Végleges nyomvonala sincs az M0 hiányzó részének

A cikksorozat előző részei az egykor Halálútnak nevezett déli szektor megépítését és mindennapos problémáit ismertették. Ezúttal arra keressük a választ, hogy állnak a nullás további szakaszai. A Megyeri híd jövőre elkészül, de elvileg nem lehetne forgalomba helyezni, az M0 bezáródásának időpontját pedig megtippelni is nehéz, hiszen a nyugati szektornak még végleges nyomvonalterve sincs.

2010-re elkészül az M7-es hiányzó szakasza, de az M0 még mindig nem ér körbe

A civilek mellett a telektulajdonosok jelentik a legnagyobb gondot az építtető számára. A nyomvonal sok helyen közművesített, nagy értékű ingatlanokat, telephelyeket érint. Általában a közös tulajdonú ingatlanokkal van a legtöbb gond. Az 1970-es évek jogszabályai szerint történnek a kisajátítások, az építési boom csúcsán már sem a földhivatalok, sem a közigazgatási hivatalok nem rendelkeztek megfelelő személyzettel ennek kiszolgálására.

Persze nemcsak a nyomvonal szül vitákat: legutóbb Csömörön tiltakoztak a lakók, mert a nullás feletti átjárókon egyszerűen nem létesült külön gyalogos- és kerékpársáv. Az érvényben lévő építési engedély, melyet a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet adott ki, külön nem írt elő kerékpárutat egyik felüljárónál sem. Előzetesen a csömöri önkormányzat mint szakhatóság is hozzájárult az engedélyezési tervben leírtakhoz, itt sem volt szó kerékpárútról. Többek között ezen jóváhagyás alapján adták ki az építési engedélyt és készítették el a kiviteli terveket.

A keleti szakasz körül van a legtöbb vita. Az elkerülő szakasz is késik

Az építtető a mai napig nem ért egyet a csömöri civilekkel, ezért is pereskedtek - mondta az [origo]-nak Béni Gyöngyi, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője. Ugyanis kérésükre épül meg az M31-es út, amely az M0-st köti össze Gödöllő térségében az M3-as autópályával. Így az északkelet felé tartó jelentős tranzitforgalom nem megy majd Csömör és Árpádföld felé az M0-áson. Az M31-es közbeszerzési eljárása azonban csak a jövő év elején kezdődik. Így ez is csúszik egy kicsit, hiszen a leghamarabb jövő év nyarán kezdhetnek hozzá a kétszer kétsávos, autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út építéséhez.

Az építtető elismeri, hogy a körgyűrű nyomvonala Csömör és Árpádföld között megy legközelebb a két településhez, de 14 méter mély bevágásban, zajárnyékoló falakkal és zajvédő dombokkal védekeznek a zajártalom és a légszennyezés ellen. Ezeket a védelmi létesítményeket a környezetvédelmi szakhatóság írta elő, az európai uniós normákkal és szabályokkal megegyeznek. Az építés előtt alapállapot-felmérés történt, az átadás után még hónapokig folyamatosan monitoring folyik, amely méri a zajt, a légszennyezést, a környező vizek állapotát. Amennyiben plusz beavatkozásra van szükség, megteszik, ígérte a kommunikációs vezető.

Furán hangzik, de sok autósnak az az érdeke, hogy minél később épüljön meg a nullás. Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. sajtóreferense, Horányi Emese arról tájékoztatott, hogy a gyorsforgalmi úthálózaton - így a körgyűrű meglévő részén is - a forgalom dinamikusan növekszik, szinte valamennyi szakaszon évi 5-10%-os növekedés tapasztalható. Minden további átadott szakasz nagymértékben növeli az M0-s forgalmát, és a déli szektor bővítése nélkül az eljutási idők növekednek, a forgalombiztonság csökken. Így a nullás gyakorlatilag képtelen betölteni a körgyűrű funkcióját.

Civilek a nullás ellen

Öt civil szervezet keresetében azt kifogásolja, hogy a Megyeri híd által gerjesztett jelentős újabb forgalom veszélyezteti a környezetet, így a vízbázisokat, az épített környezetet, az élővilágot és a levegőt. Azt szeretnék elérni, hogy a bíróság tiltsa el az alperes Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-t a híd és a ráhajtó utak megépítésétől. A zöld szervezetek ugyanakkor támogatják, hogy egy új városi híd épüljön meg Óbuda és Újpest között, ám az ne egy nemzetközi kamionforgalmat lebonyolító autópályahíd legyen.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint "bármilyen híd is épülne meg, ahhoz először megfelelő környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és előírni a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket. Az M0-s északi hídjának hatástanulmánya azonban még 1994-ben készült, amikor nem létezett a mostani környezetvédelmi törvény és számos egyéb kapcsolódó jogszabály sem. Nem vizsgálta egyebek mellett azt sem, hogy az új híd miként hat majd Észak-Budapest forgalmára. Így a környezetvédelmi engedély (amelyet immár nyolc évvel ezelőtt hagyott jóvá a Környezetvédelmi Főfelügyelőség) sem írhatta elő az erre vonatkozó elengedhetetlen intézkedéseket.

A kereset szerint a híd megépítése tovább növeli Észak-Budapest fő- és mellékútjainak terheltségét, így elviselhetetlen szintre emeli a térség levegő- és zajszennyezettségét, valamint károsan hat az épített környezetre. A szakirodalomban jól ismert, ma már nem vitatott jelenség, hogy az új közúti létesítmények addig nem létező, új forgalmat gerjesztenek. Az új létesítmény megváltoztatja a közlekedési szokásokat, az új útvonal-lehetőségek vonzóbbá teszik a közút használatát. A Megyeri híd így lehetővé teszi a Budakalász-Békásmegyer és Káposztásmegyer közötti, eddig csekély célforgalmi közlekedés növekedését, és megnöveli a közelében felépült bevásárlóközpontok vonzáskörzetét, ami hozzájárul a térség gépjármű-forgalmának növekedéséhez. (...) A Megyeri híd építését a per miatt nem függesztették fel, a kivitelezési munkák a tárgyalás ideje alatt is gőzerővel folytak, és most már a végéhez közelednek. A létesítmény megépítésétől való eltiltás így értelmét vesztette. A civilek ezért - módosítva keresetüket - arra kérték a bíróságot, hogy kötelezze a beruházót olyan intézkedések megtételére, illetve kezdeményezésére, amelyek csökkenthetik a lakosságot és a környezetet érintő káros hatásokat. A kért intézkedések röviden összefoglalva a következők:

- a fővárosi, az óbudai és az újpesti önkormányzat vessen ki az érintett térségben magas útdíjat a 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművekre, emelje és terjessze ki a parkolási díjakat a nem helyben lakók részére, továbbá fejlesszék a tömegközlekedési csomópontokhoz vezető gyalogos és kerékpáros útvonalakat;
- a Fővárosi Önkormányzat és a BKV Zrt. tegyen konkrét intézkedéseket Észak-Budapest tömegközlekedésének fejlesztésére, beleértve a tömegközlekedési járművek forgalmi előnyben részesítését (például buszsávok kialakítása);
- A MÁV Zrt. korszerűsítse az esztergomi vonalat és létesítsen egy új vasúti megállót Káposztásmegyeren;
- A fenti intézkedések nagy részét a Megyeri híd forgalomba helyezése nélkül is célszerű megtenni, azonban a híd megépítése miatt ezek elengedhetetlenné válnak. Ezért ezek
költségeihez a híd beruházójának is hozzá kell járulnia."