[origo] címlap24 órakomment.huvidea[freemail]iWiW

[origo] nagyvilág> !ALROVAT_NEVE

Blog
Fórum
[origo] mobil
Utazás
Videa
iWiW
Szótár
Iratkozzon fel RSS-csatornáinkra
hirdetés

288. Kővári Péter - Bergen

2008.06.09., 15:07|Utolsó módosítás:2008. 06. 09., 15:06|

Az iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat, illetve Magyarországon élő iWiW-felhasználókat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők azt a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön vagy hazánkban élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Ma Kővári Péter jelentkezik Bergenből.

Forrás: [origo]

Kővári Péter - Bergen

Jelentkezz te is!

Ha kérdéseinkre te is szívesen válaszolnál, írj nekünk a vilagkorul@origo.hu címre!

JÁTSSZ ONLINE!

Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
A Magyar Ösztöndíj Bizottság és a Research Council of Norway bilaterális ösztöndíjával vagyok kint Norvégiában 2008 januárja óta. A bergeni egyetem összehasonlító politológia tanszékén tanulok skandináv és európai politikát. 2007 őszét Brüsszelben töltöttem egy európai lobbiszervezetnél, majd rövid magyarországi tartózkodás után már jöttem is ki az északi országba. Két éve egy szemesztert már eltöltöttem a svédországi Lund egyetemén, akkoriban sokat utaztam és minden szempontból megszerettem Skandináviát. Miután hazamentem Svédországból, elkezdtem keresni a lehetőségeket, hogy miként térhetnék vissza rövid időn belül Északra. Először Dániát céloztam meg, majd Oslót, végül Bergenben kötöttem ki, de egyáltalán nem bánom. Az itteni egyetem legjobb tudomásom szerint beletartozik a legjobb 50-be a kontinensen és nem is okozott csalódást az oktatás színvonala és az intézmény infrastruktúrája sem. Még arra is lehetőségem nyílt, hogy egy norvég - orosz - kínai kooperáció keretén belül 2008 március vége és május eleje között Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) tanulhassak orosz politikát és orosz nyelvet egy intenzív kurzus keretében. Normális esetben magyarként ebben a programban nem vehettem volna részt, de a norvég professzorom közbenjárása és a bőkezű támogatás (a hagyományos Erasmus-ösztöndíj többszörösét kapom havonta) révén végül elutazhattam Oroszországba is. Azt még hozzátenném, hogy két évvel ezelőtt jártam már Bergenben turistaként, így nem volt számomra teljesen idegen a hely és ez nagyban megkönnyítette a beilleszkedésem.

Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
Norvégia a világ egyik leggazdagabb és legdrágább országa, magas adószinttel és bőkezű jóléti juttatásokkal - azt hiszem, ezt nem kell különösebben ecsetelnem. Alapvetően a skandináv országok nyelve, kultúrája és életformája nagyon hasonló. Norvégia mind a mai napig nem tudott kitörni az európai perifériából, igaz, nem is feltétlenül ez az elsődleges célja. A norvégok azt vallják, hogy amíg az általuk kialakított modell működőképes és fenntartható, valamint biztonságukat és gazdasági jólétüket garantálják a különböző nemzetközi együttműködések (NATO illetve EGT), addig nincs okuk felülvizsgálni semmiféle koncepciót, főleg nem a neuralgikus pontnak számító EU-csatlakozás lehetőségét. A külföldiekben gyakran az a (tév)képzet él, hogy Norvégiát kizárólag az északi-tengeri olaj tette gazdaggá és emiatt csak az elmúlt 40 évben fejlődött ilyen látványosan. A helyiek szerint való igaz, hogy a magas olajár az utóbbi években elképesztően sok bevételt hozott, de emellett rendkívül versenyképes a tengeri hajózás, a halászat, a gépipar, a telekommunikáció és az energiaipar is. Az ország csak 1905-ben nyerte el teljes függetlenségét és nagyon vigyáz szuverenitására, ezek a tények alapvetően meghatározzák a norvégok erős (északi) identitását és különállását.

Maga az ország gyönyörű, szerintem Európában az egyik legszebb, tele fjordokkal, fjellekkel és szigetekkel. Norvégia belső területein még júniusban is van hó a hegycsúcsokon, miközben a fjordokban már kellemes nyári időben hajókáznak vagy túráznak. Az ország észak-déli kiterjedése óriási, emiatt mondjuk a déli Oslo, a középső Trondheim és az északi Tromsö klímája elég eltérő. Télen reggel kilenckor még sötét van és kissé nyomasztó az idő, de például Bergenben sosincs nagyon hideg, viszont rengeteget esik az eső. A jó idő csak májusban érkezik, de sosincs nagyon meleg sem, amit én kifejezetten szeretek. Mostanában este tizenegykor még világos van és hajnal négykor már világosodik. Norvégia a természetbarátok igazi paradicsoma, rengeteget lehet túrázni, kerékpározni, hajókázni. A helyiek szeretnek utazni, az infrastruktúra a nehéz természeti feltételek ellenére kiválóan kiépített, bár az utazás gyakran időigényes és költséges.

Bergen (250 ezer lakos) mások szerint is Norvégia talán legszebb, legvonzóbb helye, mert Oslóval ellentétben megőrizte kisvárosi jellegét és nem annyira rideg, mint az észak-norvég települések. Bergen a fővárostól mintegy hét óra vonatútra és egy óra repülőútra van, a híres Sognefjord déli részén. A várost egyik oldalról 1000 méteres hegyek, másik oldalról fjordok, szigetek és a tenger veszi körül, a történelmi belvárosa (Bryggen) pedig a világörökség része. Bergen tipikus egyetemi város, rendkívül pezsgő kulturális élettel, egyedülálló természeti szépségekkel és nagy kiterjedése miatt eltérő jellegű városrészekkel. Ha egy szóval kéne jellemeznem, azt mondanám: barátságos.

Hogy miben jobb és miben rosszabb? Erre nehéz röviden és objektíven válaszolni, mert egyrészt természetesen nem ugyanazok sem a természeti, sem az anyagi, sem a funkcionális feltételek itt, mint otthon, másrészt mindenkinek mások a prioritásai. Számomra Norvégia és Bergen szebb és jobb, mert a természet sokkal gyönyörűbb és sokszínűbb, mint Magyarországon, illetve Budapesten, ahol lakom már évek óta. Másik dolog a jóléti társadalom, amit ha az ember egyszer megtapasztal, akkor nagyon erős kontraszt alakulhat ki a magyar viszonyokhoz képest. Norvégiában az egész rendszer harmonikusan és innovatívan működik, az élet sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb, mint Magyarországon, ebből kifolyólag az emberek szolidárisabbak, nyitottabbak, végső soron jobban odafigyelnek egymásra és környezetükre. Úgy érzem, itt aktívabb életet tudok élni, mint otthon. Őszintén bevallom, számomra jelenleg több mindenben jobb Norvégia, mint Magyarország, valószínűleg amiatt is, hogy Skandináviát tekintem amolyan második otthonomnak. A lemaradás jelenleg évtizedekben mérhető, a sikerhez elsősorban világos koncepciót és konszenzust kell kialakítani, akárcsak ahogy itt megtették a 20. század második felében. Igazából nem sok értelmét látom az ilyen összehasonlításoknak, mert hazánk történelmét figyelembe véve kissé igazságtalannak hatnak. Az viszont biztos, hogy az itteni emberek dolgokhoz való hozzáállása példamutatóbb, mint a magyaroké és ezen, részünkről mindenképp változtatni kell. De hogy valami rosszat is említsek, Norvégia nagyon drága és már-már túlságosan is steril, a buszok néha sokáig nem jönnek, amikor sietnék, az állam pedig elég sok téren beleavatkozik az emberek életébe, például az alkoholpolitika révén.

Mi hiányzik Magyarországról?
A szokásos dolgok (barátok, család, ételek, Norvégiánál olcsóbb árak, Budapest, szülőváros, lakás, stb.) felsorolása után talán meglepően hangzik, de nagyon semmi - főleg nem a jelenlegi hektikus közélet. Talán a legjobb úgy fogalmazni, hogy semmi sem hiányzik annyira, hogy elvenné a kedvem a norvégiai tartózkodástól. Annyit azért mindenképp tudni kell, hogy nagyon szeretek utazni és életemben már rengeteg időt töltöttem Magyarországtól távol, sosem volt gyötrő honvágyam, ami óhatatlanul gyengítette az otthoni kötelékeimet. Akárhova kerülök, hamar képes vagyok hozzászokni az aktuális közeghez és elkezdeni élni az ottani életritmusban, nem esik nehezemre a beilleszkedés. Igazi nemzetközi embernek tartom magam, aki bármikor szívesen hazatér Magyarországra, akár hosszabb időre is, de ez nem jelenti azt, hogy nem térek vissza szívesen külföldre oda, ahol előtte tartózkodtam. Ráadásul a fejlett közlekedési és kommunikációs viszonyok közepette Európában már nincsenek távolságok, akármikor tudok beszélni a szeretteimmel és maximum egy napon belül otthon lehetek szükség esetén. Annak viszont nagyon örültem, hogy januárban, amikor Bergenben játszottak a magyar férfi kézilabdázók az EB-n, akkor ki tudtam menni és szurkolhattam nekik a többi honfitársammal együtt a helyszínen. A városban viszonylag sok magyar él, némelyikkel tartom is a kapcsolatot.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az előző kérdésre adott válasz részben erre a kérdésre is releváns. Ugyanakkor meg kell hagyni, mivel imádom Norvégiát és egész Skandináviát, ezért nagyon hiányozna a tenger, a festői természet, a türelmes és segítőkész emberek, az általános jókedv, a gyönyörű norvég lányok, a Narvesen és a 7eleven-es calzone (ismeri, aki ismeri), a norvég és nemzetközi haverok, a tengerparti grillezések, a kényelmes vonatok, a néha őrült partik, a szobám, stb.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Röviden: sokkal magasabb  az életszínvonal, de nem csak Magyarországhoz képest, hanem a világ több fejlett államához képest is, ezért emiatt nem kell szégyenkeznünk. Norvégia még a múlt század első felében is kissé elmaradott, tipikus halász-farmer társadalom volt, távol az iparosodástól. A régióban korábban szinte mindenben élenjáró Svédország és a svédek sokáig lenézték a norvégokat, aztán az 1980-as évektől azon kapták magukat, hogy Norvégia elhaladt még mellettük is, például nem kellett szembenéznie gazdasági válsággal. A gazdasági növekedés rendkívül stabil, az infláció minimális, a munkanélküliség pedig elhanyagolhatóan alacsony. Érdekes módon a norvégok panaszkodnak is a teljes foglalkoztatottság miatt, mert így nincs mobilitás a munkaerőpiacon, ami szintén rossz. Sokkal érdekesebb azonban, amit az ember maga tapasztal. Norvégiában van egy jó átlagos életszínvonal és ezt szinte mindenki megengedheti magának. Minden keresőnek van legalább egy középkategóriás autója, megfelelő lakhelye és képes adni magára: tud normálisan ruházkodni, hetente akár többször is étterembe jár esténként, el tud menni rendszeresen szórakozni vagy éppen évente akár kétszer is nyaralni. Mindenki megengedhet magának valamilyen luxust is: valaki drága autót vesz, más hajót a tengeren, megint más hétvégi nyaralót a hegyekben vagy a tengerparton, végül valaki pedig sokat utazik. A legjellemzőbb azonban az, hogy az emberek ezek közül, akár többet is kombinálnak. A diákok helyzete is több mint kielégítő. Aki jól tanul, az annyi ösztöndíjat kap, hogy évközben részt vehet akár több fizetős külföldi konferencián, előadáson is, tovább képezve magát - mindezt ingyenes felsőoktatás mellett. Norvégia emellett igazi információs társadalom, az emberek élvezik és használják is annak minden modern elemét. Az ország kialakította a számára megfelelő gazdasági-társadalmi profilt és ügyel ennek maradéktalan fenntartására, továbbfejlesztésére.

Az emberek számomra mindenképp boldognak és kiegyensúlyozottnak tűnnek. Persze nem mondom azt, hogy itt nincsenek problémák, magánéleti válságok vagy politikai botrányok, de ezeket éretten, diszkréten kezelik, az emberek tisztelik egymás szféráit, és alapvetően a norvég társadalom megpróbál nyugodt, jóléti képet sugározni magáról. Mindenki kedves (a buszsofőr például rád köszön), segítőkész és tisztában vannak vele, hogy a mosoly ingyen van. Ami azonban szerintem a legjobban jellemzi az itteni viszonyokat, az a szolidaritás és az élet minden területén megnyilvánuló egyenlőség. Ezek azok a dolgok például, amit én Magyarországon nagyon hiányolok a társadalomból. Itt tapasztalhatom, hogy mindezek - legalábbis itt - elengedhetetlenek a boldogsághoz.

Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy sör, egy kávé?
A parkolásban nem vagyok biztos, mert sosem járok autóval, de utánanéztem és egy óra parkolás 20 korona (620 forint) körül van. Egy busz vonaljegy 700 forint, de a diákbérlet sokkal kedvezőbb, az kijön havi 11 000 forintból. A mozijegy, mint minden szolgáltatás, elég drága: 3000 forint körül, de vannak kedvezményes napok. A sör és az összes alkohol árkategóriája kiugróan magas: egy korsó minőségi sör szórakozóhelyen 2500-3000 forint, boltban már hozzá lehet jutni 700-800 forintért, de az persze nem a legjobb minőség és csak 0,33-as. Töményet csak az állami monopóliumban (Vinmonopolet) lehet vásárolni, átlag több ezer forintért. Egy kávé 600-700 forint körül van. Hát, nem olcsó hely Norvégia. A skandináv országok persze mind drágák európai viszonylatban is, de Svédország például olcsóbb Norvégiánál, ezért a határ mellett élő norvégok oda járnak át vásárolni. A ruha nem drága Bergenben sem, a szolgáltatások és az élelmiszerek viszont azok.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
Egy kétszobás lakás havi bérlete a centrumban 1000-1200 euró (245 000-294 000 forint) körül van. A nemzetközi diákok többsége kollégiumban lakik, ami viszonylag olcsó, a maga havi 300 eurójával (73 500 forint). Akik nem tudnak kollégiumba menni, azok összeállnak akár öten is és kibérelnek egy többszobás lakást az egyetemhez közel, ami elég praktikus és hangulatos.

A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
Korábban említettem, hogy például az Erasmus-ösztöndíjhoz képest sokkal több támogatást kapok, ennek köszönhetően még Norvégiában sincsenek anyagi gondjaim, bár például a szórakozással vigyázni kell, mert az hihetetlen sok pénzt el tud vinni. Szerencsére a szállásom viszonylag olcsó és természetesen nem a legdrágább élelmiszerüzletben vásárolok. Talán könnyebb erre a kérdésre válaszolni, ha számszerűsítek. Az ösztöndíjam havi 1050 euró (257 250 forint), ebből 300 euró (73 500 forint) megy el szállásra, havonta olyan 400 eurót (98 000 forint) tudok magamra költeni és ebből kifolyólag havi 350 euró (85 750 forint) körül tudok félretenni, ezt a szintet eddig tartani tudtam. Talán megspórolhatnék több pénzt is, de azért felfedeztem egy kicsit az országot és eljárok szórakozni, viszont az utazás és a szolgáltatások sok pénzbe kerülnek. A moszkvai hét hetes tartózkodásomat is teljes mértékben finanszírozni tudtam az ösztöndíjamból, ami nagy megkönnyebbülést jelentett. Kifejezetten nem gyűjtök semmire, de természetesen szeretnék minél több pénzt megspórolni. Nyáron itt lehet munkát találni, ami remek jövedelem-kiegészítés. Norvégiában a minimális órabér a legalja munkáért is 3000 forint, de inkább több, ami a magyarországinak majdnem tízszerese, az ország viszont sarkítva nem tízszer drágább, így megéri Bergenben, akár részmunkaidőben is dolgozni.

Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
Ha azt vesszük, hogy lassan már dolgozni kellene (lezárni a diákéletet), akkor nem. Ugyanakkor mindig is érdekelt az európai és a skandináv politika, esetleg a jövőben szeretnék Dániában vagy Svédországban doktorizni ebben a témában. Ilyen szempontból nem hasztalan az itt töltött idő, nem bántam meg, hogy belefogtam, mert szeretek újakat tanulni, főleg autentikus közegben. Ráadásul Magyarországon hallgattam szovjet-orosz tanulmányokat is, így a moszkvai hét hetes kurzus is kiváló lehetőség volt. Ha belegondolok, hogy skandináv és európai politikával foglalkozhatok egy skandináv egyetemen, akkor a válaszom a kérdésre igen.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Mindenképp nyugodt, kiegyensúlyozott. Én még nem nagyon találkoztam mérges, veszekedő vagy türelmetlen emberrel. Norvégiában minden pontosan szabályozva van, ezért az egész rendszer jól működik. Mindenki tisztában van a maga feladatával és nem várják el, hogy annál többet nyújtson, vagy akár csak egy percet is tovább dolgozzon, ha a feladatát elvégzi. Senki sem néz le senkit, a női emancipáció nagyon erős (például itt nem norma, hogy a férfi kinyissa a nő előtt az ajtót, ami magyar szemmel kicsit furcsa), a mozgáskorlátozottak, a szellemi fogyatékosok stb. ugyanolyan részei a társadalomnak, mint bármelyik más ép ember, egyenlőség érvényesül az élet minden területén, mindenkinek megpróbálják biztosítani az elvárásainak és képességeinek megfelelő életet, valamint munkakörülményeket. Persze úgy könnyű, hogy Bergenben és a sarkkörön túl is elvileg ugyanazt az életszínvonalat biztosítja az állam, nagyon ügyelnek arra, hogy pénzt és egyéb forrásokat csoportosítsanak át a szegényebb és hátrányos helyzetű régiókba. Az élet szerintem itt sokkal stresszmentesebb és lazább, mint otthon, ezért az emberek nem csak saját magukra tudnak koncentrálni. Ha valami hiba történik, akkor azt azonmód kijavítják. Ugyanakkor a norvégok a problémáknak és feladatoknak nem esnek azonnal neki, hanem először bevonnak minden érintett felet, körbejárják a dolgot, kommunikálnak egymással, megtárgyalják a lehetséges megoldásokat és mindig hosszabb távra terveznek. Itt kötelezően elvárható, hogy az embereket mindenről tájékoztassák és átlátható legyen a szisztéma.

Ami a gyakorlati dolgokat illeti, a bűnözés szinte ismeretlen fogalom, sosem kell attól félnem, hogy valaki mondjuk átver. Tetszik, hogy a közterületek mindenhol szépek, nem szokás szemetelni, dohányozni csakis a szabad ég alatt lehet, és könnyen hozzá lehet jutni bármilyen fogyasztási cikkhez. A norvégok, amikor munkáról van szó, akkor nagyon dinamikusak és hatékonyak, amikor pihenésről, akkor viszont végtelenül könnyedek és vidámak. Nekem az a benyomásom, hogy az idősebbek is megpróbálnak fiatalosan viselkedni, ugyanúgy bevonják magukat a programokba, vagy ugyanúgy eljárnak szórakozni és még táncolnak is, mint a fiatalok. Maradjunk annyiban, hogy Norvégiában az életszínvonal miatt jobb a mindennapok hangulata, mint Magyarországon, de ez valahol természetes. Ami mindenképp tanulságos nekünk, magyaroknak, hogy a nyugati világhoz hasonlóan Norvégiában is kulcsszó a profizmus: nincs időhúzás, mellébeszélés, hozzá nem értés vagy félreinformálás, csakis a munka tökéletes elvégzése, utána pedig jöhet a 100 százalékos lazítás, testi, lelki (aktív) pihenés. Talán ezért is élnek olyan sokáig.

Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
Tartok a természeti katasztrófáktól és balesetektől. Viccet félretéve, normális esetben nem tartok semmitől, ameddig többé-kevésbé tudom irányítani és a céljaim szerint alakítani az életem. Abban reménykedem, hogy a későbbiekben vissza tudok menni Brüsszelbe dolgozni, mert tulajdonképpen mégis csak az EU a fő szakterületem, ezzel foglalkoztam az otthoni egyetemen is. De abban is reménykedem, hogy onnan is tudok majd a skandináv országokkal foglalkozni és munkám során eljönni majd idem, legalább egy projekt vagy kiküldetés erejéig. A közeljövőben mindenképpen külföldön szeretnék dolgozni egy ideig, de akkor sem fogok kétségbe esni, ha Magyarországon kell munkát keresnem hozzátéve, hogy otthonról is minél többször szeretnék majd külföldre utazni.

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Mindenki annak örül, hogy megjött a jó idő, sokat süt a nap és viszonylag meleg van (20 fok felett). Az emberek elkezdtek a szabadba járni, grillezni és kirándulni, mindenki tervezgeti, hogy miként és hol fogja kipihenni magát. A norvégok teljesen kinyíltak, nagyon hangulatos ilyenkor a város, néhol kicsit mediterrán jellegű, ahol szűk kis utcák vannak. Az is beszédtéma, hogy milyen formában van és mit játszik éppen aktuális ellenfelével a Brann Bergen focicsapat. Emellett a diákok nyári munkákat keresnek és fontos az ilyenkor tömegesen érkező turisták maradéktalan kiszolgálása, a programszervezés is.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Elfogyott az összes jegy a Szex és New York film premierjére Bergenben.

Barack Obama demokrata elnökjelöltsége és Mrs Clinton törülköző-bedobása.

Hogy halad a bergeni kisföldalatti építése.

Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
Konditerem, illetve sport minden mennyiségben (labdajátékok főleg), bicikli-, és gyalogtúra, hajózás, vásárlás, buli és kemény ivászat, főleg a norvégok részéről, az extrém sportok közül legnépszerűbb a rafting és base jumping, utóbbinak Norvégia a paradicsoma, tengerparton grillezés, horgászás stb. A norvégok nagyon tudnak élni, persze meg is van hozzá a pénzük.

Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
Mivel este tizenegyig világos van, ezért nagyon sok mindent csinálhatok. Kora este kimehetek a haverokkal a parkba vagy a tengerpartra bbq-zni, esetleg feltúrázhatunk egy hegycsúcsra. Utána elmehetünk moziba vagy színházba, vagy akár ki lehet ülni egy hajóra és elkezdeni iszogatni, beszélgetni. Más lehetőség egy kellemes vacsora után pedig elmenni egy élőzenés bárba. Az idősebb generáció sem rest táncolni, amit jó látni. A fiatalok többsége általában számomra kicsit visszataszító módon beiszik és hajnalig mulat, én is néha csatlakozom.

Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
Semmiképp sem lenne ellenemre. Korábban talán azt mondtam volna, hogy jobb lenne, ha általános és középiskolába otthon járnának, de ma már nem vagyok meggyőződve az alsó-, és középfokú oktatás megfelelő színvonaláról sem, a magyar felsőoktatással pedig sosem voltam kibékülve. Itt csak a felsőoktatást ismerem, de az tökéletesen megfelelő. Mindenképp jó lenne, ha megtanulnának norvégul, mert akkor Svédországban és Dániában is könnyen megértetnék magukat. Itt az angol nyelvet már nagyon fiatalon remekül beszélik, ezért könnyebben meg tudnának tanulni egy második vagy akár harmadik nyelvet is, természetesen a magyar mellett. Az életkörülmények kitűnőek, a gyerekneveléshez kapcsolódó szociális rendszer bőkezű, a gyerekeket körülvevő környezet gyönyörű, így minden adott. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a skandináv országokban, így Norvégiában is évek óta valóságos babyboom van, Bergenben az utcán sétálva mindenhol, sokszor 25 év alatti fiatal anyákba botlok. Biológiailag ez a legjobb kor a szülésre, de elsősorban a szociális háló a figyelemreméltó. A fiatal anyák, illetve családok nagyon sok támogatást kapnak az államtól és hamar visszaintegrálódhatnak a munkaerőpiacra, mert a bölcsödei és óvodai ellátás talán a legjobb a világon. Ennek köszönhetően könnyebben és hamarabb megteremthetik a stabil egzisztenciális hátteret. Míg nálunk a párok általában 30 éves korban kezdenek el gondolkozni a gyerekvállaláson, itt addigra sokszor már megvalósul a kétgyermekes családmodell. Hogy ez jó, vagy nem, azt nem tudom, nekem mindenesetre tetszik a norvég minta. Persze ez is csak a jóléti állam egyik vívmánya, remélhetőleg Magyarország is eljut majd erre a szintre.

<<Előző

[origo]

Kővári PéterBergenMagyarországsorozatiWiW a világ körül
Electrolux ESL 4300 RO 9 terítékes mosogatógép az eluxshop.hu-tól9 terítékes, teljesen beépíthető kivitel, A+ energiaosztály, szatellit alsó vízkar, automatikus program, LED kijelző
99 900 Ft
RSSHírlevélÍrjon nekünk!ArchívumMédiaajánlatImpresszum
Adatkezelési Szabályzat[origo]OK.huiWiW[freemail]G-PortalVidea Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva

Legolvasottabb cikkek

hirdetés

Olvasnivaló

Forrás: AFP/Valery Hache Láttad azt a csajt? Brad Pitt testőrnője, francia prosti, Ryan Goslingot megigéző szépség. Rajtuk akadt meg a szemünk.
Forrás: MTI/Kovács Attila Öreg hal vagy alfahím? Húsz év alatt keményebb, magányosabb lett, de még mindig harcol az álmáért. Orbán Viktor ötven éves.
Forrás: MTI/Marjai János Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaital magyar királya A Hell Energy alapítóinak ütemérzéke kiváló.

További adatok » Időjárás »