Tippek és trükkök használtautó-vásárláshoz

Hiába éri meg jobban, mégis óriási rizikót rejt magában egy használt autó megvétele, hiszen nem ismerhetjük az előéletét, így egy rossz, elhamarkodott döntéssel több százezres, milliós kárt okozhatunk magunknak. Összeállításunkból kiderül, hogyan minimalizálhatjuk a kockázatot.

A szakszerviz kihagyása esetén magunknak kell átnézni az autót, ilyenkor próbáljunk odafigyelni az alábbi dolgokra: a papírok átvizsgálása után jöhet a kasztni. Mindenképpen kérjük az eladót, hogy tiszta autót hozzon a szemle helyszínére, és lehetőleg nappal kezdjük a mustrát. Sorról-sorra nézzük át az összes idomot, hasonlítsuk össze színüket, árnyalatukat, a lakk fakóságát! Javasolnám festékvastagság (rétegmérő) használatát, de viszonylag borsos az ára, ezért ha tudunk, kérjünk egyet kölcsön!

Az eltérő szín beszédes lehet. Közben beszéljünk, próbáljuk csűrni-csavarni a szót, kérdezni a kocsi állapotáról. Minden kis hibát jegyezzünk meg, de úgy, hogy az ne kötözködésnek tűnjön. A magyarázatra figyeljünk nagyon oda, magunkban keressük az esetleges ellentmondásokat. Érdemes a sima felületeket távolabbról, laposabb szögben megvizsgálni, így a legkisebb felületi egyenetlenség, hullám is meglátszik a karosszérián.

Ha eddig minden rendben, hajtsuk fel a csomagtérben a kárpitot. Javítások alkalmával oda általában már nem jut festék, nem dolgozzák el rendesen, és hiányzik a gyári rezgéscsökkentő betét is. Az ajtóknál a függőleges és vízszintes részeknél fejtsük le óvatosan a kédert. Csak a gyárban tudnak tökéletesen párhuzamosan hegeszteni! Az első ajtó kinyitása után pedig kukucskáljunk be az ajtó és a kasztni közé előre, ahol szintén érdekes dolgokra lelhetünk (fényezetlen elemek, eldolgozatlan hegesztés). Azt azért le kell szögeznünk, hogy már egy-két éves autókon is találhatunk karosszériasérüléseket. Kisebb-nagyobb karcolások, pici horzsolások még ne vegyék el a kedvünket!

Ha ezzel végeztünk, és nem találtunk égbeszökő hibát, reményeink tovább élhetnek, és máris benézhetünk a motorháztető alá! A túlzott tisztaság sem jó, mert nem látszik az olajfolyás, de még mindig jobb az elhanyagolt, vastagon sárral és kosszal borított motortérnél. Mivel a motorba nem látunk be, elsősorban a rendezettséget keressük. Ne legyenek össze-vissza lógó vezetékek, szigetelőszalaggal ide-oda ragasztott dolgok! Nézzen ki minden gyárinak!

Ellenőrizzük az akkut, a gépkönyvben benne van, milyen teljesítményűnek kell lennie. Ha sokkal kisebb van, gondoljunk arra, ha ezen spóroltak, akkor az olajon, szűrőn is. Az olajbetöltő nyílás kupakját is vegyük le. Ne legyen sárgás olajsár rajta, mert az rossz ómen. Ebben az esetben nézelődjünk még, majd köszönjük meg, és szaladjunk el. Ha tiszta, esetleg fekete olajsaras, de csak egy kicsit, az még belefér.