Bod Péter Ákos: Rövid távra gondol a kormány

Vágólapra másolva!
Rövid távú gondolkodásnak tartja a kormány megszorító elképzeléseit Bod Péter Ákos, aki a Vendégszobában válaszolt a magyar gazdaság helyzetére vonatkozó kérdésekre, és a válaszokból az is kiderül, elvállalta volna-e a miniszterelnökséget a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, az MDF kormány ipari minisztere, aki jelenleg a Corvinus Egyetem tanára.
Vágólapra másolva!

Mindenkit szeretettel üdvözlök, várom a kérdéseket, ha lehet, a gazdaságról és ha nagyon muszáj, akkor a politikáról, hallgatóim viszont a vizsgajegyek iránt ne itt érdeklődjenek :)

[bAALA] Ezek a megszorító intézkedések kihúzzák az országot ebből az állapotból?

- Én rövid távúnak látom az intézkedéscsomag egészét, mert az alapproblémákra nem ad választ, nevezetesen a kevés állásra, a feketegazdaság kiterjedtségére, a versenytársakhoz képesti lemaradásra, de valamit kellett csinálni, az biztos.

[steveboyy] Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg annyira sötét a jövőnk, mint, ahogy önök leírták?

- Amennyiben a Fehér Könyvre gondol, az abból kiolvasható kép szerintem nagyon tagolt. Egyfelől van a gazdaság, amelyik jó közepes állapotban van, másfelől van az államháztartás, és ott valóban rengeteg gondot látunk, de nem csak mi. Nemrég járt itt a Nemzetközi Valutaalap, és a velünk egyszerre közzétett megállapításaik: lényegében ugyanazok. Ahol valóban minket is, de legalábbis engem meglepett a kép, az a társadalom állapota: az elöregedés mértéke, a nyelvtudás hiánya, a mobilitás hiánya, az innovációs képesség terén fennálló lemaradásunk, egyszóval csupa olyasvalami, amin nagyon nehéz változtatni. annak viszont örülök, hogy a kép helytálló voltát igazából senki sem kérdőjelezte meg, és nem ért minket semmilyen elfogultsági vád.

[Norbi.31] Mi a lehetséges intézkedés az EU oldaláról a magyar gazdasági helyzettel kapcsolatosan - lesz valamilyen "büntetés"?

Az Uniónak van egy bejáratott fegyelmezési rendszere, amely azonban, ahogy én látom, kicsit szigorúbb a kicsikkel és megengedőbb a nagy országokkal. Alapvetően az államháztartási hiányt szabályozza ez az úgynevezett stabilizációs paktum, abból kiindulva, hogy egy kormányzat, ha mást nem, az államháztartást elvileg be tudja állítani a megadott értékre. E téren mi cudarul állunk, és így nem meglepő, hogy jelenleg is az úgynevezett. többletdeficit-eljárás alatt áll az ország. Büntetésre rövid távon nem számítok, mert sokszor kell átmenni a piroson ahhoz, hogy elvegyék a jogsit, de kettőn már átmentünk. ez a jelentősége a most szeptemberi határidőnek: Újra be kell adni az úgynevezett konvergenciatervet, az igazi büntetés nem az Uniótól várható, hanem a piactól: Ezt a deficitet nagyon költséges finanszírozni, és minél rosszabb a renoménk, annál magasabb kamatot fizetünk. Fizetünk mi és fizetnek a gyerekeink.

[lacokah] Miként látja, mire számíthatunk az elkövetkező években? Esetleg jobban megérné külföldön lakni?

- Az bizonyos, hogy a következő. másfél év sokkal zavarosabb lesz gazdasági értelemben, mert a bérnövekedés üteme bizonyosan lelassul. Az árak növekszenek, és minden kiigazítás feszültséggel jár. Mégsem gondolom, hogy csak ezért el kellene menni külföldre, bár abban biztos vagyok, hogy külföldi munkavállalás és tanulás csak jót tesz, és azt is remélem, hogy lesz kellő állás mindazoknak, akik utána visszajönnek. A legjobb tanítványaim is megfordulnak külföldi egyetemen, és ez idáig mindegyik visszajött, nagy örömömre

[shmani] Tisztelt Uram, milyen hatással lesz a tőzsdére a megszorító intézkedések?

- Most a tőzsdét sokkal inkább mozgatják a külső hatások, hiszen a tulajdonosok 3/4-e külföldi, és döntéseiket úgy látom, erősen érinti az ami Amerikában történik, meg ami a dollárral történik. A hazai cégek életét ezek a bejelentett intézkedések csak áttételesen érintik, persze az adóemelés csökkenti a profitot, ezért a nyereség-kilátások talán romlanak. amit nem látunk ma még tisztán, az az infláció alakulása, és a kamatláb: ha a kamatok megindulnak felfele, akkor az rossz hír általában a tőzsdének. A bankokat külön adó sújtja, az nem világos, hogy ez az adó megmarad-e, hiszen két évre jelentették be, ugyanakkor történt arra utalás, hogy vagy ezt az adót, vagy ehhez hasonlót életben tart a kormányzat.

Fotó: Fábián Évi
Egyhamar nem lesz eurónk!

[bAALA] Értem. Az euró bevezetése milyen kézzelfogható előnyökkel fog járni?

Szívesen nekilátnék az euró előnyeinek a taglalásához, de most a fő gondom az, hogy a megismert deficit és a becsült hiány praktikusan kizárja azt, hogy 5 éven belül a közös európai valutát használhassa Magyarország. A miniszterelnök is már 2011-et emlegeti, miközben a szlovének január 1-től euróval fizetnek és addig rajtunk kívül lényegében mindenki áttér vagy áttérhet az euróra. úgyhogy most inkább a forint bizonytalan jövője foglalkoztat engem, az infláció nyilván inkább gyorsul a kamatok tovább nem csökkennek, ami rontja a gazdaság növekedési esélyeit és nagyon sok családnak okoz majd még fejfájást.

[ZenészSrác] Ön melyik évben látja reálisnak az euró bevezetését hazánkban?

Számoljunk csak! A szabályok szerint 24 hónapot kell feszültségek nélkül eltölteni az európai árfolyamrendszerben. Ebbe azonban még bele sem léptünk. az államadósság állománya nem lehet több a GDP 60 százalékánál: most úgy 64-68 százalék között lehetünk valahol. Az infláció éppen fölfelé megy, és a kamatok is elég magasak. úgyhogy ha ezt mind összeadom, 2009 és 2010 tájt juthatunk el kemény munkával oda, hogy prezentáljuk adatainkat. Azt is láttuk, legutóbb Litvánia esetében, hogy ezeket az adatokat alaposan megvizsgálják Brüsszelben, és Frankfurtban. Mindebből egy biztos, 2010-ben még pénzváltóhoz kell járnunk.

Fotó: Fábián Évi
A szürkegazdaság nyer ismét teret

[_a_szenvedély_] Ön hogyan oldaná meg a hosszú távú, alapvető problémákat: feketegazdaság, kevés állás, versenyképesség?

- A kampány során rengeteg szó esett arról, hogy le kellene vinni a béreket terhelő adókat, járulékokat: akkor én sokalltam az adó-leszállítási lendületet. most viszont a csomag felemeli az szja-t, a társadalombiztosítási hozzájárulást márpedig ez pont arra ösztönzi az embereket, hogy ha tehetik, visszamenjenek a szürke vagy fekete gazdaságba. Azt is hallom, hogy az APEH majd utánamegy a nagy jövedelmeknek, de nyilván sokkal jobb lett volna, ha másik irányba indul el a gazdaságpolitika. Nem így történt, most ezért kényszerhelyzetben van a kormány. ez a csomag kisebb részt operál a kiadások csökkentésével, és nagyobbrészt a munkavállalókat terheli meg. Sajnos, rövid távon inkább az várható, hogy az emberek igyekeznek visszalépni legalább is a szürke gazdaság felé. A foglalkoztatás kulcsa nálunk a középvállalat, mert a nagyok elég termelékenyek és nem foglalkoztatnak 10 ezreket, a mikrocégek pedig eleve alig használnak idegent. ezért a költségvetés maradék erejét a közepes méretű cégek helyzetbe hozására kellene felhasználni. Bizonyos támogatást jelenthet az unió a maga felzárkóztatási alapjaival, de ezek lehívásához is kell társfinanszírozás, azaz hazai , kormányzati pénz. meglátjuk, hogy jut-e ilyen célokra is.

[Megérkezni...] Tiszteletem! Volt-e a kormánynak opciója, jelen esetben, a hozott intézkedéseit illetően???

- Azt mindig el lehet dönteni, hogy ki viselje az alkalmazkodás fő terhét, esetünkben a nyugdíjasok, vagy a foglalkoztatottak, vagy az államigazgatás, vagy a fejlesztések. Úgy látom, hogy a nyugdíjasokat és a fejlesztéseket , ideértve az autópálya-építést, ami nálunk politikai szent tehénné vált a lehetőség szerint kímélni akarják, így viszont az aktív korosztály terhei nőnek, és persze az áfa-emelésen és a gáz-áremelésen keresztül mindenkinek a terhe nő. Az államigazgatásban nem könnyű megtakarítani, mert ha valakinek most felmondanak, akkor is többhavi bért kell kifizetni, azaz tényleges megtakarítást a budget csak jövőre könyvelhet el. Ezért a legjobb lett volna már a tavalyi tervezésnél reális költségvetést benyújtani, mert mindenki tudta már akkor is, hogy ez a betervezett 1500 milliárd deficit túl sok a pénzpiacnak, túl sok az uniónak, és túl sok egyáltalában.

[shmani] Ön szerint mik a rövid és mik a hosszú távú trendek a jelenlegi piaci helyzetben a gazdaságban?

- A mi mostani ügyeinktől függetlenül van egy kamatemelkedés a világban , emellett drágulnak a nyersanyagok, olajtermékek ezért a konjuktúra a mainál aligha fog jobban alakulni. A kiigazítás nálunk megemeli az árszintet: jövőre aligha úszhatjuk meg az 5 százalékos fogyasztói árindex alatt. Láttuk, hogy az áfa-csökkentést legalább felerészben lenyelik a kereskedők, attól tartok, hogy az áfa-növelést ennél lelkesebben hárítják tovább a fogyasztókra. Ilyenkor a nemzeti bank már nem folytathatja a kamatleszállítást, ha pedig fölfele indulnak a jegybanki kamatok akkor drágul a hitelfelvétel, a háztartásoknak, vállalatoknak. Mindez a konjuktúrát gyengíti. A hosszú távú trendekről most még nem nagyon gondolkozunk, mert a hétvégén mindenki osztott és szorzott, én magam is a következő másfél év forgatókönyvein gondolkozom.

[lacokah] Ön szerint, hogy jutottunk idáig?

- Én azt látom, hogy a kicsi méretű és újonnan létrejött nemzetállamokban, mint amilyen Szlovénia vagy az észtek, litvánok, de akár a szlovákok is az önálló állami lét és az unióhoz való csatlakozásból fakadó próbatétel erők összefogását hozta ki. Még a román politikai életben is látható, hogy az uniós csatlakozásra való tekintettel igyekeznek megtenni a tőlük telhetőt: A román államháztartás csaknem egyensúlyban van nálunk mintha az alkalmazkodásba belefáradt volna az ország 16 év alatt, de nem vagyunk egyedül mert hasonló látszik a lengyeleknél is. Ez, ha nem is felmentés, magyarázat arra, hogy az 1990-es évek elején jól startolók mintha lendületet vesztettek volna ebben a bizonyos fehér könyvben a messzire vezető okokról nem sokat írtunk, de nekem az elég nyilvánvaló, hogy nem a szűken vett gazdaságban vannak a bajaink, hanem a nehezebben megoldható ügyekben, ilyen a demográfia, településszerkezet, iskolázottság, értékrend, együttműködési készség. és egy csomó "puha" tényező, amivel a közgazdászok nem sokat tudnak kezdeni.

[winston4o9] Tanár úr! Végzett-e ez a kormány hatásvizsgálatot ön szerint, hogy mit kezd az utcára kerülő tízezrekkel?

- Az a gyanúm, hogy a döntéseket pénzügyminisztériumi szinten rakták össze, különösebb hatástanulmányok nélkül, és nem is elsősorban a minisztériumokban leépítendőkkel lesz gond, mert egy vagy két nyelvtudással , aktív korban lévő szakember remélhetőleg hamar talál állást az adó- és járulékemelés azonban egyéb konjuktúrális gondokkal együtt viszont a vállalatokat arra ösztönözheti, hogy elhalasszanak beruházásokat, visszafogjanak fejlesztéseket, amiből értelemszerűen a foglalkoztatási helyzet romlása következhet. Erre vonatkozó számítást nem láttam, lehet, hogy azért nem hallok róla volt tanítványaim révén, mert ilyenek nem készültek