Építészt, rendpártit küldhetnek Demszky ellen

Vágólapra másolva!
Négy lehetséges főpolgármester-jelöltet nevezett meg szerda este a fővárosi Fidesz. Cselovszki Zoltán építész, a Fidesz Budapest-programjának kidolgozója mellett Fónagy János, volt közlekedési miniszter neve is felmerült. A harmadik aspiráns, a fővárosi ősfideszes Tirts Tamás, akit az utóbbi időben háttérbe szorítottak. Az egyetlen független jelölt Tarlós István, a rendpárti III. kerületi polgármester.
Vágólapra másolva!

Cselovszki, a városvédő

Cselovszki Zoltán, az egyik lehetséges fideszes főpolgármester-jelölt 1990 és 1998 között fővárosi fideszes képviselő volt, majd a politikai pályát elhagyva, hivatalnok lett. Az Orbán-kormány alatt nevezték ki az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve annak jogutódja, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökévé. Később a Fidesz háttérintézményének, az Új Budapest Központnak a vezetője lett, a mostani parlamenti választásokon pedig képviselőjelölt volt, igaz, csak szimbolikusnak tekinthető jelöltsége, mivel a fidesz budapesti listáján a 76., biztosan nem befutó helyet kapta.

Esélyeit növelheti, hogy irányítása alatt dolgozták ki a választásokra a Fidesz Budapest-programját, így konkrét városfejlesztési elképzeléseit már megismerhette a nyilvánosság is. Ráadásul, a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat által kiírt, Budapest szíve építészeti pályázaton (ebben a városközpont átalakítására lehetett terveket beadni) harmadik díjat nyert az általa is jegyzett pályázat, így a fideszes aspiráns ötmillió forintos jutalmat kapott a fővárostól. A díjazott pályázatban a jelenlegi, vagyis a régi Városháza épületét szállodává és sörözővé alakítanák.

A Budapest-programról korábban azt mondta, ebben lényegében újraegyesítenék a fővárost. Ehhez négy új hidat terveznek: 2010-ig megépítenék az M0-ás északi hídját, valamint megkezdenék az aquincumi és az albertfalvai híd megvalósítását, de a programban szerepel egy gyaloghíd megépítése is. Emellett meghosszabbítanák a négyes metrót Budaörsig, ezt követően pedig azonnal megkezdenék az ötös metró építését a ráckevei és a szentendrei HÉV-vonalak földalatti összekötésével. A tervben szerepel az is, hogy meghosszabbítanák a Duna-korzót, korlátoznák a forgalmat a Belvárosban.

Bár választott tisztséget nem tölt be, 2004-ben egy számára kellemetlen ügybe keveredett. Az Index akkori információi szerint méltányossági alapon, havi 50 ezer forintért bérelhetett egy 91 négyzetméteres, Október 6. utcai belvárosi lakást, úgy, hogy közben az önkormányzati bérlakásra rajta kívül hárman pályáztak, köztük egy négyfős, akkor lakás nélküli család is. Cselovszki 2004-ben arra hivatkozva kért méltányossági elbírálást, hogy "bár nem rendelkezik közszolgálati jogviszonnyal, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt.-ben pozíciójánál fogva napi munkavégzés köti Budapest Belvárosához". "Vidéki lakásom nem teszi lehetővé számomra, hogy sürgős esetben azonnal a kerületbe siessek" - fogalmazott a polgármesterhez intézett kérelmében. Cselovszki akkor az Indexnek elismerte, hogy kérelmezte a szóban forgó ingatlan bérlési lehetőségét, de fogalma sem volt arról, hogy kinek volt még hasonló igénye. Megjegyezte: nem lenne pénze arra, hogy "a piaci áron" béreljen egy ilyen lakást.

Tarlós, a rendpárti

A négy esélyes jelölt közül az egyetlen, aki nem fideszes, Tarlós István, aki a rendszerváltás óta Óbuda polgármestere. Tarlós először SZDSZ-színekben nyert, később azonban elhagyta a pártot és 1994 óta függetlenként tudott nyerni, a jobboldal támogatásával. Bár Tarlós az országos politikai életben eddig nem vett részt, mégis hírnevet szerzett magának 2001 nyarán azzal, hogy betiltotta a Pepsi Sziget rendezvényen a melegekkel kapcsolatos felvilágosító programokat tervező szivárványsátort.

A kerületben töretlen a népszerűsége, több helyi ügyben szembeszállt nagyvállalatokkal is: egy útépítés kapcsán az Auchannal, máskor a szerinte félreérthető plakátok miatt a TV2-vel volt vitája. Megrendszabályozta a felelőtlen kutyatartókat és a közterületen italozókat is. A forrásmegosztás kapcsán korábban Demszkyvel is kemény vitákat folytatott. A jobboldal által támogatott polgármester politikai érzékére jellemző, hogy bár az MSZP és az SZDSZ többségben van a kerületben, mégis sikerült megőriznie a kerület működőképességét, négy alpolgármestere között van MSZP-s, SZDSZ-es és fideszes is.

Egy, a Magyar Hírlapnak adott idén januári interjúban azt mondta, akár egy erősen centralizált fővárost is szerencsésebbnek tartana a jelenlegi állapotoknál. Hozzátette: szerinte a jelenlegi felállásban is lehetne eredményesebb a város, de ehhez a főpolgármesternek maga mögé kellett volna állítania a polgármestereket, kerületeket, ám ezt elmulasztotta. Szólt arról is, hogy véleménye szerint Budapesten rendetlenség van, szinte kezelhetetlen a sok szemét, a graffitik, a plakáterdő, a hajléktalanprobléma. Szerinte ezeknek az ügyeknek a rendezése elsősorban nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Úgy vélte, a főváros nem azért van, hogy valamelyik oldalé legyen. Azt mondta, szerinte Demszky Gábor láthatóan ultraliberális, ő pedig rendpárti.

A háttérbe szorított ősfideszes: Tirts

Tirts Tamás a háttérbe szorított fővárosi ősfideszes, az utóbbi időben a budapesti Fideszben lezajlott személycserék és átalakítások egyik vesztese. Tirts korábban, 1993-1994-ben a Fidesz alelnöke, majd 1994-1999-ig a budapesti választmány elnöke volt. 1990-től mostanáig országgyűlési képviselő volt, most esett ki a parlamentből: listán nem kapott befutó helyet, egyéniben, a XVI. kerületben pedig nem tudott nyerni. Hosszú ideig a Ferencvárosban politizált, majd a választások előtt átkerült a XVI. kerületbe. Mindig is fővárosi politikusnak számított, 1994 óta fővárosi önkormányzati képviselő, 1996-tól 2002-ig frakcióvezető is volt az önkormányzatban.

Korábbi nyilatkozataiban nem Budapest egészére vonatkozó tervekkel, inkább a fővároson belül is lokális, kevésbé jelentős ügyekkel állt elő. Ilyen volt például a cinkotai temető előtti parkoló eladása. Emellett a XVI. kerület közlekedésének javításáért próbált lobbizni, hogy összekössék a 2-es metró nyomvonalát a gödöllői HÉV-vel.

Fónagy, Orbán szakértője

Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere, parlamenti képviselő a többiekhez képes nem számít Budapest-szakértőnek, és egyedül neki nincs önkormányzati tapasztalata. Esélyét növelheti azonban, hogy a lehetséges jelöltek közül az egyetlen, aki a választási kampányban rendszeresen feltűnt Orbán Viktor mellett. Közlekedési, elsősorban a vasúttal kapcsolatos kérdésekben többször meg is kérdezte a Fidesz elnöke véleményét, és ő dolgozta ki az ellenzéki párt nemzeti vasút programját. Fónagy 1998 óta országgyűlési képviselő, a 2006-os választáson a VII. kerületben indult egyéniben, de nem tudott nyerni, viszont listáról bejutott az Országgyűlésbe.

Kifejezetten budapesti kérdésben utóbbi időben csak mint erzsébetvárosi jelölt hallatta hangját. Azt mondta, több milliárd forint kellene a VII. kerület műemléki védettséget élvező, ám meglehetősen lepusztult részeinek rendbetételére. Fónagy szerint a 2006-os költségvetési vita kapcsán, egy módosító csomag keretében igyekezett frakciótársaival figyelmet fordítani a főváros belső kerületeinek, a VII., VIII. kerület utcáinak rendbetételére.