Meddig ugrál még itt ez a tata?

Vágólapra másolva!
Mindannyian imádtuk Indiana Jonest, sokan szerettük a Terminátort, és egyesek számára még Rambo is szimpatikus figura volt. A nyolcvanas-kilencvenes évek akció- és kalandfilmjei meghatározó élményekkel, szexszimbólumokkal és példaképekkel ajándékoztak meg bennünket, de főhőseik ma már jócskán benne vannak a korban. Viszont úgy tűnik, az egykori csillagok közül sokan nem képesek elfogadni az idő múlását, és ötvenen vagy akár hatvanon túl is ragaszkodnak hozzá, hogy a világnak szüksége van egy újabb bokszolós, titkosügynökös vagy éppen régészprofesszoros filmre, természetesen az ő főszereplésükkel. Cikkünkben leleplezzük az önámító nagypapákat, miközben tisztelgünk is fiatalkori teljesítményeik előtt.
Vágólapra másolva!

Michael Douglas

Kora: 62 lesz szeptemberben

Robbanáspont: Amikor negyvenévesen Jack Coltonként rohangált a kolumbiai őserdőben A smaragd románcá-ban, még simán hittünk neki: hiába panaszkodott, hogy inkább ment volna plasztikai sebésznek, mégiscsak jól állt a kezében a puska és a bozótvágó kés is, amivel lecsapta Joan Wilder cipősarkát, hogy alkalmassá tegye a lábbelit a helyi gengszterek elől való menekülésre. Gond nélkül átugratott a Kisöszvérnek keresztelt rozoga csotrogánnyal a megáradt folyón, és végül megküzdött a krokodillal is, hogy a film zárójelenetében krokodilbőr csizmájával tehesse teljessé (mű)májer imidzsét.

Utórezgések: A Traffic bírája és a Wonder Boys talajvesztett írója is tökéletes szerepválasztás volt a hatodik X felé közeledő Douglas számára, de ő nem bírt magával és menőzési hajlamával (vagy egyszerűen csak nem kapott értékelhető szerepet mostanában), és elvállalta A testőr titkosügynökének megformálását. Az "öreg róka megmutatja, hogy még mindig ő a legtökösebb legény" témáról sokadik bőrt lehúzó darab számos jelenetében a májerségi faktort amúgy is növelő napszemüveg szolgálja Douglas szemráncainak eltakarását, de már ez sem segít - hatvanon túl nem kéne pisztollyal hadonászni, ha nem muszáj.

Kurt Russell

Kora: 55 múlt márciusban

Robbanáspont: Russell egészen kicsi gyerekként debütált a vásznon, de ha úgy vesszük, már első filmszerepe előre vetítette későbbi akciófilmes karrierjét: a '63-as A világkiállításon történt-ben szerepe lényege, hogy jól belerúg Elvis Presley-be. Huszonöt évvel később egy felejthető film felejthetetlen párosát formálták meg Sylvester Stallonéval: a Tango és Cash rivalizáló drogügyi nyomozóit. A kettősből Stallone maga volt a jól fésült precizitás, Russell pedig a szedett-vedett lazaság. Focistafrizurája és lazán lógatott gépfegyvere ugyanúgy hozzátartozott, mint sajátos vallatási módszere: a likvidálására küldött bérgyilkost egy székkel fojtogatva nem tartott soká kiszedni a delikvensből a kívánt információt.

Utórezgések: Már a három évvel ezelőtti Dark Blue-ban is elég löttyedten láthattuk viszont a jó öreg Kurtot mint az utca kegyetlen törvényei szerint dolgozó Los Angeles-i zsarut, de hamarosan itt az új dobás: Tarantino készülő filmjében, a Death Proof-ban sorozatgyilkost alakít majd. Szerencsére rohangásznia és egyéb megerőltető dolgokat művelnie valószínűleg nem nagyon kell, mert simán csak The Slashernek - Kaszabolónak - keresztelt figurája gépkocsis gyilkos, aki járgányával gázolja halálra a kiszemelt szexi csajokat. Amíg nem láttuk, nem ítélkezünk, mert igaz, hogy Tarantino választhatott volna éppen egy néhány tízessel fiatalabb fickót is a szerepre, de hát mégiscsak arról a rendezőről van szó, aki feltámasztotta az elhízott John Travolta karrierjét.


Bruce Willis

Kora: 51 múlt márciusban

Robbanáspont: A '88-as Drágán add az életed egy csapásra világhíressé tette Willist - atlétatrikójával együtt. Kisfiúk egész generációjának jelentett példaképet John McCleane, a kőkemény öklű New York-i zsaru, aki egy toronyház tetején vagy egy repülőgép szárnyába kapaszkodva egyformán könnyen elboldogul a terroristákkal, különösen, ha felesége élete is veszélyben forog. A sokak által a világ legjobb akciófilmjének tartott első részt két további követte, és mondhatjuk, hogy a trilógiával Willis dominálta a kilencvenes évek első felét, már legalábbis ami az akciófilmeket illeti.

Utórezgések: Willis tulajdonképpen egész sokáig jól tartotta magát, a '98-as A kód neve: Merkúr-ban hiába kopaszodott már erősen, dzsekis-rágógumis figurájának még elhittük, hogy le tud futni 100 métert anélkül, hogy kiköpné a tüdejét. Az utóbbi pár évben viszont kölyökképe végleg eltűnt az arcát mélyen szántó barázdák mögött, ami nem is volna baj, ha egyre nagypapásabb megjelenésének megfelelően nagypapás szerepeket vállalna. Ehelyett idén lenyomta a 16 utcá-t, ami még belefért, de jövőre igazi akciószerepben tér vissza, mégpedig a kultikus Drágán add az életed-sorozat legújabb részében. Még ha arról szólna a sztori, hogy az ötvenes éveit taposó McClane átnyergel a bűnüldözés high-tech formáira és speciális kütyükkel szorítja sarokba a rosszfiúkat, esetleg elhinnénk, hogy labdába rúghat, de az alkotók nem késlekedtek leszögezni, hogy semmi ilyesmiről nem lesz szó, a zsaru továbbra is jól bevált öklét fogja használni a nézeteltérések tisztázására.


Harrison Ford

Kora: 64 múlt júliusban

Robbanáspont: A nyolcvanas évek első felében Fordot nem lehetett megállítani, alighogy megérkezett Han Solo, már követte is őt Indiana Jones, majd befutott még Rick Deckard is. Az ütött-kopott kalapjához a végsőkig ragaszkodó Indyről az Elveszett frigyláda fosztogatói-ban azonnal világossá vált, hogy az imádnivaló macsó minden tulajdonságát magában hordozza: simán kibírja, ha egy száguldó teherautó mögött csimpaszkodva a földet súrolva kell utaznia, de igazi erőssége mégsem a puszta izom, hanem az esze - végtére is régészprofesszor - és ügyessége; ostora segítségével szinte minden szorult helyzetből kivágja magát. Meg van róla győződve, hogy tévedhetetlen, és majdnem az is, a nőket pedig jellegzetes laza félmosolyával veszi le a lábukról.

Utórezgések: Spielberg és csapata évek óta ígérgeti, hogy előrukkol az Indiana Jones-trilógiát kvadrológiává bővítő negyedik résszel, de ahogy az idő telik, ez egyre inkább fenyegetésnek hangzik. Ford tíz éve még eladta volna magát Indyként, de nézzünk rá mostanában: hát nem volt szánalmas már az Indy menőségének csak kis töredékét megkövetelő szerepben is a Tűzfal-ban? A világért sem arra célzunk, hogy szeretnénk, ha Johnny Depp öltené magára az Indy-kosztümöt, Ford pedig a papáját alakítaná - szerintünk egyszerűen el kellene felejteni ezt a halálra ítélt tervet. (Bár ez nem olyan extrém ötlet, végül is Depp már amúgy is nagyjából úgy fest, mint Indy, leszámítva persze lila szemüvegét.)


Sylvester Stallone

Kora: júliusban ünnepelte a 60. szülinapját

Robbanáspont: Nehéz lenne eldönteni, hogy Sly Rockyként vagy Rambóként tett szert nagyobb népszerűségre, de nekünk először a félelmetesen kigyúrt, hajpántos, gépfegyveres vietnami veterán ugrik be, ha Stallone nevét halljuk. Rambo főképp azért különleges, mert kirí a többi akcióhős közül azzal, hogy korántsem egyértelműen pozitív figura, hanem a háború szörnyűségeibe beleroppant, instabil pasas, aki nem képes visszailleszkedni a társadalomba. Persze Hollywood gondoskodott róla, hogy ne érjen szomorú véget a története, és az első részt követő két filmben legyen alkalma megmenteni Amerikát.

Utórezgések: Talán Stallone maga sem tudja eldönteni, hogy Rockyt vagy Rambót szereti-e jobban, mert a bokszoló és a veterán katona figuráját is előásta idén. Rockyt utoljára '90-ben láttuk, de úgy tűnik, még mindig formában van, mert a decemberben mozikba kerülő hatodik részben a rég visszavonult bokszoló ismét ringbe száll. Persze Rambo sem akar lemaradni, és ő is előmerészkedik az odújából: elrabolt lányát próbálja majd visszaszerezni a tavasszal érkező negyedik Rambo-filmben. Reméljük, a régi bokszkesztyű és a hajpánt még ott porosodik valahol a gardrób mélyén, és, hogy az eddig tízszeres Arany Málna-nyertes Sly nem jön majd zavarba, ha hatvanévesen ismét megkapja a legrosszabb alakításnak járó "elismerést".


Arnold Schwarzenegger

Kora: jövő nyáron tölti be a hatvanat

Robbanáspont: Stallone és Schwarzenegger közül választani olyan, mint a Coca-Cola és a Pepsi között dönteni: nagyon hasonlítanak egymásra, de ha az ember elköteleződik az egyik mellett, már nemigen változtatja meg a véleményét. Svarcinak sosem kellett szomszédba mennie a májerségért, hiába tökéletesen kifejezéstelen az arca, jó pár ikonikus figurát megformált, melyek közül persze a Terminátor viszi a prímet. A jövőből érkezett robot főszereplésével készült film látványos képi megoldásaival és izgalmas sztorijával még akciófilm-allergiás nőknek is tetszik, no persze részben amiatt is, hogy az elsőt is felülmúló második filmben kiderül, a Terminátor apának sem lenne utolsó.

Utórezgések: Svarcinak tulajdonképpen szerencséje volt a 2003-as Terminátor 3-mal: igaz, hogy a film bűn rossz volt, de köszönhetően baltával faragott arcberendezésének és annak, hogy a jelenetek többségében amúgy is félig digitálisan elmaszkírozva szerepelt, a kora nem látszott meg rajta igazán. Még jó, hogy az utóbbi időben lekötötte politikai pályájának kibontakoztatása, így nem volt ideje rá, hogy a vásznon hozza magát nevetséges helyzetbe. Mindazonáltal a robotembert még nem küldhetjük nyugdíjba megkönnyebbült sóhajjal, mert úgy tűnik, Andy Vajnáék komolyan gondolják a Terminátor 4-et - igaz, Svarci a tervek szerint csak egy kisebb szerepet alakít majd benne -, sőt, a '94-es Két tűz között folytatása is szóba került már.


Steven Seagal

Kora: ötvenöt éves volt áprilisban

Robbanáspont: A lófarkas aikidómester manapság maximum a kocsiját moshatná le az összeállításunkban szereplő többi sztárnak, de bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kilencvenes évek elején volt egy időszak, amikor még vetítettek Steven Seagal-filmeket a mozik. Nico című debütálása leginkább arról emlékezetes, hogy szó nélkül agyonlelő benne egy embert, pedig az csak kérdez meg tőle, hogy "Te meg mit akarsz itt, madár?" Tanulság: sose szólítsuk Steven Seagalt madárnak. A következő néhány opuszában tökéletesre csiszolta a szúros szemmel néző, megingathatatlan, sebezhetetlen és mindig nagyon kemény férfi figuráját. Először jött az Ölve vagy halva (ebben kómába esik nyolc évre), aztán a Halálra jelölve (ebből semmi nem jut az eszünkbe), majd a Törvényre törve (itt egy puskalövéssel térdből leszakította egy gazfickó lábát). Ezekben az alkotásokban két arckifejezést vesz fel a magát reinkarnálódott buddhista lámának tartó művész: A) mintha egy nagyon bonyolult matekpéldát próbálna megoldani, B) mintha valami odaégett volna a sütőben. Legnagyobb sikerét az 1992-es Úszó erőd-del aratta, de abból is inkább a tortából kimászó félmeztelen Erika Eleniak és bőrdzsekiben őrültködő Tommy Lee Jones maradt meg emlékezetünkben.

Utórezgések: Ahogy az lenni szokott, Seagal is a nagy kasszasiker után egy nevetséges személyes projektre vesztegette el a producerek jóindulatát. Ez volt az Alaszkában játszódó Lángoló jég című pszeudomisztikus öko-baromság, amit írt, rendezett és természetesen főszerepelt is. Az 50 milliót kóstáló opusz hatalmasat bukott, Seagal kénytelen volt vonatra szállítani az Úszó erőd karatézó szakácsfiguráját. A Száguldó erőd minőségileg körülbelül úgy viszonyult az eredetihez, mint a Féktelenül 2 az első részhez. Ezután már egyértelmű hanyatlásról beszélhetünk, néhány relatíve népszerű filmjét (Tisztítótűz, Sebhelyek) sem miatta, hanem inkább annak ellenére nézte meg a közönség, hogy feltűnt bennük. Három éve már mozikban sem mutatják be a filmjeit, visszaszorult az "egyből videón megjelenő" akciósztárok gettójába. Harcművészeti mozgékonysága felett is eljárt az idő, az utolsó jó pár filmjében hadonászását már szinte csak kizárólag mell fölött veszi a kamera, a rugdalózást már nem erőlteti, mióta óriásira nőtt a segge. A filmművészeti kiégés után a zeneiparban keresi a menekülési útvonalat, Thunderbox nevű bluesbandájával két albumot is megjelentetett, rendszeresen turnéznak, legközelebb szeptember 13-án a párizsi L'Olympiában csápolhatnak neki azon rajongói, akik bevállalják a 80 és 128 euró közötti jegyárat.

Kikapcsolódásképpen hallgasd meg a Talk To My Ass (Magyarázz a seggemnek!) című felvételt Steven Seagal 2006-os Mojo Priest című lemezéről!

Bujdosó Bori feat. Varga Ferenc