A közalkalmazottak és köztisztviselők körét a legtöbben automatikusan egy kategóriába sorolják. Ennek ellenére csak az minősül közalkalmazottnak, (pl. a költségvetési szervek-állami intézmények, a fenntartó önkormányzat-alkalmazásában álló személy, óvópedagógus, tanárnő, közművelődési alkalmazott, helyi érdekeltségű médiumok munkatársai, stb), akit a közalkalmazotti törvény és az őt munkáltató közintézmény annak minősít. A besorolást nehezíti, hogy az állam a munkavállaló köztisztviselői vagy közalkalmazotti meghatározását saját hatáskörében, gyakorlatilag szabadon változtathatja.
Köztisztviselőként több juttatás kapható
A közalkalmazottak és köztisztviselők jövedelmében, juttatásában is vannak eltérések. A köztisztviselői kör - persze, nem feltétlenül az elbocsátási hullám küszöbén... - kiszámíthatóbb ívű karrierrel, több juttatással-pl. a közalkalmazottnak járó juttatásokon túli, plusz üdülési támogatás, ruhapénz, lakásvásárlási támogatás- számolhat.
A közszférában nem kell megindokolni az elbocsátás okát
A költségvetési szerveknél az elbocsátások is más menetrend szerint zajlanak. Míg a versenyszférában valós és okszerű írásbeli indoklással mondanak fel a munkavállalónak, a költségvetési szerveknél sem az ésszerűséget, sem a célszerűséget nem kötelező megindokolni, amikor felmondásra kerül a sor. Amennyiben az Országgyűlés, a kormány vagy a fenntartó intézmény úgy dönt, hogy létszámcsökkentést kell végrehajtani, már elegendő okot szolgáltat az elbocsátásokra. Így az elbocsátott köztisztviselőnek, közalkalmazottnak nincsen jogorvoslati lehetősége.
Munkáltatótól is függ, kiket érinthet a leépítés
Az elbocsátott közalkalmazottak és köztisztviselők helyzetét az is nehezíti - hogy szemben a nyugat-európai gyakorlattal-Magyarországon a munkavállalók bizonyos köre nem tartozik automatikusan a védett kategóriába. A nyugat-európai gyakorlatban a védett besorolásba tartozók-így a kisgyermekes anyukák, a nyugdíjazás előtt állók-nem elbocsáthatóak létszámleépítéskor. A védettség hazánkban sem kizárt, amennyiben a munkáltató és a munkavállalói oldal ebben közös megegyezésre jut létszámleépítéskor.
Köztisztviselőként 6 hónap a felmentési idő
Köztisztviselők esetében a felmentési idő, egységesen 6 hónap. Ők a felmentési idő legalább felében (3 hónapig) kötelezően mentesülnek a munkavégzés alól. A köztisztviselőknek ebben az időszakban átlagfizetés jár. Az összeg nagyságát az előző négy negyedévben kifizetett összes illetmény, és a munkavégzésre járó juttatások alapján számítják ki. A végkielégítés így a felmentési idő kezdetekor járó illetményük összege alapján lesz kifizetve. Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel mentik fel, úgy további 4 havi végkielégítés illeti meg.
Közalkalmazotti felmondási idő - 60 nap és 8 hónap között
A közalkalmazottak felmentési ideje 60 naptól 8 hónapig terjedhet. A közalkalmazottak egy-nyolc havi átlagkeresetet kaphatnak végkielégítésként. A közalkalmazottakra szintén érvényes: a felmentési idő munkavégzés alóli felmentésének idejére-tehát az adott időszak felére-a közalkalmazott átlagkeresete jár. A közalkalmazotti végkielégítés meghatározásakor is az átlagkereset az irányadó. Erre a csoportra ugyanúgy érvényes: amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel mentik fel, úgy további 4 havi végkielégítés illeti meg.
Jogorvoslati 3 éven belül van lehetőség
Amennyiben a közszférából elbocsátottak az előírásosnál kevesebb végkielégítést kapnak, úgy 3 éven belül van lehetőségük az ügyet bíróság elé vinni. Nyugat-Európában és Kanadában egyébként humánusabb körülmények között zajlanak a leépítések. Többek közt jogi és pszichológiai segítségnyújtással, karriertanácsadással segítik a közszférából távozókat.
Takács Gabriella