvére, magának csinálja a festészetet, de ebből nem lesz művészet és ezért amatőr. Ha a festményről azt mondhatjuk, hogy ez egy mű, akkor ez már nem amatőr. Lehet autodidakta és autodidakták közt akármilyen tehetséges vagy tehetségtelen ember is előfordulhat.

 

Mit ajánl azoknak az autodidakta festőknek, akik érvényesülni szeretnének a nagyközönség előtt? (pupa23)
- Például azt, hogy tanuljanak és járjanak főiskolára, de egyébként nem tudom, miért akarnak érvényesülni, és főleg mivel, mert mindig a kép dönti el, hogy ez művészet vagy nem. Az, hogy az alkotó mit akar, az érdektelen.

 

Akkor minek az iskola, ha úgyis a 'kép dönti el, hogy művészet vagy nem'? (pupa23)
- De miből születik a kép? A képet egy ember csinálja, az embernek viszont tanulnia kell, hogy megismerkedjen akár saját magával is, de főleg az egész világgal és természetesen a technikákkal is, a technikai lehetőségekkel. A technika azonban nem a cél maga, hanem arról szól a kép, hogy az csak eszköz.

 

Ön mit gondol az újabb technikákról, számítógépről, internetről, digitális fotózásról? Mennyire követi a fejlődést és mennyire a része a fejlődésnek? (karl_boro)
- A művészetben semmi sem szól a fejlődésről, mert nem lehet benne fejlődés, ugyanis mindig csak egy mű van, ami önmagában nem fejlődik, hanem létezik. Tehát természetes, hogy a mai művek nem fejlettebbek mint mondjuk az időszámításunk előttiek vagy akármikoriak. De mint ember természetesen minden érdekel, sőt, kimondottan nagyon kíváncsi ember vagyok, és azt gondolom hogy ezek a technikák nagyon csecsemőállapotban vannak ma még. Valóban hihetetlen változások lehetőségek küszöbén is állhatunk ebből a szempontból. A digitális fényképezést használom, és nagyon érdekel; a számítógépes kollázst tulajdonképpen nagyon szeretem és csinálom, de a művészetben szerintem teljesen mindegy, hogy milyen technikához nyúl az ember. Nagyon fontos, hogy a technika ne legyen meghatározó, egyébként csak tanulásról lenne szó. Persze amíg az ember tanul, addig mindenféle lehetőséget, technikát meg kell ismernie, régieket meg újakat is, és tanulni mindig lehet.

[origo]


<< előző oldal 3/3

1. "Tónihoz be lehetett menni akármikor"

2. "Az állam nagyon rákapcsolt a felszámolásra"

3. "Nem tudom, miért akarnak érvényesülni ..."



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor