Vágólapra másolva!
Nyilvánosságra hozta a kormány a konvergenciaprogram vitaanyagának végleges változatát, amelyet a jövő héten bocsátanak társadalmi vitára. A pénteken délután nyilvánosságra hozott anyag egy kicsit visszafogottabnak vázolta az államadósság növekedését, azonban a főbb kerestámok megegyeznek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által korábban nyilvánosságra hozottakkal. A konvergenciafolyamat két legnehezebb éve továbbra is 2007-2008 lesz.  
Vágólapra másolva!

Jövőre 6,2 százalékra nő az infláció, 71 százalékra az államadósság


Pénteken délután felkerült a Pénzügyminisztérium honlapjára a kormány végleges konvergenciaterv-javaslata, amelyet hivatalosan hátfőn vitatnak majd meg az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. A programban található makroadatok lényegében megegyeznek a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bemutatott változattal, lényegesebb eltérés csak az államadóssági adatok közt van.

A programban lévő adatok alapján - ahogy azt Veres János pénzügyminiszter a mai napon már elmondta - legkorábban 2007-2009 között kezdheti el az ország az euró bevezetéséhez szükséges ERM II átváltási mechanizmust, és legkorábban 2011-2013 között cserélhetjük le a forintot a közös valutára.

A gazdasági növekedésben, illetve a GDP alakulásában meghatározó belföldi kereslet 2007-2008-ban alig változik: jövőre 0,2 százalékos visszaesés, 2008-ban 0,5 százalékos emelkedés várható a tervezet szerint.

Ezen belül a háztartások fogyasztása a program szerint jövőre 0,9 százalékkal csökken, 2008-ban szinten marad, és csak 2009-ben emelkedik 1,5 százalékkal. A közösségi fogyasztás 2007-ben 1,7 százalékkal, 2008-ban pedig 4,6 százalékkal marad el a bázisév adatától, 2009-ben már 1,1 százalékos növekedés várható.

A beruházások növekedésében jövőre 2,1 százalékos, 2008-ban 3,7 százalékos, 2009-ben 7,0 százalékos ütemet prognosztizál a kormány.

Az alacsonyabb belföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi, így a korábbi éveket jellemző 10 százalék körüli exportnövekedés tartós maradhat. Ugyanakkor a gazdaság import felhasználása a belső kereslet lassulásának köszönhetően az exporténál jóval alacsonyabb ütemben növekszik, jövőre 8,5 százalékkal, 2008-ban 8 százalékkal - áll a konvergenciaprogram vitaanyagában.


Javul az államháztartás egyensúlya, de nő az infláció

A pénteken délután nyilvánosságra hozott vitaanyag megjegyzi, hogy az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések hatására 2007-ben 6,2 százalékra nő az infláció mértéke, ám 2008-ra ismét közel kerülhet (3,3 százalék körül alakul) a középtávú célhoz.

Hozzáteszi, hogy a célt a jegybank és a kormány az ERM II árfolyamrendszerbe belépéskor - amennyiben az inflációs kritérium teljesítése azt szükségessé teszi - felülvizsgálja.

Az ERM II-be való belépés szükséges előfeltételének nevezik a vitaanyagban a költségvetési politika hitelességének helyreállítását, amit az árfolyamingadozás jelentős mérséklődése, valamint a forint- és devizahozamok közötti különbözet tartós mérséklődése jelez.


Százmilliárdokat spórolnak az egészségügyön

Az egészségügyet illetően a kormányzati cél az Egészségbiztosítási Alap GDP arányos kiadásainak 0,9 százalékpontos csökkentése 2006 és 2009 között, a méretgazdaságosság kialakítása és a költséghatékonyság javítása.

A szükséges jogszabályokat még az idén meghozzák, kivéve a több-biztosítós piac esetleges létrehozásáról szóló törvényt. A kormány mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történő esetleges megnyitását.

A biztosítási jelleg megerősítéseként az egészségügyi szolgáltatásokat csak járulék megfizetése mellett lehet igénybe venni, illetve erre való jogosultság alapján. Kivételt jelent ez alól a mentés, a sürgősségi, az anya- és csecsemővédelmi, valamint járványügyi szolgáltatás.

Az ellátás magasabb szintjének igénybevételéhez alsóbb szinten kiadott beutaló kell majd. Megszüntetik a kihasználatlan, vagy ésszerűtlenül hasznosított fekvőbeteg-kapacitásokat, vagy átalakítják azokat.

Megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) eddigi szerződéskötési kötelezettsége, a szolgáltatóknak versenyezniük kell a társadalombiztosítási finanszírozás elnyeréséért. Az OEP csak a szükséges mértékben vásárol szolgáltatást a jövőben.

Átalakítják a szolgáltatók, jellemzően kórházak működésének jogi és finanszírozási kereteit, lehetővé téve az átláthatóbb könyvelést és eredmény-kimutatást. Létrehozzák az egészségbiztosítási felügyeletet. Kistérségi szinten összehangolják a háziorvosi ellátást.

Az évi több mint 300 milliárd forint gyógyszerár-támogatás emelkedésének megállítására zárt és automatizált on-line ellenőrzési rendszert hoznak létre a gyógyszerfelírási szabályok és a vénykiváltás szigorú betartatása érdekében. A kórházból távozó beteget jellemzően generikus készítmény szedésére kell majd beállítani. A háziorvosoknak egyéni gyógyszerrendelési kerete lesz. Szigorítják a támogatott gyógyszerkörben maradás feltételeit.

A nem vényköteles gyógyszerek értékesítése széles körűvé válik, és a mai fix ár helyett, bevezetik a maximált árat. Ugyanakkor fokozatosan szabaddá válik a patikaalapítás a mai monopol jellegű korlátozás helyett.


21 ezer közalkalmazottat bocsátanak el két év alatt << 3/6. oldal >>

A közszféra intézményrendszerének átalakítása és a létszámcsökkentés hatására a működési kiadások e területen a GDP jelenlegi 18,4 százalékáról 15,2 százalékra mérséklődnek 2009-re. A vitaanyag szerint a kormány már rövid távon csökkentené a központi igazgatásban foglalkoztatottak létszámát.

"A közel 200 költségvetési szervet érintő átszervezés a létszám 10 százalékos csökkenését eredményezi". A foglalkoztatottak száma 2006-2007-ben 21 ezer fővel mérséklődik - áll a vitaanyagban.

A kormány ugyanakkor nemcsak a központi igazgatásban, hanem az önkormányzati szférában is létszámcsökkentést tartana indokoltnak. Ezért "ösztönzőkkel elindítja a (...) szükséges létszámcsökkentést". A dokumentum a létszámcsökkentést ösztönző lépések között példaként a kötelező óraszám emelését említi a közoktatás területén.

A kormány az önkormányzati társulások pénzügyi ösztönzésével segítené elő a megtakarítást a közigazgatási, a szociális és intézmény-fenntartási feladatok esetében. "A helyi önkormányzatok kistérségi és regionális együttműködését, feladataik kisebb létszámmal, kisebb költséggel és nagyobb hatékonysággal történő ellátását pénzügyi eszközökkel ösztönzi a kormány" - áll a dokumentumban. A közszférában már jövőre megtörténne a teljesítményösztönzésre való áttérés, ez egyben rugalmasabb bérszabályozást jelentene a vitaanyag írói szerint.

Tandíj 2008-tól

Vége az ingyenes felsőoktatásnak, az anyagban a tandíjról, valamint arról is szó esik, hogy az önkormányzatok a felsőoktatási intézmények fenntartójaként is szerephez jussanak.

A program szorgalmazza a társulások további kialakítását, 2008. augusztus 31-ig az intézményfenntartóknak a nyolc évfolyamnál kevesebb osztállyal működő általános iskolát nem önálló, hanem társintézményként kell működtetniük.

A tervezet szerint új szabályozással ösztönöznék az intézményeket több közoktatási feladat ellátására. Ezáltal hatékonyabban lehet a meglévő munkaerőt kihasználni, csökkenteni lehet az önálló intézmények számát. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket beépítenék az iskolai tanórai foglalkozások keretébe.

A pedagógusoknak 2006. szeptember 1-től a a tanítással le nem kötött időkeret terhére a kötelező óraszámon felül további két foglalkozási óra megtartását kell vállalniua munkaköri feladatként, külön díjazás kifizetése nélkül. 2007. szeptember 1-től pedig a pedagógusok kötelező óraszáma két órával megemelkedik.

A reform keretében a hallgatói teljesítmény alapján lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés között. A 2007-től bevezetett tandíjat a hallgatóknak első ízben 2008-tól kell megfizetniük az államilag finanszírozott felsőoktatásban. A képzési szerkezet és a finanszírozás a bolognai folyamat kibontakozásához igazodóan alakul át, ehhez új felsőoktatási finanszírozási konstrukciót dolgoznak ki.

Megtörténik a párhuzamos képzési formák szűkítése, felszámolása, csökken és szerkezetileg módosul az államilag finanszírozott képzésben részesülő hallgatók létszáma.

A támogatási normatívák az új létszámhoz és a költségvetési keretekhez igazodnak, és kiszámíthatóvá válnak a szabályozási és finanszírozási keretek - áll a vitaanyagban.


Korkedvezményes nyugdíj csak saját költségre

A konvergenciaprogram vitaanyaga szerint önálló szolgáltatási ággá válik a rokkantellátás, míg a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás pénzügyi terheit az érintettek viselik. A kormány folytatni kívánja az 1997-ben megkezdett nyugdíjreformot. Az erre vonatkozó részletes döntéseket még az idén meghozzák - áll a vitaanyagban.

A vitaanyag megállapítja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya folyamatosan emelkedni fog, és az előrejelzések szerint 2050-re elérheti a GDP 3,9 százalékát. A 2007-től három százalékponttal emelkedő munkáltatói nyugdíjjárulékból származó többletbevétel a GDP-hez viszonyítva 0,7 százalékponttal csökkenti az alap hiányát. A törvényi szabályozás alapján a nyugdíjbiztosító hiányát a központi költségvetés fizeti meg.

A nyugdíjellátás indexálása 50 százalékban a bérnövekedés, 50 százalékban az infláció alapján történik. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, amit 1997-ben hirdetettek meg, 2009-ig folytatódik, és a nyugdíj kiszámításánál évről évre hosszabb időszak kereseteit veszik figyelembe. A vitaanyag szerint 2009-től lényegesen szigorodnak az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének feltételei. Ugyanakkor erősödnek a rendszerben a továbbdolgozásra ösztönző elemek. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedések törvényalkotási tevékenységét 2007-ben tervezik elvégezni, tehát az intézkedések csak ezt követően léphetnek hatályba.

A jelenleg 62 évet jelentő törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjba csak új feltételekkel lehet menni: az ebből adódó pénzügyi terheket - a biztosításmatematikai kalkuláció alapján - az érintettek viselik. Az intézkedések között szerepel az, hogy a korkedvezményre 2007-től már csak az új szabályok szerint lehet jogosultságot szerezni, mégpedig a nyugdíjalapot nem terhelő módon. A korhatár előtti nyugdíjat kedvezményként kezelik, ezért emellett kereső tevékenységet nem lehet majd folytatni. A korhatár utáni nyugdíjasok foglalkoztatása esetén pedig az adó- és járulékterheket meg kell fizetni.

A rokkantellátások kikerülnek az egészségügyi- és a nyugdíjrendszerből: önálló szolgáltatási ággá válnak. A részleges munkaképesség-csökkenést szenvedettek jelenlegi ellátása átmeneti járadékká válik azért, hogy megfelelő rehabilitációval érdekeltté váljanak a munkaerőpiacra való visszatérésben. Megváltoznak a csökkent munkaképesség megállapításának és ellenőrzésének szabályai is, hogy kizárják a ma széles körben előforduló visszaéléseket. A vitaanyag szerint a jelenlegi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatához új ellenőrzési módszereket alakítanak ki és a felülvizsgálati intézményrendszert függetlenítik az egészségügytől.

A vitaanyag a változtatások szükségességét többek között azzal indokolja, hogy 2050-re a munkaképes korúakhoz viszonyítva 59,2 százalék lesz a nyugdíjkorhatár (62 év) felettiek aránya, a 2004. évi 28,6 százalékkal szemben. Az 1997-ben bevezetett tőkefedezeti (magánnyugdíj-pénztári) rendszer bevezetésének hatása a kiadásokra csak 2020-tól lesz számottevő.


Átszabott ártámogatások << 6/6. oldal

Az aktualizált konvergencia program vitaanyaga szerint átalakul az ártámogatás rendszere: a gáz-, a gyógyszer és a tömegközlekedés területén. Az átalakítás szükségességét a kormány azzal indokolja, hogy az árakon keresztül nyújtott támogatások túlnyomó többsége igazságtalan támogatási arányokat alakít ki: a támogatásból az kap többet, akinek nagyobb a fogyasztása.

A vitaanyag kiemeli, hogy az egyensúly helyreállításának időszakában is szükség van egyes területeken az állami kiadások növelésére. A törvénynek megfelelően emelkednek a nyugdíjkiadások, a családtámogatások és a szociális segélyek. Összességében a pénzbeni társadalmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya 2008-ig 15,5 százalékról 15,6 százalékra emelkedik, utána pedig - a gyorsuló növekedés nyomán nominálisan nagyobb GDP arányában néhány százalékpontos mérséklődésre lehet számítani.

A gázár-támogatás jelenlegi rendszerét 2006-2007-ben fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászorulók és a nagycsaládosok célzott szociális támogatása. A szociális alapú támogatási rendszerben mintegy 1,2 millió család terheit mérséklik a bányajáradékból és költségvetési forrásból. A világpiaci áraknál alacsonyabb hazai kitermelési költségek miatt kivetett bányajáradék évi 70-80 milliárd forint, ehhez járul 10-30 milliárd forint költségvetési támogatás.

A gyógyszerártámogatásra fordított kiadások növekedését a generikus program folytatásával, a támogatási rendszer korszerűsítésével és a támogatott gyógyszerek iránti indokolatlan kereslet visszaszorításával kívánják megállítani. Átalakul a tömegközlekedésben is a támogatás. A vasút reformjával az állam a szolgáltatás tényleges költségeihez igazítja a támogatás összegét, és ezzel hosszú távon önfinanszírozóvá teszi a vasúti személyszállítást. Az idei évtől a fővárosi tömegközlekedés támogatása elismeri a valós költségeket, de korlátozza a jövőbeni támogatási igényeket.