Négy nap szabadság jár vizsgára készüléshez

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak, ami a munka mellett tanulóknak nagy próbatétel. Nem kell azonban minden vizsga előtt a munkahelyen is megjelenni. Vizsgánként négy szabadnap jár, igaz fizetés nélkül. Tanulmányi szerződéssel azonban még kedvezőbb konstrukció is kialkudható.  A tanulmányi szerződés előnyeit és főbb pontjait foglaltuk össze.

Tanulmányi szerződést kötni a munkáltatóval több szempontból is előnyös lehet. Egyrészt ha sikerül kiharcolni, akkor a dolgozó mentesülhet a képzéssel járó költségek kifizetése alól. Másrészt a kötelezően kiadandó szabadnapokra fizetést kaphat. Nem mellékes az sem, hogy ha elvégzi az iskolát, akkor magasabb pozícióba is kerülhet. A szerződésben öt tényezőre mindenképpen ki kell térni.

Mit fizet a cég?

Az első a finanszírozás, vagyis hogy milyen támogatásban részesül a dolgozó. Tételesen érdemes felsorolni, a képzés mely költségeit állja a cég: például a tandíjat, az utazási költségeket, a tankönyveket.

Jár-e fizetés a szabadnapokra?

Ezt követően ki kell térni a tanulás idejére kivehető szabadnapokra. Vizsgánként négy nap a törvény szerint mindenkinek jár, aki iskolarendszerű képzésben vesz részt. Iskolarendszerű képzésnek számítanak például az estin, levelezőn végzett felsőoktatási tanulmányok. Viszont ezekre a napokra a munkáltató nem köteles bért fizetni csak abban az esetben, ha ezt kikötik a tanulmányi szerződésben.

Mennyi ideig kell a cégnél maradni?

Tanácsos lefektetni azt is, hogy a támogatásokért cserébe mennyi ideig kell a cégnél maradni a dolgozónak. A maximális idő, amit a munkáltató elvárhat, öt év. Fontos, hogy a továbbfoglalkoztatás idejének arányban kell állni a támogatás mértékével. Értelemszerűen alacsonyabb finanszírozás után kevesebb időt kell meghatározni. Például egy két féléves, 160 ezer forintos OKJ-s képzésnél nem arányos az 5 éves cégnél maradás, legfeljebb 1-2 év indokolható. Egy felsőfokú diplomaszerzés teljes finanszírozásánál azonban már indokolt lehet a maximális határ.

Milyen munkakörben dolgozzon tovább?

A dolgozók érdeke, hogy például egy másoddiplomás képzést követően magasabb pozícióba kerüljenek. Ehhez egyezséget kell kötnie munkáltatójával. Ha mindezt szerződésbe is foglalják, akkor szabály, hogy a leendő pozíció szintjének meg kell egyezni a képzésen elért szinttel.

Mi történik, ha idő előtt felmond?

A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban a legtöbb jogvita akkor alakul ki, amikor az alkalmazás valamilyen okból megszűnik. Ilyenkor felmerül a kérdés: kinek, mennyit kell visszafizetni a tanulmányokra költött összegből. Az alkalmazottak gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gondolkodás nélkül aláírják: bármilyen okból szűnik is meg a jogviszony, kötelesek lesznek visszafizetni az összeget. Ezzel gyakorlatilag saját jogaikat csorbítják meg. A jogszabály szerint ugyanis, ha a munkáltató mond fel az alkalmazottnak, akkor a foglalkoztatónak nem jár semmi a kifizetett összegből. Vissza kell azonban téríteni a munkáltató által átvállalt terhet, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időszak lejárta előtt elhagyja a céget. A munkáltató emellett abban az esetben követelheti vissza a költségeket, ha a dolgozó tanulmányait nem a megfelelő eredményekkel végzi el, vagy nem tesz eleget a vizsgakötelezettségnek.