A sosem volt rádió - a Videoton RD 6687 autórádió története

2014.01.22. 08:26

Ez a készülék tökéletes képet ad arról, miért nem élte túl a szocialista nagyipar a kapitalizmussal való találkozást. Az utolsó Videoton autórádió története.

Húszezer forint. Nagy pénz egy csúnyácska, hiányos, nem igazán működőképes magnós autórádióért, de nem tűnik soknak, ha tudjuk, hogy minden magyar autórádió-gyűjtemény Szent Gráljáról, a csupán egyetlen példányban létező Videoton RD 6687-ről van szó. Katalógusokban nem találni nyomát, fénykép nincs róla, az internet sem említi.

A típusszám utolsó két jegye, a 87 arra utal, hogy ez lett volna a Videoton 1987. évi autórádiója, ám sok megoldását már 1977-ben is alkalmazták. A készülék bizonyos részei biztosan működőképesek, de jelenlegi gazdája egyszer sem kapcsolta beForrás: Busánszky Lajos/Retro Mobil

A boldog tulajdonos, Kuznyák Miklós is csak véletlenül talált rá. „A nyolcvanas években a Mester utcai Gelka szervizben dolgoztam, mint műszerész. Mi javítottuk az autórádiókat, és évente elvittek minket Székesfehérvárra, a Videotonhoz, hogy megmutassák az újdonságokat. Nem túl izgalmas látogatások voltak ezek, de a fejlesztők kis szobájába mindig jó volt benézni. Itt rengeteg Blaupunkt készülék mellett – amik, gondolom az ihletet adták – láthattuk a leendő új Videotonokat is. Az utolsó ilyen az RD 6687 volt, de ez már sosem került gyártásba, mert az üzem megszűnt. Időközben sikerült összegyűjtenem az összes Videoton autórádiót, de ez hiányzott. Egyből lecsaptam rá, amikor meghirdették az interneten.”

Ez az autórádió hasonló képződmény, mint a négyütemű Trabant: a jó motor beszerzése és némi közepesen sikeres kozmetikai beavatkozás után úgy gondolták, hogy már megállja a helyét a nyugati vetélytársakkal szemben. Az RD 6687 a sok-sok funkciógombbal, a madzag mozgatta mutatós skála helyett már a frekvenciát kiíró kijelzővel próbált nagyon modernnek látszani, de a burkolat alatt a régi, jól bevált technika lapult. Az újítások ráadásul kétes értékűnek tűnnek. A japánnak mondott magnómechanika például nem volt igazi előrelépés a korábbi, magyar BRG-féléhez képest.

A magnómechanika a Távol-Keletről, talán Japánból származik, de nem minden részét vették meg; a hozzá tartozó elektronika jó részét magyar alkatrészekből építették hozzá a Videotonban, spórolásbólForrás: Busánszky Lajos/Retro Mobil

Javíthatóságban, strapabírásban a korábbi, hazai gyártású részegység még azt a tervezői elképzelést képviselte, amit a Hajdú mosógép: minden porcikája sokáig bírta, és ha elromlott, egyszerűen javították. A japán mechanika viszont majd egy évtizeddel modernebb. Már felületszerelt, gyufafejnyi SMD alkatrészek vannak rajta, de ha bármelyik része elkopott – ami a nem túl strapabíró tengelyeknél biztosan megtörtént – csak egy megoldás maradt: újat kellett a helyére beszerelni.


A rádiórész még különösebb

Egy modern Philips IC dolgozik a frekvencia kiírásán, de a többi részegység hozzá képest matuzsálem. A rádióvételért a Videoton autórádiókban már régóta alkalmazott varicap diódás vevő a felelős. Ez körülbelül tízszer bonyolultabb, mint amit a korszak átlagos „nyugati” autórádióiban találni, de rendkívül pontos, remekül tartja a beállított frekvenciát; érzékenysége – az a képesség, hogy távoli adók jelét is befogja – átlagon felüli. Viszont nem arra találták ki, hogy flancos kijelzőn jelenítse meg, merre járunk éppen a frekvenciasávon. A Videoton tervezői verejtékes munkával, mindenféle öszvérmegoldással, analóg módon oldották meg azt, amit nyugati kollégáik háromfilléres IC-vel.

A fő áramköri panelt ósdi bakelitpanelre tették, vélhetően azért, mert ez fejlesztői, nem sorozatgyártott készülék volt. Erre bizonyíték a jobb felső sarokban a rádióvevő elektronikája is, amit üvegszálas NYÁK-ra építettekForrás: Busánszky Lajos/Retro Mobil

Az RD 6687-ben rengeteg a régi elem. Néhány integrált áramkör kivételével alkatrészei is magyar gyártmányok. Régi ismerősként üdvözölhetjük benne a Remix, a Mechanikai Művek és a Kőporc kondenzátorait, a TDA 2003-as erősítőt, de az is jól látszik, hogy ez a példány közvetlenül a fejlesztők asztaláról kikerülve úszta meg a gyár megszűnését. A kazettaajtó például, nem csukódik a helyére, mert még nem sikerült pontosan megreszelni. A készüléknek ugyan van teteje, de az aljával örökre adós maradt a Videoton. A beépítő kereten is megtalálni a lemezvágó nyomát. A műanyag előlapot tucatnyi darabból állították össze, ráadásul minden felirat egy kicsit elmosódott – ennél már húsz évvel korábban is szebbet tudtak gyártani Székesfehérváron.

A Videoton RD 6687 a fejlesztők legnagyobb igyekezete ellenére sem érte meg, hogy a közönség döntsön a sorsáról. Talán jobb is, hogy a benne megtestesülő évtizedes rutin nem került piacra – még a világ legjobb autórádiójaként is megbukott volna. Erről egészen pontosan az a 6 mm tehet, amennyivel magasabb a szerkezet, mint az akkor már szentírásként betartott DIN-szabvány. A gelkások kérdésére, hogy ezt hogyan fogják majd beszerelni, a videotonosok csak annyit mondtak: ugyan már, egy kis reszelés az egész...

Beszerelőkeret is kapott, apró szépséghiba, hogy nem szabványos méretűt, így ezt is egyedileg kellett átalakítaniForrás: Busánszky Lajos/Retro Mobil

 

 

Forrás: Retro Mobil