A cégek és a merész dolgozók járhatnak jól az új munka törvénykönyvével

gyár, gyári munka, munkások, Munka Törvénykönyvének új verziója
Vágólapra másolva!
Több múlik majd a dolgozók és a munkáltatók egyéni alkuin, mint most, ha a parlament elfogadja a munka törvénykönyve múlt héten bemutatott tervezetét. Lehet majd alkudozni arról, hogy milyen beosztásban akarunk dolgozni, több pénzt szeretnénk több munkáért vagy többet lennénk otthon, valamennyivel kevesebb fizetésért. A javaslatot előkészítő egyik munkajogász az [origo]-nak azt mondta, rugalmasabb lett a szabályozás, ami több ponton a munkaadóknak, de nem csak nekik kedvez.
Vágólapra másolva!

"Kétségtelen tény, hogy vannak olyan szabályok benne, amelyek a jelenleginél előnyösebben érintik a munkaadókat. Szerintem egy hisztéria van e körül, óvatosabban kell minősíteni egy kétszáz oldalas anyagot, amely még csak egy javaslat. Erős túlzás egy az egyben kimondani, hogy az rossz a munkavállalókra nézve" - mondta a munka törvénykönyvének átfogó módosításáról szóló tervezetet érintő kritikákról Pál Lajos, a tervezet alapjául szolgáló javaslatot kidolgozó munkajogászcsapat egyik tagja.

A tervezet Pál Lajos szerint sok helyen követi az uniós irányelvet, de több esetben szigorúbb annál. "Vegyük például a vasárnapi munkavégzést, amit az uniós irányelv semmilyen módon nem korlátoz. A tervezet szerint a jelenleginél is nehezebb lesz rendes munkavégzés esetén elrendelni a vasárnapi munkát, és megszűnne az az ellentmondásos helyzet is, amely szerint, akit jelenleg rendszeresen vasárnapi munkára kötelez a munkáltató az nem, aki csak alkalmanként, az kap bérpótlékot. Az új javaslat szerint mindenki kapna pluszpénzt, aki vasárnap dolgozik, és a munkaszüneti napon történő foglalkoztatás is a mostaninál kedvezőbb lesz a munkavállalók számára" - mondta Pál Lajos, és hozzátette, hogy a jelenleginél kedvezőbb a munkavállalókra nézve a fogyatékosoknak biztosított pluszszabadság is.

Egy recepciós állásra három ember, egy szerződés három étteremre

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői szerint munkajogi szempontból a tervezet általában szigorúbb feltételeket szab a munkavállalókra nézve, de lényegesen modernebb szabályozás, mint a jelenlegi, és többet bíz a felek egyeztetésére, mint eddig. "Ennek során különösen a kollektív szerződéseknek lesz majd az eddigieknél nagyobb szerepük" - mondta Hetényi Kinga, az ügyvédi iroda vezetője. Dr. Nádas György, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának munkajoggal foglalkozó egyetemi docense pedig azt mondta, hogy teljesen új szemléletre épül az új munka törvénykönyvének tervezete, dogmatikus változtatásokat hoz. Elsősorban azért, mert sokkal nagyobb teret biztosít a felek közötti megállapodásoknak, ami azt is jelenti, hogy a munkáltató mozgástere is jelentősen bővül.

Az [origo] kérdésére, hogy a gyakorlatban pontosan mit jelent a nagyobb autonómia, Hetényi Kinga, az ügyvédi iroda vezetője azt az új főszabályt említette, amely szerint a kollektív szerződés tartalmazhat majd a munkavállalókra nézve hátrányosabb szabályokat is, mint a törvény. A szakértő szerint "ez azonban nem feltétlenül baj, mert ezzel a szakszervezetek játéktere lesz nagyobb, több ponton dönthetnek úgy, hogy lemondanak bizonyos, a munkavállalókat védő korlátokról, vagy más engedményeket tesznek a munkáltatónak, cserébe viszont igyekeznek például magasabb fizetéseket vagy garantált béremeléseket kitárgyalni". A tervezet a korábbi szabályozásnál nagyobb rugalmasságot biztosíthat a munkajogban - tette hozzá Hetényi Kinga. Szerinte a fő szabály eddig például az volt, hogy a munkáltató szabályozza a munkaidő-beosztást, a tervezet szerint azonban a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti.

Mi az a kollektív szerződés?

A kollektív szerződés az, a dolgozók és a munkáltatók között létrejött kétoldalú megállapodás, amely az adott ágazatban vagy cégnél a munkaviszonyt szabályozza. Többek között meghatározza a munkaviszonyhoz tartozó jogokat, kötelezettségeket. A jelenlegi szabályok szerint a szerződés eltérhet a munka törvénykönyvében szereplő szabályoktól, de csak abban az esetben, ha a munkavállalókra nézve kedvezőbb feltételeket szabhat, kivéve ha a negatív irányú eltérést a törvény kifejezetten megengedi.


"Lényeges és korszerű megoldás a munkakör megosztása, amit a tervezet szerint be fognak vezetni. Ez akkor lehet érdekes, ha mondjuk egy cégnél adott a recepciós munkakör, és a cég a feladat ellátására felvehet három embert, ők pedig egymás között oldják meg, mikor ki fog dolgozni. További újdonság a behívásra végzett munka, amely részmunkaidő egyik különös fajtája. Egy adott projekt, például építkezés esetén akkor hívják a kőművest, ácsot, burkolót, amikor a munkájára éppen szükség van" - fogalmazott Hetényi Kinga.

Gergely Krisztina, az ügyvédi iroda másik munkatársa szerint újdonság az is, hogy több munkáltató létesíthet egy munkaviszonyt. "A gyakorlatban ez úgy nézhet ki, hogy egy vállalkozó, akinek van három étterme, három külön kft. üzemeltetésében összevonva végeztetheti a pénzügyeket, és a három kft. együttes alkalmazásában állhat egy főkönyvelő, aki mind a három étterem pénzügyeit intézi. A főkönyvelőnek nem kell három külön munkaszerződést kötnie három részmunkaidős állásra" - mondta Gergely Krisztina, aki hozzátette, amellett, hogy a rugalmasság felé nyit a szabályozási tervezet, ám sok részletszabály még hiányzik.

Nem a nyomtatóból kerül a Közlönybe az anyag

Pál Lajos megemlítette, hogy sokan bírálják a javaslatot, mert nem nyújt védelmet a nyugdíj előtt állóknak, szerinte a jelenlegi szabályozást nem lehet megtartani, olyan előírásokra van szükség, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a munkavállalóknak, és amelyekkel a munkáltatók is számolni tudnak - mondta Pál Lajos. (A hatályos törvény szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet elbocsátani a dolgozót.) Pál Lajos szerint "a nyugdíj előtt állók védelméről szóló részletes szabályozás kidolgozása folyamatban van, a mi jogászcsapatunk feladata az volt, hogy nemzetközi példákat kutassunk fel, és a felhasználható szabályok beépítésére tegyünk javaslatot".

Az új javaslat egyik kritikusa, Köllő János, a Magyar Tudomány Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója szerint a gazdaság versenyképességét nem azzal lehet erősíteni, ha minél több hatalmat biztosít az állam a munkaadóknak. Kollonay Csilla egyetemi tanár kicsit sokkolónak nevezte a javaslatot, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke pedig a hétvégén azt mondta róla, tárgyalási alapnak is rossz, a javaslat szerinte csökkentené a kereseteket, a munkavállalók jogbiztonságát és az érdekképviseletek erejét, néhány helyen alkotmányellenes, és a javasolt intézkedések 95 százaléka rontja a munkavállalók helyzetét. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig hétfőn azt nyilatkozta, az új munka törvénykönyvében olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja. Ezekkel ellentétes szabályozást a Fidesz nem fog elfogadni.

Forrás: MTI

"Nem arról van szó, hogy kijött a nyomtatóból az anyag, és egyből mehet a Közlönybe. Az észrevételeket augusztus 5-ig várja a szaktárca, ezt követően kezdődik majd meg az egyeztetés, és még változni fognak az előírások, amelyek részletesen szabályozzák majd a kérdéseket, például a nyugdíj előtt állók védelmét" - utalt Pál Lajos arra, hogy még nem egy végleges tervezetről van szó, amely ebben a formában fog életbe lépni.

Pál Lajos azt is elmondta, hogy a javaslat alapjául szolgáló anyag arra törekedtek, hogy a versenyképességet fokozó intézkedések jelenjenek meg a javaslatban. A tervezet szerint a jelenleginél tágabb teret hagy a munkáltatónak és a munkavállalónak az egyeztetésre, ez a a gyakorlatban azt jelenti, hogy rugalmasabb keretek között állapodhatnak meg például a munkaidő-beosztásról. "Erre azért van szükség, mert rengeteg olyan kisebb cégnél dolgozó ember van, akire nem vonatkozik kollektív szerződés" - mondta Pál Lajos. A jogász úgy véli, az új tervezet szerint a kisebb cégek is meg tudnak állapodni a munkavállalókkal úgy, hogy a nagy cégekhez képest - ahol sok helyen kollektív szerződés létezik - versenyképesek maradhassanak. Köllő János felvetésére, hogy már a jelenlegi szabályozás is liberális a munkáltatók szempontjából, és további engedményeket tesz nekik, a tervezet kidolgozásában részt vevő jogász azt mondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a hatékony munkavégzést sok ágazatban, ezért volt szükség több változtatásra.

Jól lobbiztak a munkaadók

A tervezet jelenlegi formájával a munkaadók mindenesetre elégedettek lennének, kitartó, kétéves lobbimunkát tudhat maga mögött a Foglalkoztatók Munkajogi Fóruma. A szervezet kifejezetten azért jött létre, hogy a magyar munkajogi szabályozásban fordulatot érjen el, ami "bővíti a foglalkoztatást, és javítja az ország versenyképességét".

A nyilvánosság számára kevésbé ismert, formálisan nem bejegyzett szervezet az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara két évvel ezelőtti munkajogi konferenciája után alakult meg azzal a céllal, hogy a munkaadók érdekeit képviselje. A szervezetnek, a brit-magyar, a német-magyar és az amerikai-magyar kereskedelmi kamarák mellett a Joint Venture szövetség, a Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség és a Személyzeti Tanácsadók Szövetsége lett a tagja.

Suhajda Attila, a szervezet főtitkára, egyben az IBM kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője az [origo]-nak elmondta, a szervezet el kívánja érni, hogy érvekkel, szakmai anyagokkal segítse elő a munka törvénykönyvének modernizálását, ami "leginkább az 1950-es évek gazdasági, foglalkoztatási modelljére van szabva". Suhajda elmondása szerint az volt a céljuk, hogy olyan törvény szülessen, amely támogatja a versenyképesség javulását és a foglalkoztatottság növekedését. Egy öt pontból álló javaslatot is elküldtek a minisztériumnak, a jelenlegi szabályozás szerintük legaktuálisabb problémáiról, mint például a pihenőidő, szabadság kiadása, az éves túlórakeret felhasználása, valamint a rendes felmondás szabályairól - amelyeket a minisztérium figyelembe is vett tervezetében.

Hobbiból készült az alapanyag

"Van, aki lóversenyre jár, kártyázik, mi hobbiból, a saját örömünkre álltunk neki egy új munka törvénykönyvének kidolgozásához jó pár évvel ezelőtt. Az anyagon folyamatosan dolgoztunk, majd az idei év elején a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett egy felkérés, hogy működjünk együtt a tárcával egy javaslat kidolgozásában, amely az alapja lehet az új munka törvénykönyvének, és készítsünk tanulmányokat az anyaghoz. A megbízás után felgyorsult a munka, az elkészült alapanyagot eljuttattuk a minisztériumnak, az ottani munkatársak még dolgoztak rajta, majd a tárcánál módosított változtat került ki a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára" - mondta el az [origo]-nak dr. Pál Lajos.

Kérdésünkre, hogy a munkában részt vevő jogászok között bárki kapott-e juttatást az NGM-től, Pál Lajos azt mondta, eddig nem kaptak díjazást a munkáért. Hozzátette: az NGM-mel kötöttek egy szerződést, amely az év végéig szól, mert az augusztusban esedékes egyeztetési és az őszi parlamenti szakaszban is közreműködnek majd a végleges törvénykönyv kidolgozásában, ez után fognak díjazást kapni. Pál Lajos azt azonban nem árulta el, hogy mekkora összegről van szó. Arra a kérdésünkre, hogy az NGM-ben a törvényjavaslatról két héttel ezelőtt tartott egyeztetésen Pál Lajos a jogászcsoport vezetőjeként volt-e jelen, a jogász azt mondta, szó nincs erről. "Éppen én értem rá, a minisztériumnak eljuttatott javaslatot - amely csak egy alapanyag volt - együtt készítettük a többiekkel" - tette hozzá.

Az NGM írásban feltett kérdésünkre először közölte, hogy "az új munka törvénykönyve tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői készítették", majd arra cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, hogy mennyiben számít minisztériumi szakértőnek a megbízott hat független munkajogász. A tervezet alapjául szolgáló anyag egyik kidolgozója, Pál Lajos elmondása szerint rajta kívül öt ismert munkajogász (dr. Berke Gyula, dr. Kiss György, dr. Lőrinc György, dr. Pethő Róbert) dolgozott az alapanyagon, a csapat pedig az MTI archívuma szerint tavaly június 15-én bejelentette, hogy néhány évvel ezelőtt kezdtek hozzá a munka törvénykönyvének kidolgozásához, és az anyag van olyan állapotban, hogy a nyilvánosság elé tárják.