Such György: A Petőfi minőségi zenét ad

Vágólapra másolva!
A Magyar Rádió elnöke szerint korábban probléma volt, hogy negyven éves kor alatti hallgatókat elvesztette a közmédium: a mostani átalakításokkal úgy véli, hogy sikerült változtatni a szomorú trenden. Úgy látja, hogy az a közrádió, amelyiket senki nem hallgat, nem is tarthatna igényt a közfinanszírozásra, azaz szükséges volt a radikális változtatás. A felfordulásnak még nincs vége, a leépítések három üteme még hátravan.
Vágólapra másolva!

Mióta tölti be az elnöki posztot a rádiónál? Szereti csinálni? [Skrym]

- 2006. augusztus elseje óta. Van, amit szeretek, van, amit kevésbé. Korábban két évig voltam az InfoRádió programigazgatója, a médiában pedig körülbelül tizenöt éve dolgozom különféle orgánumoknál. Pénzügy szakos közgazdászként végeztem.

Miért szűntek meg a Petőfi rádió régi műsorai, amiket nagyon sokan hiányolnak? [Pasi 139 IQ]

- Még többen örülnek az új MR2-Petőfinek. Azért váltottunk, mert korábban a közrádiónak nem volt olyan adója, amelyik a negyven éves kor alatti korosztályt szólította volna meg. A végeredmény a lényeg, ha olyan műsorokat tudunk létrehozni, amelyeket szeretnek a hallgatók.

Miért gondolja, hogy a közszolgálati rádiónak a kereskedelmi rádiókkal kell versenyeznie? Biztos, hogy a közszolgálatiság arról szól, hogy kiszolgáljuk a piac igényeit? [s_jeno]

- Mi valóban versenyzünk a kereskedelmi rádiókkal a hallgatókért. Az a közrádió, amelyiket senki nem hallgat, nehezen tarthatna igényt a közfinanszírozásra. Mi az MR2-Petőfi esetében nem a piac (vagyis a fizetőképes hallgatók) igényeit szolgáljuk ki, hanem minőségi zenét adunk. Ha ez volna a piacilag követendő magatartás, akkor a profitorientált kereskedelmi rádiók miért nem tolják már évek óta ezeket a zenéket? Persze mind az 1500 körüli zeneszámot nem tudnám felsorolni, de azért a koncepciót ismerem. És, hogy ki mondja meg, mi a minőségi zene? A zenei szerkesztőink, a zenei világ, és a hallgatóink. Sok kritikát hallottam már e tárgykörben, de, hogy a kínálatunk ne lenne sokkal színvonalasabb, mint az országos kereskedelmi rádióké, azt még nem nagyon hallottam. És szerintem nem is igaz.

Miért kell olyan előadóknak teret adni, akik a kereskedelmi piacon is jelen vannak? Ez reklám közpénzen. [s_jeno]

- Praktikusan nincs olyan előadó, aki ne volna jelen a kereskedelmi piacon. Vagy olyanokat kellene játszani, akik még semmilyen hanghordozót nem jelentettek meg, és akik még soha egyetlen koncertet se adtak? Attól, hogy valaki ismert, és népszerű, még lehet színvonalas, minőségi előadó. A magyar nyelvű közösség kulturális tere amúgy nem kizárólag magyar nyelvű szerzők és előadók műveinek reprezentációját jelenti. Nem vagyok híve a nemzeti bezárkózásnak. A mai globális médiavilágban generációk lehet közös élménye egy-egy külföldi előadó (például Kurt Cobain, illetve a Nirvana). A klasszikus zene 95 %-a nem magyar szerző műve: azt is szórjuk ki a magyar nyelvű közösség kulturális élményei közül?

Ön szerint mi a közszolgálatiság definíciója? [Kíváncsi vendég]

- Ez egy nehéz kérdés, pláne akkor, ha olyan definíciót akarunk alkotni, amelyik operacionalizálható. Mi, röviden összefoglalva, három fő irányt látunk fontosnak: 1. Olyan ismeretek és információk biztosítása, amely alkalmassá teszi a hallgatóinkat az állampolgári jogaik gyakorlására, a hatalom ellenőrzésére. 2. Olyan műsorok, tartalmak szolgáltatása, amely a közös kulturális teret biztosít a magyar nyelvű közösség számára. 3. Végezetül olyan, a hátrányos helyzetű polgárok mediális reprezentációját szolgáló műsorok sugárzása, amely az adott csoporthoz tartozók életvilágát számukra is elfogadható módon mutatja be. Tudniillik, a mai világban, akinek a problémája nem jelenik meg a nyilvánosságban, az a többség számára gyakorlatilag nem is létezik.