Sokan most kezdenek gumit keresgélni a feleslegessé vált téli helyett, ehhez azonban tudni, kell, hogy pontosan milyen méretű abroncsokra van szükségünk. Minden típusnak, és azon belül motor és felszereltségi szinteknek megvannak a gyári kerékméretei (néha van különbség a téli és nyári között). Ettől eltérni lehet ugyan, a váltóméretezés betartásával, de nem nagyon érdemes, mert sok kellemetlenségünk lehet belőle. Azon túl, hogy más kerékmérettel elkezd keményen csalni a kilométeróra, még az elektronika is megbolondulhat, ám ami fontosabb: a nem gyári kerékméretbe beleköthetnek a biztosítók és a gumikereskedők is, ha garanciális problémával megyünk hozzájuk vissza, mondván „nem a gyári méretet rakatott fel, biztos ezért van/volt gond a gumival”.
A pontos mérethez a legegyszerűbb megnézni az éppen fent lévő gumikat, ám ha használtan vettük az autót, akkor könnyen lehet, hogy az előző tulajdonos a gyáritól eltérő méretű gumikat vett. Ennek elsősorban anyagi oka lehet, ugyanis viszonylag nagy eltérések lehetnek a különböző méretek között. Aki tehát biztosra akar menni, az feltúrja a netet és kikeresi, hogy a konkrét típushoz, motorhoz, felszereltséghez, mi a gyári méret, és ennek tudatában kezd el azon töprengeni, hogy milyen márkájú gumit vegyen.
Például egy ilyen sor: 205/60, R16 80S. Ebben az esetben a 205 a gumi profilszélességét jelenti milliméterben, tehát egy 20,5 centi széles abroncsról van szó. A /60 azt jelöli, hogy a gumi oldalfalának magassága, hogyan aránylik a szélességéhez, a példában ez 60 százalék. Minél nagyobb ez a szám, vagyis arány, annál „ballonosabb” gumiról van szó, minél kisebb, annál „peresebb”. Ez utóbbit a sportosabb modelleken használják, kanyarban ugyanis kevésbé dől és deformálódik a gumi, cserébe csökken a rugózási komfort. Átlagos személyautókon általában /55,/60 vagy /65-ös számokkal találkozunk, de mostanában divatba jöttek a presebb gumik is a családi autókon. Az R16-ból az R azt jelenti, hogy radiális szerkezetű az abroncs, a 16 pedig azt, hogy 16 colos az átmérője. Egy col 2,54 centinek felel meg. A 80S a súly és sebességhatárokat jelöli, itt már érdemes keresni a neten egy táblázatot, hogy a 80-as minek felel meg. Az S egyébként azt jelenti, hogy 180 km/órás tempóig használható az abroncs nagy biztonsággal, de emiatt is érdemes átböngészni egy táblázatot.
Sokan nem tudják, de a gumi gyártásának a pontos ideje is megtalálható az abroncs oldalán. Ehhez a DOT feliratot kell megkeresni és megnézni az utána található négyjegyű számot, pl.: DOT 4113. Az első két szám a gyártási hetet, a második két szám a gyártási év utolsó két jegyét mutatja. Tehát a példánkban szereplő gumit a 2013. év 41. hetében gyártották. A gumiknak is van szavatosságuk, azonban ez nagymértékben függ a tárolási körülményektől. Napfénytől óvva, profi körülmények között egy három-, négyéves gumi is újnak számít, de próbáljunk meg minél frissebbet venni, abból nem lehet baj.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy a számtalan márka közül melyiket válasszuk, amihez némi segítség, hogy 2012 novemberétől csak energiacímkével lehet forgalomba hozni új gumikat. Ezt úgy kell elképzelni, mint például egy hűtő energiacímkéjét. Ezen A-tól G-ig skálázva feltüntetik az üzemanyag-hatékonyságot és a tapadást nedves úton, a két szélső érték 0,65 liter fogyasztás- és 18 méter fékútkülönbséget jelent (80 km/h-ról lassítva). Egy harmadik ábrán a gördülési zajt írják ki dB-ben, és hanghullámábra jelzi, megfelel-e a 2016-ban életbelépő EU-s előírásoknak. A címke persze nem tér ki minden kritériumra, például kanyarban az oldalvezető képességre, inkább csak iránymutatásnak jó, és segít kiszűrni a bóvli abroncsokat. Ökölszabálynak azonban elmondható az, hogy a gumikon nem érdemes spórolni, kerüljük a gyanúsan olcsó, rendszerint Távol-Keletről származó abroncsokat, amelyek méterekkel hosszabb fékutakkal bosszulják meg a spórolást.