Orosz András: Nem luxus az egészségpénztári tagság

Az egészségügyi szolgáltatások színvonala emelkedni fog, és ehhez hozzájárulnak az egészségpénztárak is - mondta dr. Orosz András, a K&H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója az [origo] Társalgójában. A szakértő elárulta, hogy miért jó egészségpénztári tagnak lenni és hogyan érdemes választani a pénztárak között.

Milyen az egészségpénztárak megítélése ma Magyarországon? Mintha az emberek nem lennének teljesen tisztában a szolgáltatások lényegével. Elmondaná, hogy pontosan mire is számíthat az, akit érdekelnek az egészségpénztárak? (cool)
- Az elmúlt két évben rohamosan növekedett Magyarországon az egészségpénztári tagok száma. Az a személyes tapasztalatom, hogy akik már megismerték a pénztárak szolgáltatásait, azok körében nagyon népszerűek lettek. A szolgáltatások köre többé-kevésbé változatlan: a számok azt mutatják, hogy a tagok elsősorban a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre (szemüveg, kontaktlencse), illetve egészségmegőrző szolgáltatásokra (sportolás, gyógy- és rekreációs üdülések, egészségügyi szűrések) költik a legtöbbet. Az egészségpénztári szolgáltatásokat egyébként öt nagy csoportra lehet osztani: gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlása, privát orvosi szolgáltatások elszámolása, sporthoz kapcsolódó kiadások (sporteszközök, pályabérletek), gyógy- és rekreációs üdülések, illetve kiegészítő táppénz. Fontos tudni, hogy az egészségpénztárak ún. programcsomagokat is kínálnak tagjaiknak, ezek elsősorban egészségügyi típusú szűrésekre koncentrálnak.

Hallottam olyat, hogy valakinek a munkáltatója fizet be helyette a pénztárba. Tényleg van erre lehetőség? (BetegEger)
- Igen, a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások aránya a befizetéseken belül már most is kilencven százalék feletti. Jellemzően ezen keresztül kerülnek kapcsolatba a pénztárral a tagok, a munkáltató által fizetett tagdíjakat egészítik ki egyéni befizetéssel, ami után 30 százalékos adókedvezményt vehetnek igénybe.

Az egészségpénztárak úgy működnek, mint egy biztosítás? (kesbetik)
- Az egészségpénztárak fő feladata, hogy a tagok költésein keresztül növeljék a teljes egészségügyi finanszírozáson belül a magánfinanszírozás arányát. Ez ma már évi sok milliárdos pluszpénzt jelent. Az egészségpénztárak hivatalosan az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak alá tartoznak, hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz.

A jelenlegi rendszer arra ösztönzi a tagokat, hogy a számlájukon lévő pénzt minél hamarabb elköltsék, így az egészségpénztárnál a tagoknak igazi megtakarítása nem képződik. Nem gondolja-e, hogy érdemes lenne a rendszert abban az irányban megváltoztatni, hogy a tagok arra az esetre, ha tényleg megbetegednének, képezzenek tartalékot? (DrAtkins)
- Nyitott kapukat dönget, tavaly óta a minimum két évre lekötött összegek után tízszázalékos adókedvezményt vehetnek pluszban igénybe a tagok. A statisztika egyébként azt mutatja, hogy a tagok a befizetéseik felét költik el nagyon rövid idő alatt, a másik felét egy későbbi, nagyobb összegű költésre tartalékolják. Meggyőződésem, hogy az egészségpénztárakat - ellentétben a nyugdíjpénztárakkal - nem szabad "befektetési termékként" kezelni, ennek ellenére fontos tudni, hogy a tagok a fel nem használt összegek után a banki lekötött betétekhez hasonló hozamot kapnak.

Ön mit ajánl, mire figyeljen az, aki fel szeretné venni a kapcsolatot egy egészségbiztosítási pénztárral? Mire készüljön, mire legyen kíváncsi? Mire vigyázzon? (kesbetik)
- Szerintem mindenképpen olyan pénztárat válasszon, ahol a számláit gyorsan elszámolják, amelyiknek sok szerződött szolgáltatója van, és ma már jogos elvárás, hogy kártyával is tudjon közvetlenül fizetni. Nézze meg természetesen a költségeket, illetve hogy milyen egyéb szolgáltatásokat kínál a pénztár.