Türelmetlen, zónátlan

Vágólapra másolva!
Áldatlan állapotok, keserű tapasztalatok, egymásra mutogatás.
Vágólapra másolva!

Bár a prostitúció már hét éve legalizált, a mai napig nincs itthon egyetlen kijelölt türelmi zóna sem - miközben különféle politikusok rendre dobálóznak az ötlettel, pláne választások idején.

A New York-i egyezmény

A híres New York-i egyezmény - amely 1950. március 21-én született - tiltja, illetve bünteti a bordélyházak működtetését, elítéli az emberkereskedelmet, illetve a kiskorúak prostitúcióra kényszerítését.

Az Amerikai Egyesült Államok az egyezményt nem ratifikálta: az USA-ban a prostitúció szabályozása az egyes államokban különböző, de alapvetően tiltottnak számít.

A prostitúció megítélése Európában is államonként különböző. Olaszországban és Spanyolországban például a szexuális jellegű szolgáltatás illegálisnak számít, csakúgy, mint a volt szocialista országokban, amelyek - Románia kivételével - mind aláírták a New York-i egyezményt.

Svédországban ezzel szemben úgy akarnak gátat vetni az iparágnak, hogy a "kereseti oldalt" próbálják meg befolyásolni, és a szolgáltatást igénybe vevőket büntetni. A svédországi 1999. január 1-jén életbe lépett törvény alapján a prostituált "nem bűnös, hanem áldozat és a kuncsaftokat kell felelősségre vonni".

Hollandiában, Dániában, Németországban, Angliában, Ausztriában és Franciaországban az ősi szakma legális. A magyar Prostituáltak Egyesülete a legjobb és legelfogadhatóbb rendszernek az osztrákot és a németet tartja. Németországban például a prostituált tevékenysége jogilag szolgáltatásnak minősül, néhány éve az ebben az iparágban dolgozók munkakönyvet is kapnak, jogosultak társadalombiztosításra, egészségügyi biztosításra, valamint nyugdíjra is.

Hűvös és sötét az éjszaka, a kivilágítatlan útszakaszon kénytelen vagyok reflektorra kapcsolni. A fényében megpillantom az út szélén egymás mellett álldogáló, hiányos öltözékű lányokat, akik a kocsi hangjára hirtelen belendülnek és a felkínálkozás minden lehetséges formáját bevetik.

A féklámpáim kigyulladása egy pillanatra azt a reményt kelti bennük, hogy ebből talán még üzlet is lehet, de amikor kiszállok, hátrálni kezdenek.

Megnyugtatom őket, hogy nem valamiféle hatósági ember vagyok, hanem újságíró. Eleinte így is bizalmatlanok, de aztán megered a nyelvük.

Minden éjjel itt strichelnek, de kuncsaft csak ritkán akad - mondják a lányok. "Ide leginkább csak azok jönnek, akik tudják, hogy itt vagyunk. Mondhatnám, hogy szinte állandó vendégeink vannak. Messze van innen minden. Csak úgy, nem járnak erre emberek. Itt viszont legalább nem bántanak a rendőrök. Ha kicsit beljebb megyünk, akkor rögtön arra hivatkoznak, hogy törvényt szegünk, és előállítanak" - panaszolják.

Csak felkínálkozásra alkalmas terület

Bizony, nem egyszerű ma a prostituáltak helyzete Magyarországon.

Bár az 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett maffiatörvény legalizálta a prostitúciót - meghatározta, hogy a lányok a tevékenységüket főúttól 50, országúttól 100, közintézményektől, iskoláktól és óvodáktól pedig legalább 300 méterre folytathatják -, de a törvény értelmében 2000 márciusára türelmi zónákat kellett volna kijelölni minden olyan településen, ahol 50 ezernél többen élnek és tömeges a prostitúció.

"Most, hat évvel később egyetlen türelmi zóna sincsen. Az egymásra mutogatás viszont folyamatosan megy. A kormány azt mondja, az ügy nem rá tartozik, hanem az önkormányzatokra. Az önkormányzatok meg áthárítják a felelősséget a lakosokra, akik nem akarnak örömlányokat a környezetükben. Ezzel a kör be is zárul. Egyik kerület sem akarja felvállalni a többi kerület prostituáltjait" - mondja Földi Ágnes, a Prostituáltak Egyesületének (PE) szóvivője.

Az elmúlt években, az ország különféle területein - például Miskolcon - voltak azért türelmi zónák kialakítására tett kísérletek, "ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket" - véli a szóvivő.

"Először is Miskolcon a városnak olyan részére jelölték ki a zónát, ahol a prostitúció önmagától ellehetetlenítődött, hiszen, ha a lányok legális felkínálkozására kijelölt terület egy vasúti töltés mellett, egy kivilágítatlan sikátorban van, az nem megoldás. A prostitúció ugyanis nem fejeződik be a felkínálkozással" - mondja Földi Ágnes. - "Azt kellene tudomásul venni, hogy ha a türelmi zóna csak a felkínálkozásra ad módot, másra pedig nem, akkor azon a területen soha nem lesz rend."

Pereskedés

2002-ben, Budapesten is volt egy próbálkozás: a prostituáltak megpróbáltak a közigazgatási hivataltól kikérni egy olyan hatósági bizonyítványt, ami alapján felmérhető, hogy a városban hol, milyenek a körülmények.

"Szerettük volna tudni, merre vannak azok a helyek, ahol törvénytisztelő módon megjelenhetünk, és jogkövető magatartást tanúsíthatunk. A közintézménytől való 300 méteres távolság ugyanis azt is magában foglalja, hogy a diplomáciai testület tagjainak otthonától is meg kell lennie ennek a távolságnak. Ezért szerettük volna tudni például, hogy a mongol nagykövetnek a kertésze vagy a bejárónője hol lakik" - mondja a szóvivő.

"A vonatkozó papírokat nem adták ki, aminek következménye pereskedés lett: első- és másodfokon nyertünk is. Ezt követően viszont a Legfelsőbb Bíróság azt mondta ki, hogy a PE "jogosulatlan efféle hatósági bizonyítvány kikérésére". A véleményünk szerint a bíróság nem az adott témában döntött velünk szemben, hanem azt kérdőjelezte meg, hogy kikérhetünk-e vagy pedig nem ilyen papírokat" - teszi hozzá.

Demszky Gábor álláspontja

"Én 1999 óta folyamatosan azt mondom, hogy a türelmi zónák rendszere, amelyet az Orbán-kormány talált ki, nem kiút, mert nem szolgálja a helyi közösségek érdekeit, és különösen nem jelent megoldást a prostitúció szervezett bűnözésről való leválasztására. Ezt egyébként mindenki pontosan tudja" - nyilatkozta a Női lapozónak Demszky Gábor főpolgármester, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) főpolgármester-jelöltje.

"A Fővárosi Önkormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálta módosításra bírni a kormányzatot. Számos javaslattal álltunk elő, többek között azt is felvetettük, hogy Magyarország függessze fel a prostitúcióról szóló New York-i egyezmény bordélyházakat tiltó rendelkezéseinek alkalmazását. De nem sikerült megegyezésre jutnunk az állammal" - tette hozzá.

A problémát Demszky leginkább abban látja, hogy "egyetlen település vagy kerület sem fogadná be szívesen ezt az "ipart"". "Mindenki remek ötletekkel rendelkezik a vigalmi negyedek felállításáról, de amikor konkrétan az ő kerülete kerül szóba esetleges helyszínként, akkor egyértelműen elzárkózik. Így tett Óbuda vezetése is, amikor 2003-ban határozatot fogadott el arról, hogy a kerület közterületein - ideértve a külterületeket is - és nyilvános helyen sem engedélyeznek semmifajta prostitúciót" - tette hozzá a főpolgármester.

Az állam a "legnagyobb strici"?

A prostitúciónak, mint legális szexuális szolgáltatásnak még TEÁOR száma is van (a különféle tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének a száma, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ad ki): a prostítúció a máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás megnevezésű szakmakód alá tartozik (930506). A vállalkozói engedély kiváltásával a szakma tehát még vállalkozói szinten is űzhető. De a fenti körülmények között vajon miért is váltaná ki bárki erre a tevékenységre a vállalkozói engedélyt?

"A vállalkozói engedéllyel fizetni kellene az állam felé a terheket, miközben az örömlányok nagy valószínűséggel ugyanúgy szabálysértést követnének el, ha például tényleg valamelyik nagykövet személyzetének az otthonától 299 méterre strichelnek. A rendőrség előállíthatja őket, gyorsított eljárással bíróság elé kerülhetnek, és akár 60 nap elzárással vagy akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatóak. Lehetetlen jogkövető magatartást tanúsítani" - állítja Földi Ágnes.

A magyar prostituáltak tehát jelenleg teljesen illegálisan dolgoznak ott, ahol tudnak. "Ha úgy adódik, hogy beviszik őket, és valóban pénzbírságot kapnak, akkor azt csak úgy tudják kifizetni, ha megint kimennek strichelni" - folytatja a PE szóvivője, hozzátéve: "Egy prostituált egynapi elzárása jelenleg az adófizető magyar állampolgároknak fejenként 7534 forintjába kerül. És ez mind azért, mert az önkormányzatok nem jelölik ki a türelmi zónákat, ami egyébként már a hatodik éve mulasztásos törvénysértésnek számít. A helyzet furcsa: Magyarországon nincsen olyan törvény, amelynek értelmében szankciókkal lehetne súlytani azokat az önkormányzatokat, amelyek mulasztásos törvénysértést követnek el."

Tarlós István álláspontja

Tarlós István főpolgármester-jelölt egy vele készült Index-interjúban úgy nyilatkozott "egészen egyszerűen baromságnak tartom, hogy kerületenként legyen egy-egy türelmi zóna", de "vannak Budapestnek olyan részei, ahol a vigalmi negyedek felállításának tradíciói vannak".

Óbuda - amelynek Tarlós a polgármestere - a fővárosnak éppen az egyik olyan kerülete, ahol éjszakánként meg lehet találni a kenyerüket kereső lányokat. Tarlós István azt mondja, a környéken "nem szívesen jelölne ki türelmi zónát", mert az "Óbuda tradícióitól rendkívül idegen" lenne. Ennek ellenére, mint a város egyik főpolgármester-jelöltje, fontosnak tartja, hogy "ez a kérdés mielőbb megoldódjon".

"Véleményem szerint a New York-i egy kifejezetten farizeus egyezmény, amely nem gondoskodik sem a nők biztonságáról, sem a méltóságáról, sem pedig az egészségügyi ellátásukról. A jelenlegi megoldás rossz a lakosságnak és a prostituáltaknak is. Hollandiában nem az utcán művelik ezt az ipart, hanem kijelölt vigalmi negyedekben, ahol törvényesen lehet működni - így Amszterdamban például a városlakók, ha nem akarnak, nem is szembesülnek a dologgal. Nem tudom, hogy ez-e a jó megoldás, de az biztos, hogy a mostani magyarországi állapot nagyon áldatlan" - mondta Tarlós István az [origo]-nak.

Katona Kálmán álláspontja

Katona Kálmán, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) főpolgármester-jelöltje a Tarlóséhoz hasonló véleményen van.

"Azon kellene elgondolkodni, hogy felmondjuk-e a New York-i egyezményt, és ezzel rendezetté tegyük azt, amit megakadályozni nem tudunk. A kivitelezhetőbb törvényalkotás azonban már a parlament feladata lesz" - mondta Katona Kálmán.

"Azt senki nem vitatja, hogy a fővárosi önkormányzat is - csakúgy, mint a többi érintett szervezet - évek óta mulasztásos törvénysértésben van ebben a kérdésben" - ismeri el Takács Ilona, az egészségügyi és esélyegyenlőségi főpolgármester-helyettesi iroda jogi referense. Azt azonban megkérdőjelezi, hogy a prostituáltak "illegálisan dolgoznának", mert - mint mondja - "azt, hogy valaki hol folytathat prostitúciót, a törvény tökéletesen szabályozza".

"Amennyiben egy arra jogosult önkormányzat kijelöli a türelmi zónát, akkor ezt a tevékenységet csak ott lehet folytatni, a törvény által meg nem engedett egyéb helyeken nem. Jelenleg egy olyan korlátozás van érvényben, amellyel gyakorlatilag nem élnek az önkormányzatok. A rendszernek nyilván vannak buktatói, de a prostitúciót önmagát lehetetlenné és illegálissá nem teszi" - mondja a referens.

"Nem tudom, hogy van-e olyan fórum, ahol lehetséges mindenkinek az érdekeit és kívánságait figyelembe venni, és egy olyan egységes álláspontot kialakítani, amely mindenkinek megfelel. Azt gondolom, a megoldás az lenne, ha egy, a jelenleginél pontosabb és végrehajthatóbb törvényi szabályozás lépne érvénybe, amit aztán mindenkinek be kell tartani. Valamelyik irányba muszáj elmozdulni, de az irány kijelölése mégiscsak politikai kérdés" - mondja Takács Ilona.

Zavarná, nem zavarná

Az állampolgárok körében a vita mindig is heves indulatokat váltott ki.

A 29 éves Dávidot például különösebben nem zavarná, ha maga a "felkínálkozás" abban a kerületben folyna, ahol ő lakik, de ahhoz ragaszkodna, hogy az csak és kizárólag éjszaka történjen, és az "üzletet" aztán ne ott bonyolítsák a prostituáltak és az "ügyfelek". "Nyilván azért gondolom én ezt így, mert fiatal vagyok és egyedül élek - lehet, hogy ha már lenne egy gyermekem, akkor máshogy gondolkodnék" - mondja.

A 31 éves Zolit nem is annyira az ott álldogáló lányok idegesítenék, hanem inkább az, hogy a prostitúció "a kerületbe csalogatná azokat az embereket", akikkel "nem szívesen futna össze éjszaka, hazafelé tartva".

Az általunk megkérdezett nők - egyaránt fiatalok és idősek - mind úgy nyilatkoztak, hogy "semmilyen körülmények között sem tudnák elfogadni", ha prostituáltak lennének a lakókörnyezetükben..