261. Oláh Dániel - Tsumeb, Namíbia

Vágólapra másolva!
Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma a namíbiai Tsumebről mesél Oláh Dániel.
Vágólapra másolva!

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Január legelején jöttem ki Namíbiába. Egy barátom megkeresett, mivel tudta,hogy szeretem a kihívásokat és az utazást, hogy van egy lehetőség egy nemzetközi program keretén belül kiutazni, és mint fejlesztési tanácsadó dolgozni egy fél éves felkészülés után Afrikában. A munkáról dióhéjban; a szervezet a HIV/AIDS ellen küzd, azokban az országokban, ahol a leginkább szükség van. A helyi lakosságból választja ki az úgynevezett tanácsadókat, akik egy rövid képzést követően kezdik is a munkát. A helyi országnak megfelelő fizetést, továbbképzést és szakmai előrelépést biztosít számukra. Mindenki kap egy meghatározott területet és a feladatuk, hogy házról házra járjanak, regisztrálják az embereket, informálják őket, hogyan előzhetik és védhetik meg magukat a HIV/AIDS- el szemben, továbbá azoknak a lakosoknak, akik már elkapták a vírust próbálják megtanítani hogyan éljenek pozitív életet. Minden héten egyszer az adatokat összegyűjtik, rendszerezik, majd tovább küldik a központi irodába. És itt jövök én a képbe, ugyanis feladataim közé tartozik, a beérkezett adatok elemzése, statisztikák készítése majd azok rendszerezése, továbbá a munkájuk koordinálása, hogy még hatékonyabban tudjanak dolgozni. Oktatás, különböző témákból: előadások előkészítése és természetesen prezentálása, valamint minden esetlegesen fölmerülő problémára a megoldás kidolgozása.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Nos, Namíbiáról rengeteget olvastam, tanultam mielőtt kiutaztam volna, de azt kell mondjam, személyesen megtapasztalni mindazt, amiről a könyvek írnak, teljesen más. Az első pár hónapban volt szerencsém az ország északi részén élni és dolgozni, amiről tudni kell, hogy fejlettségben igen nagy elmaradások mutatkoznak a középső vagy a déli részekhez képest, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy erőteljesen elkezdődött a fölzárkózás. A legnagyobb problémát meglátásom szerint a falvak jelentik. Nincs áram, ivóvíz, a munkanélküliség elég magas, de rendkívül jól alkalmazkodtak az itteni életvitelhez. Takaros kis kunyhókban élnek, a földeken állatokat főként szarvasmarhát, baromfit és kecskét tenyésztenek, valamint mezőgazdasági növényeket termesztenek mind saját fogyasztásra mind eladásra. Ezzel szemben, ahol most élek, egy 5000 főt számláló város, ami összehasonlíthatatlan az imént említett falusi környezettel. Bankok, szupermarketek, butikok, éttermek, bárok még golf és bowling pálya is megtalálható itt. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy vannak olyan részei is a városnak ahol erősen érezhető a szegénység. Nem tudnám összehasonlítani miben jobb vagy rosszabb Namíbia, mint Magyarország. Úgy tudnám kifejezni magam, egyszerűen csak más. Meg kell tapasztalni, mert mint említettem a könyvek, újságok, tévé soha nem tudja a valóságot teljes mértékben visszaadni. Egy negatívumot tudnék fölhozni és az a közlekedés. Nincsenek menetrend szerinti buszok, és ha az embernek valahova időre kell mennie, igen át kell gondolnia, hogyan, és mikor induljon el. Mindenki stoppol, ami nekem nagyon szimpatikus, de a rendszer egy kicsiben különbözik az otthonitól. Itt mindenki fizet azért, hogy elvigyék. Bármilyen autót, kisteherautót, kamiont le lehet inteni, és meg is állnak, majd kezdődik az alkudozás, hova és mennyiért viszi el az embert. Ez részben aranyos részben meg kevésbé hatékony megoldás, hiszen az ember ki van szolgáltatva a forgalomnak. Példának okáért, ha reggel van egy megbeszélésünk, akkor legkésőbb hajnalba el kell indulni az autópálya felé és stoppolni, hiszen nem tudni ki vesz föl és mikor.

Mi hiányzik Magyarországról?
A család, barátok, gyors internet, halászlé, babgulyás, töltött káposzta.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
A leírhatatlanul csodálatos és változatos tájak, és azok az emberek, akik segítették munkámat, segítettek beilleszkedni és néhány kritikus pillanatban mellettem voltak.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Nagy a szegénység sok helyen ez tény, de valahogyan mindig meg tudják oldani, hogy legyen étel a nap végén az asztalon. A kultúrájukból eredően elég kiegyensúlyozottak és boldogak. A nap bármely percében van idő egy kis éneklésre, táncra, viccelődésre.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
Egy óra parkolás 60-100 forint között az adott várostól függően, buszjegy itt nincs, mert csak távolsági buszok vannak és azok az adott távolság függvényében számolják a tarifát. Mozijegy 600 forint. A sör 120 forinttól indul bárokban, éttermekben. Kávé szintén 130 forinttól kezdődik.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Egy kétszobás lakás havi bérleti díja 30 000 forint és ezen felül a számlák.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Nem panaszkodok, megvan mindenem, a spórolt pénzemet főként utazásokra költöm, ugyanis ha valaki szeret utazni, ahhoz mélyen bele kell nyúlni a pénztárcába.

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Ezelőtt másfél évvel meg se fordult volna a fejemben, hogy itt leszek és ilyen munkám lesz, de azt kell mondjam, élvezem, amit csinálok.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Számomra nyugodtabbak a napok ugyanis az emberek nem rohannak, a mentalitásukból eredően az egészet úgy tudnám leírni, hogy az élet két fokkal lassabban zajlik.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Attól tartok, hogy a munkámnak nem lesz maradandó eredménye, és ebből fakadóan abban reménykedem, hogy sikerül letennem valamit az asztalra, amit a jövőben is tudnak hasznosítani.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Beköszöntött a tél, a nappalok egyre hűvösebbek és mindenki ennek megfelelően elkezdett fölkészülni a hidegre.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Hatalmas áradások voltak az elmúlt hónapokban és teljes sebességgel megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Kávézókba beülni egy kellemes beszélgetésre, uszodába, konditerembe járni, bowlingozni vagy csak egyszerűen kimozdulni a természetbe.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Klubok, bárok tucatjai megtalálhatók, ahol mindenki kedvére szórakozhat.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Ez egy érdekes kérdés, nem mondom azt, hogy kívánom, de azt sem, hogy nem. Ha ők így döntenének, nyugodt szívvel engedném őket ide, mert most már tudom, hogy Namíbia lenyűgöző, változatos és minden lehetőség adott egy normális, kiegyensúlyozott élethez.

<