Bartholy Judit: Én pillanatnyilag nem félek

Bartholy Judit meteorológus, az ELTE Meteorológia Tanszékének vezetője, a Mindentudás Egyeteme szeptember 13-i előadója volt a Társalgó vendége. A Golf-áramlat leállásáról, új jégkorszakról, túl meleg nyarakról beszélgetett a kérdezőkkel.

Bartholy Judit: Ha bármilyen kérdésetek van a globális éghajlatváltozásról vagy annak regionális következményeiről, szívesen megválaszolom.

Üdvözlöm! Mesélne nekünk arról, hogy mi az oka, hogy ilyen irtózatosan sok hurrikán alakul ki az utóbbi hónapokban? Ez mindig így volt csak eddig nem figyeltem, vagy egyáltalán nem? (cool)
- Az év csak egy szakaszában - nyár, kora őszi időszak - alakulnak ki hurrikánok. Szárazföldek fölött sosem, csak óceánok felett, így mi itt a Kárpát-medencében soha nem lehetünk érintettek. A globális melegedéssel egyidőben vannak olyan jelek, amelyek arra mutatnak, hogy a hurrikánok száma, illetőleg intenzitása is növekszik az utóbbi 1-2 évtizedben, de ez még nem bizonyított. Az egyéb extrém szélsőséges jelenségek gyakorisága mind a földön mind a kárpát medencében úgy tűnik, hogy kis mértékben növekedett az elmúlt 20-30 évben. Ok-okozati összefüggésekről még sokat nem mondhatunk.

Tiszteletem! Kérdésem az lenne, mennyire erőteljes a globális felmelegedés mértéke napjainkban, ha lehet egyáltalán erről beszélni... (Bayernrulez)
- Az elmúlt 150 évben kis mértékű (0,6-0,8 Celsius-fokos) melegedés történt globálisan, mely azonban területileg nem mindenütt ugyanakkora. A sarkvidékek környezetében nagyobb, mérsékelt övben van, ahol kicsit kisebb.

Nekem az a kérdésem lenne, hogy tényleg bekövetkezhet Magyarországon a 2 évszakos időjárás? Csak tél és nyár lesz? (Sylver17)
- Erre nem mutat semmi jel. Kicsi évszakeltolódások már ma is jelentkeznek és a 21. század végére vonatkozó éghajlati forgatókönyvekben egyértelműen jelentkeznek. Például a nyári csapadékmennyiség csökken, a téli csapadékmennyiség növekszik a jelenlegihez képest (jelenleg alatt mindig 30 éves éghajlati átlagokat értünk; a most érvényben lévő referencia-időszak 1960-1990).

Menni időnk van még hátra a felmelegedésig? (Rapjack-)
- Ahogy előbb is utaltam rá, a globális melegedés már tart, oka egyrészt természetes, másrészt antropogén eredetű - természetes okok például: a napsugárzás mennyiségének ingadozása, vulkánkitörések. Néhány antropogén ok: az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése, a légköri aerosol-koncentráció növekedése.

Mennyire kell félnünk a globális felmelegedéstől a következő 40 évben? (laczko20)
- A légköri üvegházgázok közül azok, melyek az ember ipari tevékenysége révén jutnak a légkörbe, hosszan ott maradnak. Ezt az időt hívjuk a gázok légköri tartózkodási idejének. Ez 120-200 év, illetőleg egy-egy CFC gáz esetén akár az ezer évet is eléri. Így, ha már holnaptól sokkal kevesebb kibocsátás lenne, akkor is ezek a gázok még 1-2 évszázadig kifejtik megnövekedett üvegházhatásukat, azaz melegítő hatásukat. A következő 40 évben egyértelműen a melegedés mértéke nő.

A globális felmelegedés visszafordítható? (Bayernrulez)
- Igen, csak nagyon lassan, addig nő a légkör talajközeli hőmérséklete, amíg az üvegházhatású gázok egyensúlya nem áll helyre, s még ha sikeres nemzetközi egyezmények létre is jönnek, az üvegházgázok hosszú tartózkodási ideje miatt akkor is csak nagyon lassú lehet a folyamat leállása, visszafordítása.

Le fog-e állni a Golf-áramlat, és ha igen, előreláthatólag mikor? (Dextrose)
- A Golf-áram a Mexikói-öbölből szállítja az észak-atlanti térségbe a felszíni meleg víztömegeket, ennek következtében az Észak-Atlanti térség, Nagy-Britannia, sőt még Európa nagy része is lényegesen melegebbé válik, mint a Golf-áram nélkül. A Golf-áram leállása nagyon esetleges, hipotetikus, kicsi a valószínűsége, de nem zárható ki teljességgel. A leállás oka az lehet, hogy az eredendően termohalin cirkuláció (termo=hőmérséklet, halin=sókoncentráció) leáll. A termohalin cirkuláció az óceáni vizek hőmérsékleti és sókoncentráció-beli különbségeinek kiegyenlítődésére jön létre. Ha a hőmérséklet, vagy a sókoncentráció jelentős mértékben lecsökken, a Mexikói öböl és az Észak-Atlanti térség között, akkor esetlegesen időszakosan leáll ez az áramlás. Erre sincs egyelőre sem elegendő megfigyelés, sem valódi fenyegető jelek, hogy ez bekövetkezhet. A leállás feltételezése hipotetikus. A sajtóban az ún. Pentagon-jelentés következtében jelent meg 2004. márciusában ez a fenyegetettség.