Újra engem szeressen!

Vágólapra másolva!
Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.
Vágólapra másolva!

Szia Facér Pasi!

Jelenleg tartós párkapcsolatban élek tizenegy éve, három közös gyermekünk van. A párom félrekacsingatott a munkahelyén a kolléganőjével, aki fiatalabb, mint én. Férjnél van a nő is. Az egészre én jöttem rá, mert bizonyítékot találtam. Először mindent tagadott, ahogy ez lenni szokott, aztán sorra derültek ki dolgok, ami nekem nagyon fájt...

Én még a mai napig is nagyon szeretem, de úgy érzem, nem tudok bízni benne. Nem akarom elveszíteni, és azt szeretném elérni, hogy újra engem szeressen. Mit tanácsolsz, mit tegyek a kapcsolat érdekében?

Drága!

Szomorú történetet meséltél el nekem, egy olyan történetet, ami sajnos nem egyedi eset. Adott egy pár, amelynek tagjai hosszú évekig jól megvannak, gyermekeket is vállalnak, majd a kapcsolat unalmassá válik egyik vagy másik fél számára, és az elkalandozik rövidebb, vagy hosszabb időre máshoz. Az ember ilyenkor értetlenül, leforrázva áll, és úgy érzi, eszköztelen párja elcsámborgásaival szemben. Pedig nem vagyunk eszköztelenek. Te sem vagy az.

Sokat tudsz tenni azért, hogy a helyzet megforduljon, és a párod újra visszataláljon a nyugalmat jelentő családi fészekhez. A szerelmi kapcsolat olyan, mint egy lakás. Amikor új, örömmel költözünk bele, lelkesen fedezzük fel a tágas tér nyújtotta lehetőségeket, szívesen rendezzük be a közös otthont. De egy lakás, az otthonunk nem mindig a pihenést jelenti. Ha nem akarjuk, hogy hamar lelakott és koszos és rendetlen legyen, bizony mindig munkálkodnunk kell otthonunkon. Akárcsak a kapcsolatainkon. Gondot kell fordítanunk a lakásunk tisztaságára, a falak párévenkénti újrafestésére, a felszerelések működőképességére, a bútorok kényelmességére, a jó hangulatra és a biztonságra. Ha ezeken nem dolgozunk folyamatosan, egy idő után a lakást már nem otthonnak, hanem börtönnek érezzük, unalmas zárdának, ahonnan ki szeretnénk törni.

Így van ez a kapcsolatokban is. Hogy elkerüljük az unalmassá válást, próbáljunk meg mindig valami apró, kedves kis változtatást alkalmazni a lakásban (és a kapcsolatunkban). Ha eddig fehérek voltak a falak, legközelebb próbáljunk ki valami merészebbet, mondjuk fessük sárgára azokat! Vagy cseréljük le az örökségből ránk maradt mozdíthatatlan, sötét bútort valami fiatalosra, vidámra! Ugyanígy a párkapcsolatban is!

Általános érvényű tanácsot nem adhatok, ami biztos, hogy mindenkinél minden bajra beválik. Hiszen nincs két egyforma kapcsolat, mint ahogy két egyforma lakás sem. Mindegyikünknek ismernie kell a saját otthonának és kapcsolatának a határait, hangulatát, az eszközeit, amikkel változtatni lehet a megszokott dolgokon. Ha a ti kapcsolatotokat, mint egy bekoszolódott falú lakást un a férjed, nézz körül ebben a közös térben! Biztosan találsz valamelyik elrejtett sarokban olyasvalamit, amivel fényesebbé, vonzóbbá teheted a régi jó környezeteteket. Ha sikerül elvarázsolnod a férjedet, szívesen marad majd otthon, vagyis melletted, a veled való kapcsolatban, és nem akar máshová menekülni.

Ami még nagyon fontos, ha vissza akarod kapni őt: légy elnéző azzal, hogy elcsábult! Nem volt szép dolog, amit tett, de azért ez megbocsájtható. Megbotlott, kipróbált más lehetőséget is, ez még a legjobb családokban is előfordul. Ha rájön egy másik nő mellett, hogy melletted milyen nyugalom és békesség és szeretet várt rá, értékelni fogja, amit te adhatsz neki. És ha ezek mellett még észreveszi, hogy te is hajlandó voltál egy-két dologban változtatni, például régi, megunt bútorokat (szokásokat) kidobtál, a közös lakást (kapcsolatotokat) kifényesítetted, szebb lett, mint új korában, néhány új színt is bedobtál, lelkes ifjúként fogja újra belevetni magát a kapcsolatotokba!

Csókol, a Facér Pasi