A legkisebb is számít - Volkswagen Up!-menetpróba

Az Up miniautó Volkswagen minőséget és presztízst ígér 2,6 millió forintos alapáron. Kipróbáltuk.

Az Up! egy új modellcsalád első tagja a Volkswagennél, később lesz mini egyterű is
(Kattintson a képre a galériához!)

A római repülőtérről a városba vezető úton egy 30 millió forintos Volkswagen Phaeton hátsó ülésén azon merengtem, hogy vajon a Volkswagenen kívül hány olyan autómárka van, amelyik a legkisebbtől a legnagyobb kategóriáig mindenhol jelen van egy típussal. Nem olyan sok. A Fiat, a Suzuki, a Chevrolet és a francia márkák hagyományosan erősek kisautóban, de nagyobb modellekkel rendszerint megégetik magukat, felsőkategóriás luxusautójuk pedig még sohasem volt. Aztán ott van a Toyota is, a minik között erősek az iQ-val és az Aygóval, de a prémiumszegmensben már inkább Lexus névvel látják el az autóikat. Hasonló helyzetben van a Hyundai is, ők is prémiummárkát alapítanának, de most a luxusautók szegmenségben még csak tapogatóznak.

A hátsó ajtó üveg, mint a Toyota Aygónál, de itt fémkeretet is kapott

Miért írom le ezt? Egy márka különböző típusai között kell, hogy legyen valami kötelék, ami a legkisebbtől a legnagyobbig minden típusában benne van, ami megkülönbözteti a konkurenciától. A Volkswagenek a vásárlók szemében a német minőség megtestesítői: igényes anyagokat használnak a műszerfalon, nagy hangsúlyt fektetnek a zaj- és rugózási komfortra, remek a kidolgozásuk, a karosszériaelemek úgy illeszkednek egymáshoz, hogy csak pár mm-es rések választják el őket egymástól, csukásnál tompán puffannak az ajtók, még a kapaszkodók is csillapítottan fekszenek vissza a tető síkjára. Ezek egyszerűnek hangzó dolgok, de valójában rengeteg mérnöki munkát igényelnek, tehát nem meglepő, ha a Volkswagenek általában valamivel drágábbak is a konkurenseknél. Igen ám, de vajon ezek közül a tulajdonságok közül mennyit tudott átmenteni a gyár a legolcsóbb modelljébe, a 2,6 milliós alapárú Up!-ba? A menetpróbán kiderült, hogy elég sokat.

Vidám és unisex a forma, az első lökhárító betétje rámosolyog a világra

Ha csak az oldalra vetett árnyékát látnánk, azt hihetnénk az Up!-ról, hogy egy első generációs Renault Twingo: a szélvédő egy síkot alkot a tömpe motorháztetővel, mögötte pedig doboz alakú a kategóriatársakhoz képest széles karosszéria. Ironikus, hogy Patrick Le Quement, a 80-as években a Volkswagentől a Renault-hoz távozott dizájnfőnök eredetileg a németek számára tervezte meg a régi Twingót, de ők köszönték, nem kértek belőle, aztán a Renault egyik legnagyobb sikerének bizonyult a típus, 17 évig gyártották. Két évtizeddel később már a Volkswagen is meglátta a fantáziát a kívül kicsi, belül nagy, mini-egyterű koncepcióban. Persze miniautókat eddig is gyártott a Volkswagen, de sem a középen félbevágott limuzinra hasonlító Lupo, sem a brazil piacra szánt, jellegtelen Fox nem lett átütő siker.

Nem bírtam megállni, hogy ne álljak meg egy gyönyörű Lancia Fulvia mellett

Az Up! esetében nem a Volkswagennél megszokott "Lego-technikát" alkalmazták meglévő alkatrészekből összerakva az autót, hanem üres papírral kezdték a tervezést, vadonatúj padlólemezt, motort és váltót alkottak. Ugyan a 2007-es Up! tanulmány még farmotoros és hátsókerék-hajtású volt, de aztán költségtakarékossági okokból inkább orrmotoros és fronthajtású lett a szériamodell. 3,54 méteres hossza nagyjából megfelel a konkurensekének, viszont a 2,42 méteres tengelytávja a legnagyobb lett a kategóriában, és pontosan ez az, ami a belső helykínálatot meghatározza. Ehhez egy kis mérnöki trükkre is szüksége volt a Volkswagennek, ugyanis a hűtőt nem a motor előtt, hanem tőle balra helyezték el, így rövidebb lehetett a motortér, és nagyobb az utastér.

Pár hónappal a piaci bevezetés után megérkezik majd az ötajtós is

Hosszához képest tényleg jól el lehet férni az Up!-ban, rövid utakon akár négy 180 centiméteres felnőtt is viszonylagos kényelemben utazhat, így mindenképp a minikategória tágasabb szereplői közé tartozik, oda, ahová a Fiat Panda, a Hyundai i10 vagy a Renault Twingo. Kár, hogy a Twingo és az új Panda ütőkártyáját, a csúsztatható hátsó ülést nem vették át, mert akkor tetszés szerint lehetne növelni a 251 literes csomagtartót vagy a hátsó lábteret. Az első üléseknél hét centivel magasabban lévő hátsó pad csak két személyre lett kialakítva, a háttámlát az alapmodellben egyben, a drágábbakban 60/40 arányban lehet lehajtani.

16-an egy Up!-ban

A Volkswagen kommunikációs osztályának 16 vállalkozó kedvű alkalmazottja, 15 nő és egy szerencsés férfi egyszerre képes volt magát bepréselni egyetlen Up!-ba. Ketten a csomagtartóban, heten a hátsó ülésen, egy ember a műszerfalon, négy az első üléseken, és kettő a lábtérben helyezkedett el. Szép teljesítmény, de sehol nincs ahhoz képest, amikor 2001-ben 27-en préselődtek be egy új Beetle-be.

A duplapadlós csomagtartó alja most az alsó állásban volt...

Beszálláskor feltűnő volt, hogy az ajtók olyan, minőséget sugalló hanggal csukódnak, mint a drágább Volkswagenekben, és hogy a kényelmes első üléseknek hosszabb az ülőlapja, mint a Phaeton masszírozós, hűthető-fűthető hátsó foteljának. Fiatalos a műszerfal a márkához képest, de a vetélytársakhoz viszonyítva így is konzervatív, semmi rendkívüli ötlet nincs benne az összezsugorított fordulatszámmérőn kívül. Az anyagok nem sokkal jobbak annál, amit egy Suzuki Altóban találni: az egész műszerfal kopogós műanyag, az ajtókon nem mindenhol burkolták a fémet, ami az ár tükrében megbocsátható, a híres volkswagenes minőségérzetet a jó összeszerelés, a fémből készült belső kilincs és a finoman kattanó kapcsolók idézik fel.

Jó fogású a lapított aljú kormány, a középső légbeömlő és az USB-csatlakozó viszont hiányzik

Azon is megmutatkozik a spórolási szándék, hogy a kormány csak magasságában állítható, a vezetőoldalon csak egy ablakemelő gombot találni - mert a másikat átnyúlva eléri a sofőr -, a kapaszkodók nem csillapítottak, a kalaptartót pedig kézzel kell visszaállítani vízszintesbe minden csomagtartónyitás után. Ezt rendszeresen elfelejtettem, ezért mindig bosszankodva kellett úja és újra kiszállnom, és lehajtanom, mert annyira azért nem mini az Up!, hogy azt az első ülésről is elérje az ember. Ami viszont fontosabb, hogy a nagy üvegfelületek miatt a kilátás jó, csak a vaskos A-oszlop takar ki sokat, a motorháztetőből pedig semmi sem látszik belülről.

Miniautóhoz képest szokatlanul nagyvonalúan méretezték a fejtámlával egybeépített első üléseket

Felárért rengeteg extra rendelhető a tempomattól az ülésfűtésig, a legérdekesebb a Maps and More nevű kombinált navigáció-fedélzeti számítógép egység. A rádió kijelzőjeként is működő, hordozható szerkezet tanácsokkal szolgál a takarékos vezetéshez, értékeli a vezetési stílusunkat, navigál, médialejátszóként működik SD-kártyáról, és még a tolatóradar képét is megjeleníti. Igazán sokat tud, így még azt is meg lehet bocsátani neki, hogy kissé körülményes a kezelése, és hogy egyszer spontán újraindította magát útközben.

A következő oldalon kiderül, hogy milyen vezetni a legkisebb Volkswagent!