Végleges nyomvonala sincs az M0 hiányzó részének

2007.12.20. 15:43

A cikksorozat előző részei az egykor Halálútnak nevezett déli szektor megépítését és mindennapos problémáit ismertették. Ezúttal arra keressük a választ, hogy állnak a nullás további szakaszai. A Megyeri híd jövőre elkészül, de elvileg nem lehetne forgalomba helyezni, az M0 bezáródásának időpontját pedig megtippelni is nehéz, hiszen a nyugati szektornak még végleges nyomvonalterve sincs.

Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Folyamatosan épül az M0, de nincs az a felelős szakember, aki megjósolná az utolsó szakasz átadásának időpontját


Az autóforgalom növekedésével egyre égetőbbé válik a fővárost elkerülő út hiánya. Ami tíz éve még csak bosszantó volt, mára már kezd elviselhetetlenné válni. Naponta csaknem négymillió jármű - köztük több száz 40 tonnás kamion - használja a főváros útjait. Teljesen nyilvánvaló, hogy amíg nem épül körbe a nullás, addig a fővárosi forgalmat és levegőt fogják terhelni a Sopronból Szegedre, Nyíregyházáról Nagykanizsára tartó teherautók. Ennek ellenére a teljes gyűrű elkészültének időpontja a jövő homályába vész, több részen továbbra is pereskedések hátráltatják az építkezést. Az utolsó szakaszhoz leghamarabb 2011-ben foghatnak hozzá, de még megjósolni sem merik átadásának idejét.

A csonka déli szektor 1994-es elkészülte után sokáig csak ezt a részt toldozták-foldozták - fejlesztésnek túlzás lenne nevezni, hisz a szélessége maradt a régi, csupán a veszélyességét csökkentették elválasztó elemekkel - ahogyan arról az első részben beszámoltunk. Új szakaszra tizenegy évet kellett várni: 2005. október végén vehették birtokba a járművek az M5-ös autópályát a 4-es számú főúttal összekötő körgyűrű-szeletet. A nyomvonal beszédes: aki ránéz a nullás térképére, láthatja, bizony eléggé "elcsúszott" a keleti szektor vonala, az M5-ös nélkül sehogyan sem kapcsolódnának a szakaszok.

Az M0-ás történetét bemutató háromrészes sorozatunk első darabjából kiderült, hogyan lett a hatvanöt évvel ezelőtt kitalált elkerülő autópályából Halálúttá keresztelt autóút-részlet. A második részből megtudhattuk, hogy a nullás meglévő részei már felújításra szorulnak, autópálya pedig legkorábban 2012-ben lehet a déli szakaszból.


De legalább most már van összeköttetés a négyes úttal. Az épülő M6-ossal viszont továbbra sincs. 2005 októberében írtuk, valószínűleg nem fog elkészülni időre, 2006 márciusára a bekötés. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. honlapján jelenleg 2008 szerepel az átadás éveként. Bizonyára sokan vannak, akik ezt az ígéretet is kétkedve fogadják - a szkeptikusok véleményét látszik alátámasztani a keleti szektor befejezésének 2007 végi dátuma a www.m0.hu nyitólapján. Hacsak nem kezdenek el fénysebességgel dolgozni, a weboldalon olvasható vállalás tarthatatlan lesz.

Persze ha az ember utánajár, kiderül, van már új határidő: 2008. július 31. Néhány helyen nagy erővel folyik a munka az M0-s nyomvonalán, így várhatóan 2008 nyár végén kész a tervezett elkerülő út háromnegyede, és ekkor adják át a körgyűrű északi hídját is. Jövő év nyarától tehát némileg csökkenhet a rettenetesen túlterhelt Hungária körút és a nem kevésbé zsúfolt Árpád híd forgalma.

Forrás: MTI


Jövőre elkészül a Megyeri híd. Elvileg legkorábban 2011-ben adhatnák át

A munka látványosan halad a Megyeri hídnál. Az Újpestet és Budakalászt összekötő szerkezet összesen 62 milliárd forintos közlekedési beruházás, melyet 2008 augusztusában adnak át. A leendő, összesen 3,2 kilométer hosszú híd két kilométeres szakasza ível majd át a Dunán, és 29 pilléren fog állni. Szélessége 47 méter lesz, amelyen kétszer két sávban gurulhatnak majd az autók, ezenkívül gyalogos és kerékpáros forgalomra is alkalmas lesz.

Az északi híd gyűrű nélkül is úgy kell a fővárosnak, mint egy falat kenyér. Jelenleg az Árpád híd hivatott kiszolgálni Észak-Budapestet, valamint az agglomerációt egész a Dunakanyarig. Ráadásul amíg nem enyhül a telítettsége, addig hozzá sem lehet nyúlni a borzalmas állapotú Margit hídhoz.

A budai oldal viszont nem örül a befejezetlen szakasznak, ugyanis ha a körgyűrű nem épül tovább - márpedig évekig biztosan nem fog -, a Megyeri híd nyugati irányú forgalma az ott lévő településekre, leginkább Budakalászra, olyan járműáradatot zúdít, melyet a meglévő utak nem fognak tudni elvezetni.

A kivitelezőnek nem csupán a Duna jobb partján, hanem a Szentendrei-szigeten is viaskodnia kell. A sziget legdélibb települése, Szigetmonostor területén áll a nullás hídjának néhány tartópillére, ám az engedélyezéshez az önkormányzat azzal a kikötéssel járult hozzá, hogy a beruházó - egy évekkel ezelőtti ígéretnek megfelelően - építse meg a kishidat a sziget és a budai oldal között. A Megyeri hídról nem lehet lehajtót építeni a településhez, mert természetvédelmi területen vezetne keresztül, ráadásul veszélyeztetné a főváros ivóvízellátását biztosító kutakat is. A dolog pikantériája, hogy szakvélemények szerint a kishíd szintén veszélyezteti az ivóvízbázist - tehát a veszélyes lehajtó helyett egy veszélyes kishíd létesül. Ha létesül, mert egy sor per is színesíti az ügyet. Állítólag ha nincs semmi bökkenő, akkor is leghamarabb 2011-ben lesz összeköttetés Szigetmonostor és Szentendre között - pedig elvileg a Megyeri híd csak akkor helyezhető forgalomba, ha a kishíd elkészül.

Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Ahol van körgyűrű, mégsincs összeköttetés: az M0-M6-os csomópont Érdnél


Szintén heves szakmai, politikai és környezetvédelmi vitákat kavar az a kérdés, hogy merre haladjon a körgyűrű - az M0-s minden egyes nyomvonalát legalább egyszer megtámadták a civilek. A nyugati szektornak épp ezért még végleges nyomvonala sincs. A környezetvédelmi szakhatóság határozata három vonalat jelölt ki további, részletes környezeti hatástanulmány elvégzésére, a határozatot azonban az összes civil szervezet megfellebbezte. Tette ezt az Óborkör is, amely például konstruktív javaslatával, nyomvonal-módosítással hozzájárult a harmadik változat elkészítéséhez.

A civilek és a lakosság meggyőzésére a Műszaki Egyetem Áramlástudományi Tanszéke szélcsatorna-vizsgálatot készített, amely az autópályának a nyomvonal melletti települések légszennyezettségére és zajártalmakra gyakorolt hatását tanulmányozta. Az eredmények az alagutas megoldást támasztották alá: korszerű technológiával, szellőzőberendezésekkel a szennyezés a minimális mértékig csökkenthető. A civil szervezeteket, úgy tűnik, még így is nehéz meggyőzni. A vizsgálat egyébként nagyban segíti a szakembereket abban, hogy az alagutak helyét és hosszát meg tudják határozni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő