2030 körül élet lesz a Marson

Vágólapra másolva!
A Mars múltjának megismerésével jobban megérthetjük saját bolygónk fejlődését, és talán választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy máshol is megtörtént-e az élet csodálatos kialakulása. Vendégünk volt a Mars Society magyar tagozatának két szervezője, Csengeri Tímea és Sik András.
Vágólapra másolva!
Forrás: [origo]
A Mars Society magyar tagozatának két szervezője, Csengeri Tímea és Sik András

Mars Társaság: Jó napot, sziasztok! Köszöntünk minden résztvevőt, várjuk kérdéseiket a Marssal és a Mars Society magyar tagozatával kapcsolatban.

Hogyan irányítják a marsjáró mozgását a Földön? Egérrel? (sdjkbgfwejkbgf)

- A pasadenai irányítóközpontból egy felkészült mérnökcsapat, rengeteg számítógéppel, de joystick nincs :)

A Marson nincsen szél? Vihar, ami elfújná a járgányt? (lucaska)

- Természetesen van szél, hiszen légkör is van, de ez sokkal ritkább, mint a földi légkör. Ezért csak óriási szélsebesség jelenthetne veszélyt Spirit számára. De reméljük, ez nem fog megtörténni.

A szondának 1 mozdulat 1 hetébe telik? (Dj_Hemy|tanul)

- Nem, kialakításának egyik legfontosabb szempontja éppen az volt, hogy a lehető legmobilisabb legyen. Naponta akár 100 métert is megtehet, igaz, akkor csak folyamatosan halad, s nem végez semmilyen vizsgálatot. Viszont eljuthat olyan helyekre, amelyek elképesztően izgalmas tudományos felfedezések reményével kecsegtetnek.

Mi szabja meg a Rover 100 napos élettartamát? A leszállóegységnek lesz még funkciója, ha a Rover elhagyja? (tvik)

- A leszállóegységnek már nincs funkciója, a napokban választották le róla teljesen a járművet. Az energiaellátás kulcsát a napelemtáblák jelentik, amelyek napközben feltöltik az akkumulátorokat. Az akkumulátorok éjszakánként jutnak szerephez, hogy az űrszonda megérhesse a következő reggelt. Ám a légkörből ülepedő por fokozatosan befedi a napelem-táblákat, s így körülbelül 90 nap múlva az akkumulátorok már nem lesznek feltölthetők.

Mekkora költségvetéssel készült a mostani expedíció? Nem lett volna jobb, ha ember szállt volna a Marsra? És olcsóbb? (lucaska)

- Olcsóbb semmiképp sem lett volna, a Spirit költsége 300 millió dollár, ugyanennyibe kerül ikertestvére, az Opportunity is. A Beagle 2 leszállóegységet pedig körülbelül 80 millió dollárból készítették. Ám ezek a költségek eltörpülnek egy emberes Mars-utazás több tízmilliárd dolláros kiadásaihoz képest.

Magyaroknak van valami részük az expedícióban? Ha igen, akkor kapnak ezért valamit a vállveregetésen kívül is? (Smoochie)

- Nem tudunk róla, hogy lenne. Sajnos, valószínűleg nincs, de néhány éven belül hazánk is tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA), és akkor minden esélyünk meglesz arra, hogy magyar műszert küldjünk a vörös bolygóra.

Európa technikailag vagy inkább anyagilag van lemaradva a NASA, azaz az USA mögött? (Beagle2 kudarca) (Szultan1)

- Az Európai Űrügynökségnek még kevesebb a tapasztalata. A Beagle 2 volt az első kísérlet, hogy Európa leszállóegységet küldjön a Marsra, míg a Spirit a negyedik sikeres amerikai leszállóegység a bolygón. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy sem a NASA-nak, sem a Szovjetuniónak nem sikerült elsőre keringőegységet pályára állítania a bolygó körül, míg az ESA december 25-én ezt tette a Mars Expresszel. Az emberes Mars-utazás természetesen Európában is kiemelt cél, ezt fogalmazza meg az Aurora-program, amely szerint 2033-ban európai ember áll majd a Marson.