Mikor szabadul meg a főváros az építkezésektől és a dugóktól?
Több évtizedes tapasztalat, hogy a legnagyobb sokkot mindig az őszi iskolakezdés növekvő forgalma váltja ki, ezért múlt héten nem kezdődtek új munkálatok. Ugyanakkor a hétvégén több kisebb hatású (a mostani korlátozásoktól független) útfelújítás, csomópont-átépítés elkezdődött.
Az autósok az útépítések miatti torlódásokkal most alapvetően Budán találkoznak.
Ezek a korlátozások teljesen csak 2016. I. negyedévben szűnnek meg, de addig is folyamatosan csökken a mértékük, ahogy a készültségi fok alapján egy-egy területet visszakap a forgalom.
Szeptember 3-án véget ért a Margit hídnál a Margit körút felé a sávszűkület, ez javított a helyzeten. A hónap végéig megszűnik a budai alsó rakpart forgalomkorlátozása és a Szépvölgyi út Bécsi úti lezárása is, e két változás is segít majd Buda közlekedésében.
Lesz-e még egyszer ekkora káosz, mint idén? Mire készüljenek az autósok rövid és hosszú távon?
A szeptemberre kialakult helyzet két alapvető okra vezethető vissza: egyrészt a korlátozások többsége Buda centrumában történik, ahol nincsenek alternatív útvonalak. Ezek az építkezések mind a budai fonódó villamos építéséhez kapcsolódnak.
Másrészt az augusztus 18-i esőzés miatt a már addig is túlterhelt budai alsó rakparton félpályás korlátozást kellett elrendelni.
Hasonló léptékű rekonstrukcióra a jövőben is szükség lesz a budapesti infrastruktúra fejlesztéséhez és állagmegóvásához, de a következő években forgalmi szempontból kevésbé érzékeny területeken várhatóak a munkák.
Dugóban araszolva nyilván mindenkiben felmerült már a kérdés: mi alapján ütemezi a főváros a fő közlekedési folyosóit is érintő munkálatokat?
Részben a rekonstrukciós igények, részben a rendelkező források alapján szervezzük. Ne feledjük, az EU-s finanszírozások esetében a munkák átütemezése forrásvesztéssel járhat. (A fonódó villamoshálózat összköltsége 17,6 milliárd forint, és a 2007–2014-es uniós költségvetési ciklusban kaptunk rá támogatást, legkésőbb 2016-ig el kell készülnie a beruházásnak - a szerk.).
Látnunk kell, hogy a mostani legkritikusabb munkák a térbeli tagoltság ellenére műszaki szempontból egy projekthez, a budai fonódó villamoshoz tartoznak.
Mely projekteknek kellett volna már befejeződniük? Okozhatnak a csúszások további nehézségeket az autósoknak?
A közlekedési projektek mindegyike a hatályos építési szerződés szerint zajlik, a véghatáridők az építési szezon alatt nem változtak. A belső ütemezésben az esőzések miatti károk felszámolása okozhatott csúszásokat, de a kivitelezőknek a véghatáridőre ezeket be kell hozniuk.
A fonódó villamos befejezési határideje idén december, ekkortól szabadulhat fel a Bem rakpart és a Bécsi út is.
A Széll Kálmán téren a villamosok forgalma teljes körűen szintén decemberben indulhat majd el, a tér építése azonban jövő májusig fog tartani.
Sokszor mintha találomra helyeznék el a felfestéseket, szűkek az ideiglenes sávok, alig láthatóak a sárga csíkok, hiányos a tájékoztatás. Lehet ebben az ügyben tenni valamit?
Az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó burkolati jelek, jelzőtáblák kivitelezésébe sajnos sok hiba csúszik a kivitelezők részéről. Ezek javítására a BKK munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak. A munkákat szükséges közúti jelzőtáblákkal is előre jelezni, de nagyon kevés olyan korlátozás van, ahol egyértelmű, dedikált terelőút jelölhető ki. Sokszor a környék eleve túlterhelt útjait kell használni.
Egyértelmű, hogy a jövő az online útvonaltervező alkalmazásoké, ezek az aktuális forgalmi viszonyokhoz alkalmazkodva ajánlanak alternatívákat. Érdemes figyelni a BKK útfelújításokról szóló tájékoztatóját és a BKK Infót, ezek mind a közúti, mind a közösségi közlekedési változásairól naprakész információt adnak.
Útfelújításoknál ideiglenes felüljárókon zavartalanul haladhatna a forgalom, alatta pedig hatékony munkát lehetne végezni. Megvizsgálták már ennek a lehetőségét?
A közúti terhelést elbíró felüljárók építése idő- és forrásigényes beruházás. Sosem találkoztam olyan fővárosi beavatkozással, ahol ideiglenes felüljáró alkalmazható lett volna. Kisebb munkaárkok ideiglenes lefedésére viszont rendszeresen használunk nagy teherviselésű provizóriumokat.
A 2000-es években került sor az Árpád híd egyes dilatációinak javítására, ezeket lépésben járható provizóriumokkal fedték le - hatalmas torlódásokat okozva.
Idén újabb két dilatáció javítása elkerülhetetlen,
de most a dugók elkerülése érdekében Magyarországon először új típusú fedőelemeket fogunk alkalmazni.
Ezeket felhajtva éjszaka és hétvégén sávszámcsökkentés mellett lehet dolgozni, a nappali forgalomnál pedig minden sávot meg lehet nyitni a forgalom előtt, elegendő 50 km/h-s sebességkorlátozást bevezetni.
Egyre több belvárosi csomópontban jelenik meg az élő forgalmi helyzetet mutató pontmátrixkijelző. Milyen adatokból dolgoznak ezek, lesz folytatás?
Ezeket a VJT-ket (változtatható kijelzőjű jelzőtáblákat) eddig a nagy forgalmú bevezető utakon helyeztük ki.
Az autósok tájékoztatást kapnak, ami alapján szabadon választhatnak az alternatív útvonalak között.
A kijelzők esetenként a közösségi közlekedési eszközökkel várható menetidőt, illetve a közelben található P+R parkoló szabad férőhelyeinek számát is megjelenítik. Idén adtunk át a Ferihegyi gyorsforgalmi úton és Hűvösvölgy központjában egy-egy újabbat, a jövő évi tervek között pedig szerepel egy további VJT beüzemelése az M3 fővárosi bevezető szakaszán.
Számos világváros javában szedi már a dugódíjat, amiről évek óta annyit tudunk csak, hogy Budapesten is lesz. Lehet már tudni valamit a részletekről?
A dugódíjat néhány helyen valóban bevezették már. Budapest egyelőre nem hozott olyan döntést, ami pontos dátumot, díjat, övezethatárt tartalmazna.