A cégek nem látják a bolognai rendszer előnyét

Ezekben a napokban teszik le államvizsgájukat az utolsó éves egyetemisták, főiskolások. 2009 óta új típusú diplomát kapnak az első három éves képzést sikerrel abszolváló hallgatók. Mennyire ismerik a munkaadók a bolognai képzési rendszer termékét? Mit ér a három éves végzés az álláspiacon?

A magyar felsőoktatásban 2006-ban vezették be a több ciklusú képzési rendszert. Ennek lényege: megszűnt az egyetemi és a főiskolai képzés párhuzamossága. A sikeresen felvételizők hat - néhány szak esetén hét - félév után egységesen bachelor (BSc vagy BA) diplomát kapnak, amivel kiléphetnek az álláspiacra. Aki tovább szeretne tanulni, annak újra felvételiznie kell a következő ciklusra - egy mesterszakra. Majd négy félévnyi tanulás után mesterdiplomát (MSc vagy ma) vehet kézhez. A BSc bevezetésének a célja az volt, hogy a hallgatók a "kevesebb elmélet, több gyakorlat" elv mentén gyorsabban álláshoz jussanak.

Úgy tűnik, hogy ezt a munkaadói oldal nem érzékeli, legalábbis az iparkamara tisztségviselője mondatai erről árulkodnak. "Az alapképzés, mint ötlet nem rossz, ám a bolognai struktúra a jelenlegi formájában korrekcióra szorul, mert a képzés nem kellőképpen gyakorlatcentrikus és nem készíti fel a végzősöket a tényleges piaci körülmények közötti helytállásra"- összegezte a cégek és saját tapasztalatait Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatásért felelős alelnöke. Bihall a kamarák által gyakran hangoztatott aggodalmának is hangot adott, eszerint a cégek az alapdiplomások személyében korántsem kész munkavállalókkal találkoznak. Ilyenkor fordulhatnak elő azok a kellemetlen helyzetek, amikor az alacsonyabb végzettségű, de szakmailag profi munkavállaló a mindennapokban játszva körözi le a fiatal diplomást.

A nyelvtanításhoz kell a mesterszak

A nyelviskolák sem lelkesednek a BSc-vel állást kereső nyelvtanárokért. Alasdair Mack, a Babilon Nyelvstúdió tanulmányi igazgatója kizárólag a mesterképzést végzett nyelvtanárokat alkalmaz. "A 3 éves alapképzés a tanítás módszertanára nem készít fel, noha ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valakiből profi, a tanítás gyakorlati-pszichológiai oldalát is készségszinten ismerő nyelvtanár legyen." A mesterképzést még az sem pótolhatja, hogy a hozzájuk jelentkezők zöme már a tanulmányai mellett, évek óta rendszeresen vállal magántanítványokat. Néhány főből álló csoportot tanítani ugyanis emberpróbálóbb és szerteágazóbb ismereteket igénylő feladat. A Babilonnál egyébként a már mesterképzésben részt vevők számára rendszeresen indítanak mentorprogramokat.

Audi: mindegy, hogy bsc vagy msc

Találkoztunk azonban munkaadókkal, akiknél nem kiválasztási szempont a diplomatípus. A győri Audi Hungária 1800 fős bővítést tervez, ehhez mérnöki, pénzügyi, közgazdászi és logisztikai munkakörökre vár pályázókat. "Nem szempont, hogy a pályázó alap vagy mesterképzésben végzett-e - a két körös felvételin nyújtott, megfelelő teljesítmény dönt majd"- tudtuk meg Czechmeister Mónikától, a cég helyettes kommunikációs vezetőjétől.

A Celanese Magyarország Kft. üzleti szolgáltató központjában mesterdiploma azokban a munkakörökben elvárt, amelyben valamilyen vezetői pozíciót kell betölteni vagy a munka jellegéből adódik az elmélyültebb tudás iránti igény - például pénzügyeseknél, IT-szakembereknél - mondja Szerencsi Lilla HR-vezető, aki hozzáteszi: "Vevőszolgálati munkaköröknél a kiváló idegennyelv-tudás, a hozzáállás és a tapasztalat a döntő." Ha ez megvan, a vállalat belső képzéssel teszi munkára alkalmassá a fiatalokat.

Több cégnél is azt tapasztaltuk, nincsenek tisztában a BSc-MSc különbséggel. Ők nem a jelöltek papír szerinti végzettségét tekintik kiindulási alapnak, amikor interjúra hívják be a pályázókat - inkább az számít, mennyire gyakorlottak, ismerik-e a szakmai fogásokat és hogyan oldanak meg egy-egy feladatot.

Kevesebbet keres az első bolognai generáció

Mi történt a 2009-ben végzett első "bolognás" generációval? Erről februárban adta közre az Educatio Nonprofit Kft. egy közel 10 ezer fős kutatás eredményeit. Az adatokból kitűnt, hogy a BSc-diplomásoknak csak 56 százaléka kezdett el dolgozni, míg a régi rendszerben végzett főiskolásoknál az arány 75 százalék volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok nagy része úgy gondolja, a bachelor diploma kevés az álláspiacon. Az is szembetűnő, hogy a "bolognásokra" sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak: 29 százalékuk nem dolgozik tanulmányai mellett.
A fizetésekkel kapcsolatban megállapítható: a bachelor diplomások kevesebbet keresnek (nettó 130 ezer forint), mint a korábbi rendszerben végzett főiskolások (146 ezer) és egyetemisták (165 ezer forint), ami szintén arra enged következtetni, megéri továbbtanulni, akár munka mellett.

Takács Gabriella