Vágólapra másolva!
Ilyenkor ősszel, ha München nevét hallja az ember, rögtön a híres sörfesztivál, az Oktoberfest jut az eszébe.
Vágólapra másolva!

Pedig Münchenbe akkor is érdemes ellátogatni, ha nem szeretjük az aranyló nedűt.

A várost Oroszlán Henrik alapította 1158-ban, a 13. század elejétől kezdve a Wittelsbach dinasztia székhelye, később a 30 éves háború idején Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta. 1806-ban a várost hivatalosan is Bajorország fővárosává választották. Az 1800-as évek második negyedétől kezdve München fokozatosan a kultúra és művészet központjává válik és a város kiemelkedő szerepet játszott a 19-20. századi német festészet fejlődésében.

Az első világháborút követően politikai bizonytalanságban élt a város, majd 1918-ban kikiáltották a független Bajor Köztársaságot. 1923-ban egy, az egész század történelmét meghatározó esemény történt Münchenben, a náci mozgalom - élén Adolf Hitlerrel - első látványos megnyilvánulásaként sikertelen puccsot hajtott végre a bajor kormány ellen. Ez volt a híres sörpuccs. A kudarc ellenére Hitler mégis Münchent tette meg a náci párt központjának, 1933-as hatalomra jutását követően pedig - más német városokhoz hasonlóan - Münchenben is elindult a háborús készülődés. A második világháborúban a várost jelentős károk érték és 1944-ben München sem úszhatta meg a szövetségesek bombatámadásait, amelyek gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé.

Hogy aztán alig tíz éven belül újjáépítve és megszépülve ismét elindulhasson a gazdasági és kulturális fejlődés. A német mentalitásnak is köszönhetően hamar talpra állt a város és a mai Münchenben már csak a háború emlékművei emlékeztetnek a néhai pusztításra.

Séta a városban

München városképét nem szerencsére nem csúfítják el a frankfurtiakhoz hasonló felhőkarcolók. Ennek egészen egyszerű oka van, egy régi rendelet szerint Münchenben olyan magasra építhetik a házakat, amekkora a mindenkori tűzoltóautó létrájának magassága. Ezért a müncheni látképet templomtornyok uralják.

Érdemes a csavargást a Königsplatz-on kezdeni. A téren rengeteg múzeum van. Északon a Glyphotek épületében görög és római szobrokat láthatunk, a déli részén álló Antikensammlungban vázákat, ékszereket, és egyéb csecsebecséket állítottak ki. Női turisták nagyon élvezni fogják. Ezeken kívül a közelben találjuk a három Pinakotheket, a müncheni nagy képtárakat. A 19. században épült Alte Pinakothekben az egyik legjelentősebb európai gyűjteményt találjuk, amelyben az európai festészettörténetet a kezdetektől a 18. század közepéig követhetjük nyomon a németalföldi, német, olasz, francia, spanyol, flamand festők művein keresztül. Botticelli, Giorgione, Tintoretto, Dürer, Raffaello, Leonardo da Vinci, Rembrandt is megmutatja, hogy hogyan kell az ecsetet kezelni. A Neue Pinakothek az Alte Pinakothekkel szemben található. A 18. század második felétől a 20. század kezdetéig az európai, elsősorban német festészetet és szobrászatot mutatja be. Itt láthatjuk többek között Van Gogh, Manet és Goya műveit is. A Pinakothek der Moderne pedig a kortárs rajz, grafika és design művészetnek ad otthont.

A Münchenben járó, magára valamit is adó férfiember nem hagyhatja ki a híres BMW gyár és múzeum meglátogatását. A látványos kiállításon bemutatják az autógyártás történetét és megismerkedhetünk Bajorország büszkeségének teljes történelmével is, sőt, csekély 3 eurós belépő fejében még akár be is ülhetünk egy-két gépcsodába. Persze utána számolnunk kell azzal, hogy amíg élünk ilyen autóra fogunk hajtani.

Inkább menjünk tovább, mondjuk az Angolkertbe. Ez Németország legnagyobb városi parkja, a Kínai Torony a nagy sörkertjével, a Japán Teaházzal, tóval, hangulatos sétányokkal. A parkban számos múzeum várja a látogatókat, ezért akár egy teljes nap is eltölthető itt.

München említése kapcsán nem mehetünk el a sörgyártás és a sör ünnepei mellett. A sörfőzés hagyománya mintegy 600 évre tekint vissza a városban, és a sörfőzés ma is meghatározza a város gasztronómiáját. A müncheniek az 1516-ös sörtisztasági törvény óta felettébb büszkék a termékeikre.

Az év az "első sör-ünnepével" a márciusi Starkbierzeit-tal kezdődik, ami az 5-10 százalék közti alkoholtartalmú fajták ünnepe. Majd májusban a Maybock, nyáron pedig a Biergartenzeit következik. Az ünnepek csúcsa az Oktoberfest, és az év végét az ünnepi sörfajtával, a Festbockkal zárják. A sört egyliteres korsókban terítik, sóspereccel (Brezen), retekkel (!) (Radi) és sült marhahúsos baconnel (Leberkäs) adják. Arra azért vigyáznak, hogy ezen étkek jó sósak legyenek, hogy jól csússzon rá a bajor sör.

A hatalmas sátrakban százak ücsörögnek és vedelnek (ez a helyes kifejezés), miközben széles csípőjű nénikék szaladgálnak 8-10 (literes!) korsóval. Fantasztikus technikájuknak és gyorsaságuknak köszönhetően senki sem szomjazik egy percnél tovább. A fesztivált Theresa korona hercegnő és Ludwig korona herceg (későbbi I. Ludwig Király) egybekelésének napjától datálják. Az ifjú pár 1810. október 12-én házasodott össze és ezen a napon meghívták az egész város polgárságát egy lóversenyre. Azóta ez az ünnep a város egyik fő attrakciója, igaz manapság már leginkább szeptember végén kezdődik. Tavaly 62 000 hektoliter sör fogyott, ami nagyjából egy átlag város egy évi produktuma.