Egyedül a Maersk hajótársaság döntött úgy, hogy továbbra is nekivág a Vörös-tenger eme veszélyes szakaszának, ahol a húszi hadsereg rakétái és drónjai támadják az Izraelhez, az USA-hoz és Nagy-Britanniához köthető hajókat.
Utóbbiakat azért mivel az USA és Nagy-Britannia már a negyedik hullámban támadták az Irán által támogatott húszi hadsereget és szerda reggel is sikeresen lelőtték a húszik két ballisztikus rakétáját az óceán felett.
A síita húszik, vagy ahogyan magukat nevezik „Anzar Allah" (Allah-segítői) szolidaritásból a palesztin néppel megtámadnak minden hajót, amelynek izraeli tulajdonosa van, vagy Izraelbe vagy Izraelből szállít árut.
A nehézségeket az is fokozza, hogy ismét megjelentek a szomáliai kalózok a térségben és egy kereskedelmi hajót már eltérítettek. A kalózok csak azután engedik szabadjára a hajót és a legénységét, ha az általuk követel válságdíjat a túsztárgyaló privát cégek helikopterről ledobják a hajó fedélzetére. Az amerikai haditengerészet (US-Navy) különleges egysége a Navy-SEAL egység a múlt hét végén egy a kalózok ellen indított bevetésén elvesztette két tagját a háborgó tengeren Szomália partjainál. A kommandósokat nagy erőkkel keresték bajtársaik, ám hétfőn bejelentették, hogy halottnak nyilvánítják őket. A parancsnokság szerint a hatalmas vihart még ilyen tapasztalt remekül úszó kommandósok sem élhették túl.
Az USA, Németország, Olaszország más lehetséges partnerekkel most elkezdte szervezni a hadihajókból álló védelmet a forgalmas kereskedelmi útvonalon. A terv az, hogy modern légvédelmi rendszerekkel felszerelt naszádok járőrözzenek a térségben, valamint kísérjék a konténerszállítókat. A nagyhatótávolságú radarokkal, légvédelmi-gépágyúkkal és rakétákkal felszerelt hadihajók hathatós biztonságot nyújthatnak a húszi hadsereg fegyverei ellen. Ennek szervezése azonban még heteket vehet igénybe és a parlamenteknek is meg kell szavazni.
A húszik bejelentették, hogy addig nem állnak le támadásaikkal, amíg nincs tűzszünet a Gázai-övezetben és Izrael nem enged be lényegesen több segélyszállítmányt az éhező lakosságnak.
A síita milícia kemény dió, évek alatt sem sikerült legyőzni őket, még a legmodernebb eszközökkel felszerelt Szaúdi Arábiának is beletört a bicskája. Nincsenek pontos számok, hogy hány katonájuk van, de a helyi elemzők százhúsz és kétszázezer közt becsülik számukat.
Az ukrajnai és gázai háborúk annyi lőszert emésztettek fel a NATO államok részéről, hogy egy direkt beavatkozás Jemenben szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Egy közel-keleti háborút indítani a választás évében nem lenne bölcs döntés Biden részéről sem, hiszen sok amerikai emlékszik az afganisztáni kudarcra. Így maradnak a légicsapások és a Tomahawk-cirkálórakéták. Ezek azonban sokszor csak a homokot kavarják fel, mivel a mobil kilövőállásokat a rakéták indítása után a húszik rögtön arrébb viszik. A radarszignatúrát követő válaszcsapás így elpuffan a sivatagban. A drónok terepjárókban is könnyen szállíthatók és sosem ugyan arról a helyről indítják őket. Az ipar szenvedi meg a tengeri háborút, mivel sok gyárban kifogytak bizonyos alkatrészek a hosszú szállítási útvonal miatt. Nagy autógyárak pl., a német Volkswagen is csökkentette a termelést Wolfsburgban. A jemeni síiták kissé megakasztották a globalizációt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
