Munkahelyi lopások: már egy toll is számít?

Egy német bolti pénztáros rendkívüli felmondását törvénytelennek ítélte a bíróság, így vissza kell őt helyezni pozíciójába. A "Emmely-ügyként" hívott eset nagy port kavart a német közvéleményben, ugyanis a hölgyet egy 1,3 eurós (370 forint) kedvezmény jogtalan felhasználása miatt rúgták ki. A fő kérdés: lehet-e különbséget tenni munkahelyi lopások között. Az ügy apropóján a magyarországi helyzetnek jártunk utána.  

Németországban nagy port kavart egy rendkívüli felmondással kirúgott bolti pénztáros ügye. Barbara E. (Emmelyként szerepel a médiában) 31 éven át dolgozott egy berlini élelmiszerláncnál, majd 2008 februárjában egyik percről a másikra megkapta felmondólevelét, mert saját magának beváltott a kasszájánál otthagyott két, összesen 1,3 euró (370 forint) értékű kupont.

A hölgy nem hagyta annyiban a történteket, munkaügyi pert indított. Első- és másodfokon a munkaadónak adtak igazat, végül a Szövetségi Munkaügyi Bíróság múlt héten jogellenesnek mondta ki a felmondást az okozott kár jelentéktelensége miatt. Az indoklás szerint a kár nagysága és a 31 éves, problémamentes pályafutás nem áll arányban egymással. Egy figyelmeztetés lett volna jogos ebben az esetben.

Veszélyes precedenst teremtettek?

Munkajogászok azonban máris attól tartanak, hogy az ítélet veszélyes precedenst teremtett. Szerintük ez azzal fenyegethet, hogy a kisebb lopások következmények nélkül maradhatnak. A szakértők szerint mindebből az a tanulság a munkaadó számára: tartson nyilván minden rendellenességet a munkahelyen. Az ügy utóélete, hogy Emmely a héten munkára jelentkezett munkaadójánál. Most folyik az egyeztetés, hogy melyik boltban és milyen munkakörben dolgozzon tovább.

Trükk a kuponnal: nálunk is gyakori

A hazai kereskedelmi alkalmazottak körében is sűrűn előfordul pontgyűjtő kártyákkal és kuponokkal trükközés - például az árkedvezményre, vagy meghatározott összegű vásárlások után ajándéktárgyakra beváltható szelvények önkényes eltulajdonítása, kisajátítása, ismerősöknek átpasszolása - tudtuk meg Sáling Józseftől, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökétől, akig több hasonló, folyamatban lévő ügyről tud. Sáling József annyit mindenesetre megjegyzett, a rajtakapott dolgozók ügyeskedését a cégek rendre elbocsátással szankcionálják. Előfordulhat, hogy kisebb horderejű ügyek esetén sem tart túl sokáig a türelem. Egy műszaki áruházlánc nemrégiben azért bocsátotta el egy alkalmazottját, mert a férfi rendszeresen átmásolta magának a neki tetsző filmeket, CD-ket. Az első néhány eset után keveredett gyanúba: ekkor még semmi nem volt bizonyítható. Ezt követően a cég biztonsági szolgálata már kamerán keresztül figyelte és adandó alkalommal le is csaptak rá.

Apróbb visszaélések szinte minden munkahelyen előfordulnak és mindennaposnak számítanak. Szinte mindenhol akad egy-egy kolléga, aki időnként felmarkol egy jó adag A4-es papírlapot vagy post-it-et a közösből, esetleg nagyvonalúan zsebre tesz pár golyóstollat, kiemelő ceruzát...

A szocializmus terméke?

A posztkommunista országok munkahelyi kultúráját is vizsgáló szakemberek szerint a cég tulajdonához való saját viszonyulás a szocializmus maradványa. Miközben az emberek a "javak a nép közös érdekeit szolgálják" szlogenekkel tömték, a lakosság életében mindebből nem sok realizálódott kézzelfogható módon. Erre válaszul aztán ők maguk "vették kezelésbe" a céges javakat és gyakorlatilag közös társadalmi megegyezés mellett mindent vittek, ami mozdítható.

Nyugat-Európa sem különb

Sík Endre szociológus részben egyetért ezzel a gondolatmenettel, részben nem. "Nyilván a hozzáállásban a korabeli viszonyok is jelentős szerepet játszottak és ennek is vannak a mai napig tartó kihatásai. Ugyanakkor teljesen hasonló hozzáállás jellemzi az Egyesült Királyságot vagy más nyugat-európai államokat, ahol még nyomokban sem volt szocializmus. A 70'-es években több brit tanulmány is készült a munkahelyi lopások szociológiájáról, amelyből világosan kiderült: az angol péknek szó szerint a munkáltató adja a kenyeret - jobban mondva, amennyit csak tud, hazavisz belőle a dolgozó. De a takarítónőknek sem kell egy pennyt sem tisztítószerekre költeni - pont a fenti okok miatt"- magyarázza.

Apróbb munkahelyi stiklik: belefér a "köz" szerint

A szociológus úgy látja: a társadalmi közmegegyezés az esetek többségében szemet huny az apróbb munkahelyi stiklik - céges pénzen telefonálás - felett, annyira beépült mindez a köztudatba. Sokan ugyanis sértett igazságérzetük - a kifizetetlen túlórák, az irreális túlmunka és az alacsony fizetés - miatt tartják mindezt elfogadható kompenzációnak. Esetleg azért is, mert az alkalmazottak többségének szemében nem csupán a főnökök bére, hanem premizálása is jócskán túl van dimenzionálva. Az esetek megítélése igazából azon múlik, ki, hol, mikor, milyen keretek és körülmények között és kivel szemben követett el apróbb munkahelyi lopást. Ezért míg a főnök kedvence esetén szeme sem rebben a felettesnek, az olyan dolgozó számára, aki ellen egy ideje már csak okot keres a vezető, egy-egy ilyen ballépés máris végzetes lehet.

A munkajog nem ismer különbséget

Bár cégtől függően az apróbb lopások kapcsán előfordulhat megengedő magatartás is, mégis rossz hír a cég dolgait sajátosan kezelőknek, hogy a munkajog nem differenciál az eltulajdonított értékek között pénzbeli nagyságrend szerint. "Szándékos károkozásnak minősül, ha a munkában álló személy lop a munkáltatójától. Ebben az esetben a sértett fél, a munkaadó munkaügyi bírósághoz fordulhat, az okozott kárt jogában áll megfizettetni. Ilyenkor természetesen rendkívüli felmondással válnak meg a dolgozótól - azaz sem a felmondási időt nem kell letöltenie, de végkielégítést sem kaphat"- mondta el Dr. Sipos Márta munkajogász. A lopáson ért alkalmazott tehát megfizeti a kárt, majd kedvezőtlen feltételek között távozik a cégtől. A jog nem tesz különbséget egy csomag szalvéta vagy egy laptop között.

Szalvéta nem, laptop igen

A munkaadók viszont igen - és ez az apróbb tárgyakat eltulajdonítók szerencséje. "Egy csomag zsebkendő vagy papír annyira kis tétel, hogy azzal nemigen foglalkoznak a cégek. " Amennyiben műszaki cikknek - például laptopnak, egyéb informatikai eszköznek kél lába - azzal már igen. "Volt a közelmúltban olyan esetem, ahol a dolgozó által eltulajdonított laptop miatt fordult az ügyfél bírósághoz."

Dr. Sipos Márta hozzátette: a cégek többsége nem nagyon ad teret a végleges bizalomvesztésnek. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy nincs többedszeri figyelmeztetés vagy türelmi idő. A lopáson kapott alkalmazottat azonnal elbocsájtják. "Egy, a gyermekélelmezésben dolgozó alkalmazottól például azért vált meg az intézményvezetés, mert régebb óta gyanakodtak rá, hogy lop. Amikor egyszer átkutatták távozáskor, a hölgy táskájából 2 bontatlan rúd szalámit húztak elő. Persze felesleges volt azzal védekeznie, hogy csupán a kidobásra ítélt maradékot szerette volna hazavinni. Egyrészt a helyzet nyilvánvaló volt, másrészt rosszul érvelt, hiszen a maradékot az előírás szerint amúgy is meg kell semmisíteni. Máskülönben lopásnak minősül az elvitele."

Irodaszerek használata belső szabályozással

Sipos Márta szerint az apróbb lopások - irodaszerek használata, indokolatlanul bő lére eresztett magántelefonok kapcsán már a munkahelynek kell helyileg szabályokat lefektetnie. Ennek eszköze lehet, ha a fénymásolóhoz, nyomtatóhoz például személyes kóddal lehet hozzáférni. Emellett célszerű lehet az egyes kellékek - papír, irodaeszközök - limitálása, hogy ki mennyit használhat fel adott időszakon belül. Ezzel a kínos félreértéseknek is elejét lehet venni.

Takács Gabriella