Trichet optimista, de inflációtól tart

Vágólapra másolva!
Javuló növekedési eredményekről számolt be sajtótájékoztatóján Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Trichet szerint ugyanakkor aggodalomra adhat okot a magas olajárak miatt fenyegető infláció. A jegybankelnök elmondta: az Európai Központi Bank változatlanul, 2,5 százalékon hagyta az irányadó alapkamatot. A Bank of England (BoE) is változatlanul hagyta az irányadó kamat szintjét, megfelelően a szakértői várakozásoknak.
Vágólapra másolva!

Az Európai Központi Bank elnöke szerint bizakodásra adnak okot az utóbbi hónapok növekedési adatai. Jean-Claude Trichet szerint az utóbbi hónapokban az eurózóna gazdaságát az export és a beruházások húzták, ugyanakkor erősödni látszik a 2005 utolsó negyedévében még meglehetősen lagymatag lakossági fogyasztás is.

Trichet elmondta: az EKB igazgatótanácsa egyhangúlag döntött arról, hogy a kamatszint 2,5 százalékos maradjon a monetáris unióban. Trichet már az elmúlt hónapban utalt arra, hogy inkább egy júniusi kamatemelést támogatna. Az EKB elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul is, a kamatemelés nem előre eldöntött tény, az igazgatótanács a legfrissebb adatok ismeretében dönt majd az alapkamat megváltoztatásáról.

Jena-Claude Trichet szerint az infláció az év végéig megmarad a két százalék fölötti sávban. Trichet úgy vélte, a legnagyobb inflációs veszély jelenleg az olajár emelkedésében rejlik. A jegybankelnök elmondta: most az a legfontosabb, hogy megakadályozzák a magas olajár átszivárgását más szektorokba. Trichet szerint eddig sikerült megakadályozni, hogy az olaj körüli bizonytalanságok felnyomják a fogyasztói árakat. Trichet elmondta: az olajárak hosszabb távon a béreket is befolyásolhatják. Az eurózónában ugyanakkor növekszik a kihelyezett hitelek száma: hosszú távon ez is veszélyeztetheti az árstabilitást.

A jegybankelnök ismételten felhívta a kormányok figyelmét a fiskális fegyelem betartására, és strukturális reformokat sürgetett az eurózóna országaiban - Trichet szerint a reformok jelentősen növelnék a monetáris unió iránti pénzügyi bizalmat. "Változtassák a reformterveket valódi tettekké" - sürgette a monetáris unió országait Jean Claude-Trichet.

Változatlan a kamatszint

Az EKB a jelenlegi 2,5 százalékon hagyta az irányadó kamat szintjét. A BoE hitelek ára pedig már kilencedik hónapja változatlanul 4,5 százalékon van. Az EKB a várakozások szerint kivárja az első negyedév teljesítményét jelző GDP adatokat, mielőtt - várhatóan júniusban - a kamatok 2,75 százalékra történő emeléséről határoz majd. Az eurózóna gazdasága élénkülőben van, az üzleti hangulatindex öt éves csúcsot állított fel, az olajárak viszont hordónként 6 dollárra drágultak az EKB legutóbbi kamatdöntő tanácskozása óta.

Az eurózónában áprilisban 2,4 százalékos drágulást mértek, ami meghaladja az irányadónak tekintett 2 százalék alatti mértéket. Az EKB igazgatótanácsának tagjai a múlt hónapban azt közölték, hogy többszöri kamatdrágítást is szükségesnek tartanak az idén, összhangban a piaci várakozásokkal, amelyekben az év végére legalább 3 százalékos kamatszint elérése szerepel. Hogy ezt - a legutóbbi decemberi és márciusi negyed százalékpontos emeléssel azonos mértékű drágítással érik el, vagy - mint egyesek mondják - fél százalékponttal emelnek egyelőre, nyitott kérdés. Fél százalékpontos kamatemelést mindenesetre az EKB legutóbb hat évvel ezelőtt hajtott végre.

A briteknél az infláció növekedhet

A BoE legutóbb tavaly augusztusban szállította le az akkori 4,75 százalékról a refinanszírozási kamatlábat. Az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy a kamatszint nem változik az év hátralévő részében sem. A bérek oldaláról jelenleg nem tapasztalható inflációs nyomás, ezért a brit Pénzpolitikai Tanács (MPC) nem is tett utalást a közelmúltban a újrafinanszírozási kamatláb közeljövőben történő esetleges emelésére.

A munkaerőpiaci feszültségek enyhülni látszanak - 2 és fél éves csúcson van a munkanélküliség -, nem tapasztalható annak jele, hogy a magas energiaárak a bérek emelkedése irányába hatnának.

A brit gazdaság az első negyedévben 0,6 százalékkal bővült, amit megfelelő üteműnek és kiegyensúlyozottnak tartanak, mivel a feldolgozóipar teljesítménye meghaladta a szolgáltatásokét, és az ipari megrendelések alakulásáról 2004 júliusa óta közölt legjobb adatok is további tartós növekedést vetítenek előre. A kiskereskedelmi adatok is a fogyasztói kereslet élénkülését jelzik.

Bővül viszont annak a kisebbségnek a tábora, amely úgy látja, hogy a hitelek ára a következő kamatdöntéskor drágulni, nem pedig mérséklődni fog. Ennek oka, hogy a BoE ezzel lépést tudna tartani az Európai Központi Bankkal és a Federal Reserve-vel.

A rekordmagasságba szökő olajárak azt valószínűsítik, hogy a márciusban mért 1,8 százalékos infláció hamarosan tartósan az MPC által irányadónak tekintett 2 százalék fölé kúszik. A kamatcsökkentést ellenzők táborát erősítik a tavaly augusztusi hitelenyhítéskor szerzett tapasztalatok is. Ezt követően ugyanis a hitelpiac túlságosan is megélénkült, a lakosság jelzáloghitel állománya túl nagy mértékben duzzadt fel.