Missura: A forint olyan áru, mint a paradicsom

Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője az [origo] Vendégszobájában beszélt arról, hogy miért gyenge nyáron a forint, megindokolta a 2003-as sáveltolást és szóba került az euró 2010-re tervezett bevezetése is. A beszélgetésből kiderült, hogy manapság miért nincs szükség elméleti közgazdászokra és az is, hogy a jegybank sajtószóvivői pozíciója nem nyugdíjas állás.  

- A forint gyengülését készül-e megakadályozni a Nemzeti Bank? (gabor)
- Árfolyamcélja nincsen a banknak, amiért fontos számunkra az árfolyam, hogy ennek segítségével tudjuk az inflációs célt elérni. Ez erre az évre 4 +/-1 százalék, jövőre 3,5+/-1 százalék, és ezeket, úgy látszik, tartani tudjuk. Egyébként a forint jelenleg erősödik, napok óta tart ez a folyamat, 248 Ft/ euró körül vagyunk.

- Mi a fő oka a forint föl-le ingázásának? Amúgy ön szerint mitől lehetne erős a forint? (cool)
- A fő oka az ingadozásnak, hogy a forint ugyanolyan áruként viselkedik, mint a magyar paradicsom. Ha sokan keresik a magyar paradicsomot, felmegy az ára, ha kiábrándul a külföld a magyar paradicsomból, akkor csökken, akár percenként is. Az igazi áru a magyar állampapír, a magyar kötvény, részvény és egyáltalán a magyar gazdaság jövője.

- Mennyire befolyásolta a forint erősségét a K&H-botrány vagy annak idején a Postabank-balhé? (karl cox)
- Mind a két esemény belpolitikai, illetve erősen a belgazdaságot érintő volt, ezért a forint külföldi megítélését nem befolyásolta. Az igazi gond (veszély) az ügyfelek pánikszerű reakciói voltak.

- Ön szerint valószínű-e további kamatcsökkentés? (cyber_csavo)
- Havonta egyszer erről tanácskozik a Monetáris Tanács, a döntéseit megelőlegezni nem tudom, meg nem is lehet. Az aznapi, akkori külső és belső gazdasági helyzet dönti el ezt a kérdést.

- Hogy lehet az, hogy mindig nyár elejétől nyár végéig leggyengébb a forint? (Trancemaster)
- Érdekes a kérdés, és emlékeim szerint ez igaz is. Bár ezeknek csak véletlenszerű oka van. 2002-ben választás utáni bizonytalanság, 2003-ban sáveltolás, 2004-ben egy csendesebb időszak volt. Különösebben megmagyarázni ezt nem is tudom.

- Kiszélesítik a forint infláció-sávját? (gabor)
- Ingadozási sáv lehetne a jobb kifejezés. Vagyis ahol a forint árfolyama mozoghat. Nem fog ez kiszélesedni, ezzel a sávval fogunk eljutni az euróbevezetésig.

- Mi a véleménye a tervezett adóváltoztatásokról és ezek hatásáról a költségvetésre? (karl_cox)
- A tervezett adóváltozásokat a MNB nem ismeri, ezek a kormányzati jogalkotási fórumok előtt vannak, alapvetően nem a monetáris politikát érintik. A költségvetésre viszont vigyázni kell, a hiány növekedése, a hiány csökkentési ütemének lassítása mind az euró bevezetését veszélyezteti. Ezért a Nemzeti Bank ezt folyamatosan kommunikálja a kormányzattal és a közvéleménnyel is.

- Mi volt az oka a 2003 nyarán történt sáveltolásnak? Mind a PM, mind az MNB részéről meg mindig hiányzik a racionális magyarázat. (koszekans)
- Az MNB racionális magyarázatát tudnám elmondani. Egy jelentős nyomás után az MNB kompromisszumkész volt abban a döntésben, hogy a kormány 2008-ban biztosan bevezeti az eurót, költségvetési szigorítást hajt végre a 2003-as év céljainak elérésére, és reformokat indít a költségvetés hiányának kordában tartására. Ehhez csatlakozott az MNB egy olyan kérés támogatásával, hogy az exportőrök számára a forint 240 Ft/eurónál erősebb nem lehet. Elvileg a határok változtatása nem kellett volna, hogy magát az árfolyamot is befolyásolja, de mégis abban a helyzetben jelentős, nem kívánatos forintgyengülést okozott. Az év hátralevő részében a csomag többi része elfelejtődött, maradt az MNB sáveltolása, és a kormány vállalásairól már senki nem beszélt. Egyébként a költségvetés kordában tartása és a 2008-as euróbevezetés csak óhaj maradt.

- Mi a véleménye az óriásira nőtt államadósságról, le lehet ezt valaha is dolgozni ilyen gazdasági állapot mellett? (stev3ns)
- Az államadósság felduzzadása bármilyen körülmények között kerüljön is rá sor, a következő nemzedéket terheli. Így éltük meg a rendszerváltást, a következő időszakban is többet kell gondolnunk a hitelek visszafizetésére. A visszafizetés forrása csak a gazdasági fejlődés lehet, ezért olyan döntéseket kell hozni, illetve a pénzeket arra kell költeni, hogy a visszafizetés biztos legyen, és a fejlődés a finanszírozást megoldja. Ahogy egy egyén vagy egy család is arra törekszik, hogy az életszínvonalát növelje, úgy a gazdaság számára is létkérdés, hogy fejlődjön.

- Követ az MNB implicit árfolyamcélt? (koszekans)
- Nem. A híres sáveltolásos megállapodásban volt kimondott árfolyamcél is, de az összeütközésbe került a kormányzati költekezéssel és az inflációs céllal. Hármat egyszerre teljesíteni nem lehetett. Ma már egyértelműen csak a törvényi kötelezettségünket kommunikáljuk, ez az árstabilitás elérése és fenntartása. A kormánnyal közösen kitűzött inflációs célra koncentrálunk és minden más gazdasági változó csak eszköz ennek elérésére.

- A sáveltolás sok befektető szemében a kapkodás látszatát keltette. Nem lett volna célszerűbb korábban visszavenni a jelentős kamatprémiumból? (koszekans)
- Ez szerintem két időszak történéseinek az összeolvadása, egyik a sáv elleni támadás volt 2003 legelején, amikor a sáv eltolására játszott egy-két pénzpiaci szereplő. Ekkor azt mondták a jegybank kritikusai, hogy mindez azért történt, mert túl magas volt az alapkamat. Erre csak azt lehetett akkor és most is válaszolni, hogy a törvényi kötelezettségünk akkor a 2003 év végi inflációs cél elérése volt, akkor ahhoz olyan mértékű alapkamat volt szükséges. A sáv elleni támadás után vált lehetetlenné a 2003 év végi cél elérése. A sáveltolás viszont egy gazdasági csomag része volt, aminek negatív hatása (igen rossz pénzpiaci fogadtatása) után kellett jelentősen alapkamatot emelni.

- Miért hallottuk nemegyszer kormányoldalról, hogy a forint túl erős? (hellnet)
- Érdekütközésről van szó. Az úgynevezett nettó exportőrök (akik többet exportálnak, mint importálnak) valóban bevételkiesést könyvelhettek el rövid távon. Az ő érdekérvényesítő képességük erős volt. A kormány az infláció gyors leszorításával a költségvetés bevétel oldalán esetleg kisebb tételt tudott elkönyvelni, és ez kiadások csökkentésére, racionalizálásra kényszeríthette. Minden olyan vállalat és vállalkozás, amelyet váratlanul ért a forint erősödése, költségcsökkentésre, racionalizálásra, átszervezésre kényszerítődött. Ezekkel az érdekekkel szemben csak a nemzeti bank állt. Az, hogy a társadalom számára az alacsony inflációs környezet, árstabilitás jelentős érték még nem ment át a köztudatba.

- Mit jelent az árstabilitás? (me1980)
- Az árstabilitás definíciója az Európai Unióban 2 százalék alatti, de ahhoz közeli infláció. Magyarországon (mivel átalakuló gazdaság) ez az érték 3 +/-1 százalék. Tehát akkor beszélhetünk optimális inflációs környezetről, ha az árak átlagosan évente csak 3 százalék körül nőnek nálunk.

- Miért alkalmazza az MNB az inflációs célkövetés rendszerét, amikor az a környező országokban sikertelen volt, s általában itthon sem sikerült elérni a célt? (koszekans)
- Igaz, hogy sok környező ország nem találta el az inflációs céljait, de Magyarországon éppen fordított a helyzet. Jók az eddigi eredményeink, úgy néz ki, még legalább 2 év is sikeres lesz. Ezenkívül az Európai Unióban ez az elfogadott, használt monetáris rezsim.

- Beszélt árstabilitásról. Ez a közüzemi díjaknál is érvényesülni fog? Nem emelkedik 12 százalékkal pl. a gáz? (gabor)
- Az infláció alakulása, annak mérése mindig átlagos, minden árra kiterjedő KSH által mért adat. Ezen belül egyes cikkek, szolgáltatások jelentős eltéréseket mutathatnak (néha áruk akár csökkenhet is). Az euróbevezetés tapasztalata Nyugat-Európában is az mutatta, hogy az áremelés lehetőségével az önkormányzatok, közüzemek jobban éltek.