Autónk egyik legösszetettebb és legköltségesebben javítható eleme a motor, ezért megéri néhány egyszerű trükkel kímélni, így hosszabb távon jelentős összegeket takaríthatunk meg a szervizszámlán. Azok se dőlhetnek hátra nyugodtan, akik a manapság egyre hosszabb garanciaidőben bíznak, mondván, hogy még a lejárta előtt eladják az autót, mert extrém körülmények között néhány hónap alatt is tönkre lehet tenni egy új motort.
Az egyre korszerűbb gyártási technológiának és anyaghasználatnak, valamint a korszerűbb kenőanyagoknak köszönhetően tartósabbak lettek ugyan az erőforrások, már nem is igénylik például azt a fajta klasszikus bejáratást, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ám az egyre bonyolultabb technikai megoldásoknak köszönhetően a hibaforrások száma is nőtt. Ilyen például a turbófeltöltő, amely plusz lóerőket és nyomatékot jelent, de ha nem figyelünk rá, hamar csereéretté válhat. Mivel az autókhoz és a focihoz mindenki ért, rengeteg helyről kaphatunk és szerezhetünk "tuti tippeket", arra azonban készüljünk fel, hogy egységes állásponttal csak elvétve fogunk találkozni. Mi is ezzel szembesültünk, miután négy szakértőt kérdeztünk meg arról, hogyan használjuk a lehető legkíméletesebben autónk motorját. A BMW, a Toyota és a Volkswagen hazai importőrének műszaki szakértőin túl megkérdeztünk egy évtizedek óta autószereléssel foglalkozó mestert is.
Kell-e melegíteni a motort elindulás előtt?
Első számú feladat az üzemi hőmérséklet elérése. A hideg motor többet fogyaszt, károsanyag-kibocsátása az egekben, de ami a legfontosabb, a hideg motorolaj nem biztosít tökéletes kenést, ezért sokkal jobban kopnak a mechanikus elemek, ha ilyenkor erőltetjük. De mi a teendő nagy hidegben? Járassuk a motort alapjáraton, vagy üljünk be, és induljunk el finoman, mert a magasabb fordulattól hamarabb bemelegszik?
- Volkswagen - Papp László, műszaki oktatásvezető: A motorokat - mérettől szinte függetlenül - csak maximum fél percig javasolom melegíteni, utána rögtön el lehet indulni.
- Toyota - Krajcsovits Sándor, osztályvezető: A dízelmotorok nagy előnye a kisebb hőveszteség, ebből fakadóan hátrányuk a hidegindítás, a benzinesekhez képest lassabb bemelegedés. Turbódízel motornál a csapágyak nagy terhelésre méretezettek, de a megfelelő kenőképesség ideális hőmérsékletet igényel, ezért javaslom álló helyzetben melegíteni a dízelmotort a méretétől függően akár 2-5 percig is. A hideg motorra "ráengedni" a több száz Nm-es nyomatékot nem igazán támogatja a tartós üzemet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy modern dízelmotor már 1200-1500-as percenkénti fordulaton leadja a teljes nyomatékának 70-90 százalékát, ami akár 270-350 Nm is lehet. A precíz kis hézagokkal gyártott nagyfordulatú turbófeltöltő szintén érzékeny a kenőolaj állapotára. Szerintem a szívó benzines motorokat is érdemes álló helyzetben melegíteni, csak rövidebb ideig, 1-4 percig. Magánvéleményem az, hogy a kis hengerűrtartalmukhoz képest nagy teljesítményű turbós benzinmotorok hasonló gondoskodást igényelnek, mint a dízelek, különösen a turbófeltöltőre kell odafigyelni. Annyi előnyük lehet - a dízelekhez képest -, hogy a melegítési idő rövidebb.
- BMW - Dabóczi Balázs: A sokszor hallottakkal ellentétben nem javasoljuk álló helyzetben járatni az autót nagy hidegben. Ennek egyszerű oka van, a motor így éri el a lehető leghamarabb az üzemi hőmérsékletét, illetve a katalizátorok működési hőmérséklete ezzel a módszerrel garantálható a leggyorsabban. Így keletkeznek a lehető legrövidebb ideig olyan anyagok, amelyek a motor károsodásában jelentős szerepet játszhatnak (savas kémhatású vegyületek).
- Kelemen György autószerelő: Dízeleknél legalább egy perc alapbemelegítést ajánlok, hogy ne csörögjenek, kattogjanak. Szívó és turbós benzinesnél már 10 másodperc elteltével elindulhatunk. Függetlenül a motor típusától, mindegyiknek jót tesz egy kevéske melegítés.
Ha az első métereken nem próbálunk fűtést kicsiholni az autóból, hamarabb bemelegszik a motor?
- Volkswagen - Papp László: A mai autókban a fűtés nem vízoldalról vezérelt, hanem levegőoldalról, ezért nem számít, ha a hideg motornál kikapcsoljuk a fűtést, ettől nem melegszik hamarabb.
- Toyota - Krajcsovits Sándor: A fűtőradiátor egy körön van a hűtőrendszerrel. Amikor hidegben beindítjuk a motort, akkor a hideg hűtőfolyadék átáramlik a fűtőradiátoron. Ha beindítjuk a fűtést, akkor a környezeti hideg levegőt átáramoltatjuk a fűtőradiátoron, vagyis az eleve hideg (de melegedő) hűtőfolyadékot hűtjük le. Emiatt lassabban melegszik fel a motor. Javaslom álló helyzetben, fűtés nélkül letakarítani a jeget és a havat az autóról, de beülve már használni a fűtést. A fűtés nemcsak az utasteret melegíti fel, hanem így lehet párátlanítani az üvegeket is.
- BMW - Dabóczi Balázs: Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal. Mivel így egy plusz hűtőfelületet (fűtéshőcserélő) nem használunk, kisebb az "elpazarolt" hőmennyiség.
- Kelemen György autószerelő: A motor hamarabb bemelegszik, ha nem fűtünk induláskor. Hiába zárt a termosztát, a hűtővizet a vízpumpa keringeti a fűtőkörben, ami többlethűtést eredményez a motorban, ha bekapcsoljuk az utastér fűtését.
Mi az optimális fordulatszám általános használat esetén?
- Volkswagen - Papp László: Az optimális motorfordulatszám attól függ, mennyire kíméli az ember az autóját. Ha nagyon hajtja, akkor rövidebb életű lesz. A modern takarékos autóknak hosszú a váltóáttételezésük, szinte minden sebességnél lehet kímélő, alacsonyabb fordulatszámot eredményező áttételt kapcsolni. De vigyázat! Ilyenkor a padlógáz ugyanúgy ártalmas, mint a magas fordulatszám lenne!
- Toyota - Krajcsovits Sándor: Általában a gyártó írja elő az optimális fordulatszámot. A kapcsolásra figyelmeztető rendszerek, ha a motorvezérlőhöz kapcsolódnak, akkor figyelembe veszik az üzemi körülményeket.
- BMW - Dabóczi Balázs: Az élettartamtesztek azt mutatják, hogy az alacsony fordulatszámon történő üzemelés nem árt a motornak, a gyakori túlpörgetés gyorsabb kopást eredményez.
- Kelemen György autószerelő: Aki figyel a motorhangra és az autó viselkedésére, általában ráérez az optimális fordulatszám-tartományra. Egyébként benzinesnél kétezres fordulat fölött, de négyezer alatt érdemes tartani. A régebbi szívódízelek bírják az alacsony, 1500 alatti fordulatszámot, de a turbódízeleknél ez legyen a minimumérték.
Turbómotor esetén a start-stop rendszer nem árt az autónak?
- Volkswagen - Papp László: A turbós autókat tempósabb országúti menet után ne állítsuk le azonnal, hanem hagyjuk 1-2 percig alapjáraton ketyegni a leállítás előtt. Start-stopos autónál ilyenkor kapcsoljuk ki ezt a funkciót. Ha nem volt nagy a motor terhelése, akkor erre nincs szükség. Ezért működhet városban a start-stop.
- Toyota - Krajcsovits Sándor: Turbófeltöltős motoroknál a közepes és nagy sebességű haladást követő megállásnál érdemes a motort fél-egy percig alapjáraton járatni, hogy lecsökkenjen a turbófeltöltő fordulata. Ha hirtelen leállítják a motort, akkor a hirtelen leeső olajnyomás a turbófeltöltő kenés nélküli forgását eredményezheti, ami csökkenti az élettartamot. Start-stop rendszerű autókban általában van egy védelem, csak bizonyos körülmények között működik a rendszer. Ezen körülmények: külső hőmérséklet, motor-hűtőfolyadék hőmérséklete, klíma állapota, akkumulátor töltöttsége stb.
- BMW - Dabóczi Balázs: Érdemes megállás után kissé járatni a turbómotort. Azoknál a motoroknál, ahol a leállás után további hűtésre van szükség, a BMW egy külön turbóhűtő rendszert működtet, ami a leállítás után is keringeti a hűtőfolyadékot. A start-stop automatika számos adatot vesz figyelembe annak eldöntéséhez, hogy a motort leállítsa-e. Ezen adatok között szerepel például az akkumulátor töltöttsége és hőmérséklete, illetve a motor hőmérséklete is.
- Kelemen György autószerelő: Köztudott, hogy a turbós autókat megállás után kb. 1 percig még nem szabad leállítani a turbó kenése miatt. A start-stop rendszer kinyírja a turbót, az akkumulátort és az önindítót. A gyakori beindítások ráadásul többletüzemanyagot és magas szennyezőanyag-kibocsátást eredményeznek. Betiltanám, ha tehetném!